MATIUS 26

26
”Yesus-e nggesa-n wurul-o?” luk wene mbariga wene
26:1-5
(Mk 14:1-2; Lk 22:1-2; Yo 11:45-53)
1Nde, Yesus-nen wene pidsa ndegera yak unduruk, at owosirak ya yak ondosolar-e: 2”Kir-e kenaru nar-o. Mberen narug-e, O Anggul Pandok Mbiridnak tarem-e Ap Ambara na-ge e lang pang tak pem panggarak ubuwakluk, iminep wisirik puwa-o” luk yak indij-o.
3Iri tarem-e tepan omborak nagawan nagawan min Yawuri nap ogore yidnak nap min-e tepan ombo nggulok unu-ge Kaipas na ama ndok wirigarik, 4wene mbarogolar-e: ”Yesus-e nggesa-nen mbik mbok tenaga wurul-o?” luk wene mbariga-t nde, 5it-nen yogolar-e: ”Ap laga mbaga rak unpul naru, sakwi tarem-nen tenagurag-e meya-o” luk yiga-o.
Mbetania-nen Yesus ebem amburu kilid wene
26:6-13
(Mk 14:3-9; Yo 12:1-8)
6Yesus na-ge o Mbetania-nen ndigiril laso mbijap ebem yidnak nap Simon na ama worasoma-ge, 7kwe misig-e onggo kwarat pugwi emben konak amburu-ge nggweyak yimbe arem kobongsa kenanggo na waruk lobok yosolar-e, Yesus na mburu nasolat koreyak worasoma, at anggulwak pem kilij-o. 8Kilik posoloma karuk, at owosirak na insilepma luk-nen yogolar-e: ”Amburu iri-ge noluk-nen we irit mbo busu-o? 9Emben worak amburu iri-ge onggo mondok kwarat wanuruk, tol-e waga insilobulo lak nap wok endeleb-o” luk yiga-o. 10Yogolikma-ge, Yesus na it inndi-n perali na aru luk, at-nen it yak ondosolar-e: ”Kir-e noluk-nen kwe yu indi kalak pili-o? An kwat nibid yu-ge konak lombok kwat nibid irir-o. 11Insilobulo lak nab-e pem-et kit kinmin wolma-t nde, an-e kinmin pempa woramin pug-o. 12Kwe yu-nen amburu an nebem kilik posolar-e, an nebe yapma nuburak pem lid lud tak posolat-nen kilij-o. 13An-nen yak kendeyeg-o: Yi wi ndi wi-nen aid wene yak indil mborogolar-e, kwe yu na yebet iyujwakluk at-nen kwat nibid wene yu yak ondogolat wolma-o” luk yak indij-o.
Yuras-nen Yesus wesel indid wene
26:14-16
(Mk 14:10-11; Lk 22:3-6)
14Iri luk, it ap duabelas inmin wanat inpidnak nap misik, at unu-ge Yuras Ikariot na-ge tepan omborak nagawan na endam mberarik, 15it yak ondosolar-e: ”An-e Yesus na wesel kondosola-ge, onggo no wok nurugub-o?” luk yij-o. Yosoloma-ge, it-nen-e kerep tol tiga pulu iri wonasa wok tiga-o. 16Alama-ge, iri tarem-nen Yuras na-ge Yesus wesel undurak tarem kore yosolat woragaij-o.
Yesus owosirak inmin-e O Anggul Pandok Mbiridnak Tarem yebet kagolat-nen ningga wene
26:17-25
(Mk 14:12-21; Lk 22:7-14,21-23; Yo 13:21-30)
17Nde, Oroti Lomboroso Mende Pigit Lak Worakwi tarem ndak yosoloma-ge, at owosirak ereba na Yesus erem lobok yigarik-nen at yak togolar-e: ”O Anggul Pandok Mbiridnak tarem yebet kagolat-nen sakwi iri-ge kat nanok-nen ngge me nde lid lud tak pul-o?” luk yiga-o. 18Yogolikma-ge, Yesus-nen it yak ondosolar-e: ”Kir-e o siri nggok iri me mburugupndik, ap mbi eram mbutluk-nen at yak togolar-e: ’Nggomo Nondoso Nap-nen yosolar-e: An-nen idnak tarem-e panggo yij-o. An min an nowosirak inmin-e O Anggul Pandok Mbiridnak tarem na-ge kat kama-nen yebet kul-o yij-o’ luk yak ter-o” yij-o. 19Iri yosola-ge, at owosirak na-nen Yesus-nen yidnak yidnak irit kwarogolar-e, O Anggul Pandok Mbiridnak tarem yebet kagolat-nen nunggwi mende na lid lud tak piga-o.
