BibleProject | Hogyan olvasd a BibliátMinta

7. nap: A helyszín jelentősége a bibliai elbeszélésekben

Minden történet játszódik valahol, és az, hogy hol, nagyon gyakran különleges jelentéssel vagy jelentőséggel bír a korábban ott lezajlott események miatt. Egy helyzet leírására a Biblia egyszerre használ a helyszínre és az időre vonatkozó utalásokat. Ahogy a bibliai történet kibontakozik, úgy kapnak bizonyos helyszínek szimbolikus jelentőséget az alapján, hogy mi történt ott.

Például: Édenkert -> kelet -> Babilon: az emberi bűn és önzés örvénye elszakít a kerttől és közelebb visz Babilonhoz, ahogy az 1Mózes 1–11. fejezetekben látjuk.

- Ádám és Éva kiűzetnek és „kelet felől” van a kapu (1Mózes 3)
- Kain elűzetik „keletre” (1Mózes 4)
- Az emberek „keletre” mennek, hogy megépítsék Babilont (1Mózes 11,1–2)
- Babilon nagyhatalommá válik a történetben, amely a későbbiekben fogságba hurcolja Ábrahám családját.
- Egyiptom, Móáb, a puszta, Betlehem és Jeruzsálem mind-mind egyre több jelentést kap, ahogy a bibliai történet kibontakozik.

Az alapján tudod megállapítani, hogy a szerző üzenete szempontjából mely események a legjelentősebbek, hogy mi kapja a legtöbb „képernyőidőt”. Például Márk evangéliumában az 1–10. fejezetek körülbelül három évről szólnak, a 11–16. pedig hét napról Jeruzsálemben, vagyis a történet egyharmada mindössze hét nap! De vannak más, mélyebb jelentést hordozó időtartamok a Bibliában.
Például:

- A 40 és többszörösei a várakozást és a próbákat jelképezik (Noé a bárkában, Mózes a hegyen, ennyi napig kémkednek az ígéret földjén, ennyi évig vándorolnak a pusztában, Illés útja a pusztában, és Jézus megkísértése a pusztában)
- Három nap és három éjjel
- 70 nap/év

A mai videóban azt vizsgáljuk meg, hogy a Biblia szerzői hogyan használják elbeszéléseikben a helyszíneket arra, hogy eleget tegyenek az olvasó elvárásainak – vagy éppen szembemenjenek azokkal. Ha odafigyelünk a helyszínekre és az események időbeliségére, a bibliai történetek jelentésének egyre mélyebb rétegei tárulnak majd fel előttünk.