BibleProject | Hogyan olvasd a BibliátMinta

12. nap: Metaforák a bibliai költészetben

A metafora egy alapvető nyelvi eszköz, amelynek segítségével gondolkodunk és érzékeljük a világot. Ismerős tapasztalatokon alapuló megfogalmazásokat használunk az ismeretlen és összetett valóság leírására. A metaforák keretet adnak a gondolatainknak a világ megértéséhez, uralják a gondolkodásunkat és a nyelvünket.

Minden kultúrának megvan a sajátos módja arra, hogy olyan metaforákat és képeket alkosson, amelyek tükrözik ezen kultúrák egyedi történelmét és tapasztalatait. Hasonlóképpen a bibliai költészet is egy alapvető kulturális világszemléletre támaszkodik, amiből a költők képeket és metaforákat alakítanak ki.

Az alapvető metaforák nem a költőnek tulajdoníthatók, hanem inkább a költő kulturális környezetének. A kreatív költő pedig ezeket az alapvető metaforákat váratlan módon alkalmazza, új módszereket teremtve a valóság megértésére.

A bibliai költészet gazdag metaforái mélyen egy-egy korábbi bibliai elbeszélés képeiben gyökereznek. A Bibliában így működnek a metaforák: a költői képek megértéséhez szükség van az elbeszélésekre, cserébe ezek a képek egy mélyebb jelentését tárják fel a történeteknek.

A Biblia alapvető metaforáival való megismerkedés legjobb módja a Tórán (azaz a Biblia első öt könyvén) való elmélkedés. A Tóra adja ugyanis azt az alapvető fogalmi világot, amelyben a bibliai képek értelmet nyernek, különösen Mózes első könyvének 1–11. fejezetei.

Például:
1. Az ideális állapot a hegy-kert-templomszerű hely(1Mózes 1,8–10; 2Mózes 15,13; Jóel 2,1–3; Zsoltárok 48,1–4 ).
2. A tajtékzó vizekben veszély és halál van, de az Édenből eredő folyóban menedék és élet van (1Mózes 1,2; Zsoltárok 18; Zsoltárok 69; Ézsaiás 17,12–15).
3. Az a sálom, vagyis béke ideális állapota, amikor az emberek az állatok között élnek (1Mózes 1,28–30; 5Mózes 32,20–24; Hóseás 2,18–19; Ézsaiás 11,6–9).
4. Isten teremtésének ideális állapota az édenkertben található meg (Zsoltárok 1,1–3; Zsoltárok 92,12–16; Jeremiás 17,5–8; János 4,13–14).
5. Isten az Ő népével lévő kapcsolatáról a szövetség és a házasság képeivel beszél (Jeremiás 2,2; Hóseás 2,2–5, 8; Hóseás 3,1–5; Jelenések 21,1–3).

A metaforák bibliai használatának megértése nélkülözhetetlen a bibliai költészet olvasásakor. Amikor valaki egy másik dolog segítségével ír körül valamit, metaforikusan gondolkodik, akár észreveszi, akár nem. A Biblia is tele van metaforákkal, akárcsak a mindennapi beszédünk. Ebben a videóban tehát a Biblia nyelvezetének ezt a megkerülhetetlen vonását vizsgáljuk meg.