Hungarian: Hungarian Revised New Translation Bible without Deuterocanon

Revised Hungarian Bible

Hungarian - 2014 Revideált új fordítású Biblia (Non-Drama - NT)

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkACT">
 <div class="chapter ch4" data-usfm="ACT.4">
 <div class="label">4</div><div class="s">P&#233;tert &#233;s J&#225;nost b&#246;rt&#246;nbe vetik</div><div class="m"> 1Am&#237;g besz&#233;ltek a n&#233;phez, el&#233;j&#252;k &#225;lltak a papok, a templom&#337;rs&#233;g parancsnoka &#233;s a szadduceusok; 2bosszankodtak ugyanis azon, hogy tan&#237;tj&#225;k a n&#233;pet, &#233;s azt hirdetik, hogy J&#233;zus &#225;ltal van felt&#225;mad&#225;s a hal&#225;lb&#243;l. 3Ezek elfogt&#225;k &#337;ket, &#233;s mivel m&#225;r este volt, &#337;rizetbe vett&#233;k &#337;ket m&#225;snapig. 4De azok k&#246;z&#252;l, akik hallgatt&#225;k az ig&#233;t, sokan hittek, &#233;s a h&#237;v&#337; f&#233;rfiak sz&#225;ma mintegy &#246;tezerre n&#337;tt.</div><div class="s">P&#233;ter a nagytan&#225;cs el&#337;tt</div><div class="m"> 5M&#225;snap &#246;sszegy&#369;ltek Jeruzs&#225;lemben a vezet&#337;k, a v&#233;nek &#233;s az &#237;r&#225;stud&#243;k; 6Ann&#225;s, a f&#337;pap, Kajaf&#225;s, J&#243;ann&#233;sz, Alexandrosz &#233;s a f&#337;papi csal&#225;d valamennyi tagja. 7K&#246;z&#233;pre &#225;ll&#237;tott&#225;k &#233;s vallatt&#225;k &#337;ket: Milyen hatalommal vagy kinek a nev&#233;ben tett&#233;tek ti ezt? 8Ekkor P&#233;ter, megtelve Szentl&#233;lekkel, &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;juk: N&#233;p&#252;nk vezet&#337;i, Izr&#225;el v&#233;nei! 9Ha minket ma az&#233;rt vallattok, mert egy beteg emberrel j&#243;t tett&#252;nk, &#233;s azt k&#233;rdezitek, hogyan gy&#243;gyult meg, 10tudj&#225;tok meg valamennyien, Izr&#225;el eg&#233;sz n&#233;p&#233;vel egy&#252;tt, hogy a n&#225;z&#225;reti J&#233;zus Krisztus neve &#225;ltal, akit ti megfesz&#237;tettetek, akit Isten felt&#225;masztott a hal&#225;lb&#243;l: &#337;&#225;ltala &#225;ll el&#337;ttetek ez az ember eg&#233;szs&#233;gesen. 11Ez lett a sarokk&#337;, amelyet ti, az &#233;p&#237;t&#337;k megvetettetek, 12&#233;s nincsen &#252;dv&#246;ss&#233;g senki m&#225;sban, mert nem is adatott az embereknek az &#233;g alatt m&#225;s n&#233;v, amely &#225;ltal &#252;dv&#246;z&#252;lhetn&#233;nk.</div><div class="s">P&#233;ter &#233;s J&#225;nos szabadon bocs&#225;t&#225;sa</div><div class="m"> 13Amikor l&#225;tt&#225;k, milyen b&#225;tran besz&#233;l P&#233;ter &#233;s J&#225;nos, &#233;s felfogt&#225;k, hogy &#237;r&#225;studatlan &#233;s iskol&#225;zatlan emberek, elcsod&#225;lkoztak. Azt is megtudt&#225;k, hogy J&#233;zussal voltak, 14de mivel l&#225;tt&#225;k, hogy vel&#252;k egy&#252;tt ott &#225;ll a meggy&#243;gyult ember is, semmit sem sz&#243;lhattak ellen&#252;k. 15Felsz&#243;l&#237;tott&#225;k teh&#225;t &#337;ket, hogy menjenek ki a nagytan&#225;cs el&#337;l, &#233;s &#237;gy tanakodtak egym&#225;s k&#246;z&#246;tt: 16Mit tegy&#252;nk ezekkel az emberekkel? Mert hogy nyilv&#225;nval&#243; csoda t&#246;rt&#233;nt &#225;ltaluk, azt tudja Jeruzs&#225;lem minden lak&#243;ja, &#233;s nem is tagadhatjuk. 17De hogy tov&#225;bb ne terjedjen a n&#233;p k&#246;z&#246;tt, fenyegess&#252;k meg &#337;ket, hogy t&#246;bb&#233; ne sz&#243;ljanak az &#337; nev&#233;ben egyetlen embernek se. 18Miut&#225;n teh&#225;t beh&#237;vt&#225;k &#337;ket, megparancsolt&#225;k, hogy egy&#225;ltal&#225;n ne besz&#233;ljenek &#233;s ne tan&#237;tsanak J&#233;zus nev&#233;ben. 19P&#233;ter &#233;s J&#225;nos azonban &#237;gy v&#225;laszolt nekik: &#205;t&#233;lj&#233;tek meg ti magatok, vajon igaz dolog-e Isten szem&#233;ben, hogy ink&#225;bb r&#225;tok hallgassunk, mint Istenre! 