20Iri rak purug-e, o ki yosoloma-ge, Yesus min at owosirak duabelas na inmin-e nokluk kore yiga-o. 21Nonggolat-nen Yesus-nen yosolar-e: ”An-nen yak kendeyeg-o: Kit kennggendumu ap misik-nen-e an niminep wusuruwa-o” luk yij-o. 22Yosoloma-ge, it na inndi nggwirik luk, ondomok tak-net at kin wok obogolar-e: ”Nagawan Indo wa-e. An-nen iri kwat kuburak nde yigen, lak?” luk yil mbiriga-o. 23Yogolikma-ge, Yesus-nen wene erep nggarosolar-e: ”An nimin totno mburu-ge piring misik me amburu yugurusu nap at-net wesel nubuwa-o. 24Ap Ambara na wat yosolar-e, Mbal Pem Nagawan engga mbarak pem-nen ’Iri nggal kwasa wat ma-o’ luk yidnak na ndak ndak irit wat ma-t nde, Ap Ambara wesel ubuwa nap iri-ge abuwa-o! Ap iri-ge ndakit lak yelep nggal-e mondok konag-o!” luk yij-o. 25Yosoloma-ge, at wesel uburak nap Yuras na-nen yosolar-e: ”Nggomo Nondoso Nap wa-e. An nde yigen, lak?” luk yosoloma-ge, Yesus-nen wene erep nggarosolar-e: ”Kat yigen irir-o” luk yij-o.
Konak Mende ningga wene
26:26-29
(Mk 14:22-26; Lk 22:15-20; 1 Kor 11:23-25)
26It ereba na nunggukmu-ge, Yesus na mburu wanuruk, Mbal Pem Nagawan wa yak turuk, kala ligik puruk, at owosirak wok ondosolat-nen yosolar-e: ”Mburu yu-ge waga mer-o. Yu-ge an nebe-nen yusu-o” luk yij-o. 27Iri yuruk, at-nen yimbe wanuruk, Mbal Pem Nagawan wa yak turuk, it wok ondosolat-nen yosolar-e: ”Yimbe arem kenanggo yu-ge kit oboksa mer-o. 28Yu-ge an neyabi-nen yusu-o. Nde, an neyabi-ge Mbal Pem Nagawan-nen urul pidnak neyabi yu-ge ap kwarat-nen meya yidnak na amberam tak puwakluk-nen nggilaridnak neyabi-nen yusu-o. 29An-nen yak kendeyeg-o: Yawo kuri-nen an-e anggut engen amburu-ge mondok ninggit lak woramindik, an Neid-nen tenagaidnak wi iri me-nen anggut engen amburu ngget mende iri kit kinmin totno nonggolat tarem-nen perak namin-o” luk yij-o.
”Yesus-e an naru bug-o yugun-o” luk Peterus yak tid wene
26:30-35
(Mk 14:27-31; Lk 22:31-34; Yo 13:36-38)
30Yak undurug-e, it na ndawi yuruk Saitun ndobo bem mbiriga-o. 31Mborogolar-e, Yesus-nen it yak ondosolar-e: ”Mbal Pem Nagawan engga mbarak pem-nen yosolar-e: ’Lomba wam yik karok woraso nap wurumu-ge, at olomba-ge ndibi ndi ma-o’ luk yidnak me, yawo kubu yu-ge kit pidsa-ge an keya nuburuk mburugub-o. 32Alat nde, an nuruk yimindig-e, kit kentaremok Nggalilea mbirimin-o” luk yij-o. 33Yosoloma-ge, Peterus-nen at yak tosolar-e: ”It erep oboksa-nen keya kubuwa-t nde, an-e mondok keya kibimin pug-o” luk yij-o. 34Yosoloma-ge, Yesus-nen at yak tosolar-e: ”An-nen yak kereyeg-o: Yawo kubu-ge towe wam kusi ene awo yigit lak ma-net kar-e kenan pem-et ’Yesus iri-ge an naru bug-o’ luk yugun-o” luk yak tij-o. 35Yak tosoloma-ge, Peterus-nen at yak tosolar-e: ”An-e kat totno wat yogolar-et nde, kat kimin-e ’An naru bug-o’ luk mondok yimin pug-o” luk yij-o. Yosoloma, at owosirak erep-nen na iri nggal-et yiga-o.