20Mert nem tehetj&#252;k, hogy ne mondjuk el azt, amit l&#225;ttunk &#233;s hallottunk. 21Azok pedig, miut&#225;n megfenyegett&#233;k, elbocs&#225;tott&#225;k &#337;ket, mivel semmi lehet&#337;s&#233;get nem tal&#225;ltak arra, hogy megb&#252;ntess&#233;k &#337;ket, a n&#233;p miatt, mivel mindenki dics&#337;&#237;tette az Istent a t&#246;rt&#233;ntek&#233;rt, 22hiszen t&#246;bb mint negyven&#233;ves volt az az ember, akin a gy&#243;gy&#237;t&#225;snak ez a csod&#225;ja t&#246;rt&#233;nt.</div><div class="s">A gy&#252;lekezet im&#225;ds&#225;ga</div><div class="m"> 23Amint elbocs&#225;tott&#225;k &#337;ket, elmentek az &#246;v&#233;ikhez, &#233;s elbesz&#233;lt&#233;k mindazt, amit a f&#337;papok &#233;s a v&#233;nek mondtak nekik. 24Amikor ezt meghallott&#225;k, egy sz&#237;vvel &#233;s egy l&#233;lekkel Istenhez ki&#225;ltottak, &#233;s &#237;gy sz&#243;ltak: Urunk, te teremtetted az eget &#233;s a f&#246;ldet, a tengert &#233;s mindent, ami benn&#252;k van, 25te mondtad a Szentl&#233;lek &#225;ltal D&#225;vid aty&#225;nknak, a te szolg&#225;dnak sz&#225;j&#225;val:</div><div class="q">&#8222;Mi&#233;rt tombolnak a n&#233;pek,</div><div class="q">&#233;s a nemzetek mi&#233;rt terveznek</div><div class="q">hi&#225;baval&#243;s&#225;got? </div><div class="q"> 26Felkeltek a f&#246;ld kir&#225;lyai,</div><div class="q">&#233;s a fejedelmek megegyeztek</div><div class="q">az &#218;r ellen &#233;s az &#337; Felkentje ellen.&#8221;</div><div class="m"> 27Mert a te szent Szolg&#225;d, J&#233;zus ellen, akit felkent&#233;l, val&#243;ban megegyezett ebben a v&#225;rosban Her&#243;des &#233;s Poncius Pil&#225;tus a pog&#225;nyokkal &#233;s Izr&#225;el n&#233;p&#233;vel, 28hogy v&#233;grehajts&#225;k mindazt, amir&#337;l kezed &#233;s akaratod el&#337;re elrendelte, hogy megt&#246;rt&#233;nj&#233;k. 29Most pedig, Urunk, tekints az &#337; fenyeget&#233;seikre, &#233;s add meg szolg&#225;idnak, hogy teljes b&#225;tors&#225;ggal hirdess&#233;k ig&#233;det; 30ny&#250;jtsd ki a kezedet gy&#243;gy&#237;t&#225;sra, hogy jelek &#233;s csod&#225;k t&#246;rt&#233;njenek a te szent Szolg&#225;d, J&#233;zus neve &#225;ltal. 31Amint k&#246;ny&#246;r&#246;gtek, megrend&#252;lt az a hely, ahol egy&#252;tt voltak, megteltek mindny&#225;jan Szentl&#233;lekkel, &#233;s b&#225;tran hirdett&#233;k az Isten ig&#233;j&#233;t.</div><div class="s">Testv&#233;ri k&#246;z&#246;ss&#233;g a gy&#252;lekezetben</div><div class="m"> 32A h&#237;v&#337;k eg&#233;sz gy&#252;lekezete pedig sz&#237;v&#233;ben &#233;s lelk&#233;ben egy volt. Senki sem mondott vagyon&#225;b&#243;l semmit a mag&#225;&#233;nak, hanem minden&#252;k k&#246;z&#246;s volt. 33Az apostolok pedig nagy er&#337;vel tettek bizonys&#225;got az &#218;r J&#233;zus felt&#225;mad&#225;s&#225;r&#243;l, &#233;s nagy kegyelem volt mindny&#225;jukon. 34Nem volt k&#246;z&#246;tt&#252;k egyetlen sz&#369;k&#246;lk&#246;d&#337; sem, mert akiknek f&#246;ldj&#252;k vagy h&#225;zuk volt, eladt&#225;k azokat, az eladott javak &#225;r&#225;t pedig elhozt&#225;k, 35&#233;s letett&#233;k az apostolok l&#225;ba el&#233;, azut&#225;n sz&#233;tosztott&#225;k mindenkinek, ahogyan &#233;ppen sz&#252;ks&#233;g volt r&#225;. 36J&#243;zsef p&#233;ld&#225;ul, akinek az apostolok a Barnab&#225;s mell&#233;knevet adt&#225;k, ami azt jelenti: Vigasztal&#225;s fia, egy ciprusi sz&#225;rmaz&#225;s&#250; l&#233;vita, 37mivel f&#246;ldje volt, eladta azt, elhozta a p&#233;nzt, &#233;s letette az apostolok l&#225;ba el&#233;.</div>
 </div>
 </div>
</div>

Amíg beszéltek a néphez, eléjük álltak a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok; bosszankodtak ugyanis azon, hogy tanítják a népet, és azt hirdetik, hogy Jézus által van feltámadás a halálból. Ezek elfogták őket, és mivel már este volt, őrizetbe vették őket másnapig. De azok közül, akik hallgatták az igét, sokan hittek, és a hívő férfiak száma mintegy ötezerre nőtt.

Másnap összegyűltek Jeruzsálemben a vezetők, a vének és az írástudók; Annás, a főpap, Kajafás, Jóannész, Alexandrosz és a főpapi család valamennyi tagja. Középre állították és vallatták őket: Milyen hatalommal vagy kinek a nevében tettétek ti ezt? Ekkor Péter, megtelve Szentlélekkel, így szólt hozzájuk: Népünk vezetői, Izráel vénei! Ha minket ma azért vallattok, mert egy beteg emberrel jót tettünk, és azt kérdezitek, hogyan gyógyult meg, tudjátok meg valamennyien, Izráel egész népével együtt, hogy a názáreti Jézus Krisztus neve által, akit ti megfeszítettetek, akit Isten feltámasztott a halálból: őáltala áll előttetek ez az ember egészségesen. Ez lett a sarokkő, amelyet ti, az építők megvetettetek, és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.

Amikor látták, milyen bátran beszél Péter és János, és felfogták, hogy írástudatlan és iskolázatlan emberek, elcsodálkoztak. Azt is megtudták, hogy Jézussal voltak, de mivel látták, hogy velük együtt ott áll a meggyógyult ember is, semmit sem szólhattak ellenük. Felszólították tehát őket, hogy menjenek ki a nagytanács elől, és így tanakodtak egymás között: Mit tegyünk ezekkel az emberekkel? Mert hogy nyilvánvaló csoda történt általuk, azt tudja Jeruzsálem minden lakója, és nem is tagadhatjuk. De hogy tovább ne terjedjen a nép között, fenyegessük meg őket, hogy többé ne szóljanak az ő nevében egyetlen embernek se. Miután tehát behívták őket, megparancsolták, hogy egyáltalán ne beszéljenek és ne tanítsanak Jézus nevében. Péter és János azonban így válaszolt nekik: Ítéljétek meg ti magatok, vajon igaz dolog-e Isten szemében, hogy inkább rátok hallgassunk, mint Istenre! Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk. Azok pedig, miután megfenyegették, elbocsátották őket, mivel semmi lehetőséget nem találtak arra, hogy megbüntessék őket, a nép miatt, mivel mindenki dicsőítette az Istent a történtekért, hiszen több mint negyvenéves volt az az ember, akin a gyógyításnak ez a csodája történt.

Amint elbocsátották őket, elmentek az övéikhez, és elbeszélték mindazt, amit a főpapok és a vének mondtak nekik. Amikor ezt meghallották, egy szívvel és egy lélekkel Istenhez kiáltottak, és így szóltak: Urunk, te teremtetted az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van, te mondtad a Szentlélek által Dávid atyánknak, a te szolgádnak szájával:
„Miért tombolnak a népek,
és a nemzetek miért terveznek
hiábavalóságot?
Felkeltek a föld királyai,
és a fejedelmek megegyeztek
az Úr ellen és az ő Felkentje ellen.”
Mert a te szent Szolgád, Jézus ellen, akit felkentél, valóban megegyezett ebben a városban Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izráel népével, hogy végrehajtsák mindazt, amiről kezed és akaratod előre elrendelte, hogy megtörténjék. Most pedig, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre, és add meg szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal hirdessék igédet; nyújtsd ki a kezedet gyógyításra, hogy jelek és csodák történjenek a te szent Szolgád, Jézus neve által. Amint könyörögtek, megrendült az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét.

A hívők egész gyülekezete pedig szívében és lelkében egy volt. Senki sem mondott vagyonából semmit a magáénak, hanem mindenük közös volt. Az apostolok pedig nagy erővel tettek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról, és nagy kegyelem volt mindnyájukon. Nem volt közöttük egyetlen szűkölködő sem, mert akiknek földjük vagy házuk volt, eladták azokat, az eladott javak árát pedig elhozták, és letették az apostolok lába elé, azután szétosztották mindenkinek, ahogyan éppen szükség volt rá. József például, akinek az apostolok a Barnabás melléknevet adták, ami azt jelenti: Vigasztalás fia, egy ciprusi származású lévita, mivel földje volt, eladta azt, elhozta a pénzt, és letette az apostolok lába elé.

ស្ដាប់នូវ Cselekedetek 4