Yesus-e Nggetsemani-nen tepan yid wene
26:36-46
(Mk 14:32-42; Lk 22:39-46)
36Iri luk, Yesus na at owosirak inmin mbirigarik, o unu-ge Nggetsemani iri me wok luk, at-nen it yak ondosolar-e: ”Kir-e ya koreyak woragola-ge, an-e elpa mbirimindik, tepan yimin-o” luk yij-o. 37Yurug-e, Peterus min Sebendeus ilirak mberen na min inmin luk mbirij-o. Mberarig-e, at indi puru kwarat luk, yane worosolat-nen 38it na yak ondosolar-e: ”An nindi nggwirik yosolat, wat momtak nggal yusu-o. Yu me puk woragolar-e, an nimin kunluk wolmer-o” luk yak indij-o. 39Yak unduruk, at na nuruksa nggal mberarik, nggweyak pem erare nggwe tud luk-nen tepan yosolar-e: ”Neid wa-e. Lak tak purag-e ndak nde ala-ge, yimbe yu-ge an neram-nen mengga wani-o. Alat nde, an nindi-n pidnag-e lag-o. Kat kindi-n pidnak nak kwat mag-o” luk yij-o.
40Iri yuruk, at na owosirak na endam mbiridnggal-e, it yu na nene yukmu eneyarik, at-nen Peterus yak tosolar-e: ”Jam misiget tet kar-e an nimin kuruk wolmomtag-e meya-a? 41Inndi ngaroso mende-nen kinndi ngaruwa naru, kunluk woragolat, tepan yogolat wolmer-o. Kinndi-nen-e lud tag-et kwareyeg-o yili-t nde, kenpe-nen-e ndeyak yusu-o” luk yak tij-o.
42Yak turuk, mberen pem tak posolar-e, Yesus na mberarik, tepan yosolar-e: ”Neid wa-e. An ninggit lak ma yimbe yu mengga wanurag-e meya nde ala-ge, kat kindi-n pidnak nak kwat mag-o” luk yij-o. 43Yuruk, at na tuguruk mbiridnggal-e, owosirak na enlengen lambiridnak me, nene-t yukmu eneyagaij-o.
44Iri luk, Yesus na it keya unpuruk mberarig-e, kenan tak posolat-nen tepan yosolar-e, nanduk yid ereya na nggal-et yosolat woragaij-o. 45Iri luk, tuguruk owosirak endam lobok yarik, it yak ondosolar-e: ”Kir-e nene yogolat, kenpabok kwarogolat nak yili-a? Ap Ambara na-ge meya kwarugwi nap ininggem wesera purak tarem wok yid yu ker-o. 46Men mer-o! Mburuwog-o! An wesel nuburak nab-e panggo yij-o” luk yij-o.
Yesus tenaiga wene
26:47-56
(Mk 14:43-50; Lk 22:47-53; Yo 18:3-12)
47Yesus na wene yosolat worasoma-ge, at owosirak duabelas inmin waring kaso nap Yuras na-ge tepan omborak nagawan nagawan min Yawuri nap ogore yidnak nap min-nen inpil lobok yidnak ap kwarat ereba-ge Yuras imin lobok yogolar-e, posid tege wanugwi, nggwambu wanugwi lobok yiga-o. 48Nde, at wesel uburak nap na-nen it yenggerak puwakluk yak ondosolar-e: ”An-nen paluksa wa yak timin nap irit tenasa waruk mbururag-o” luk yak indid me, 49Yuras na-ge ndag-et nak Yesus eram mberarak, at yak tosolar-e: ”Nggomo Nondoso Nap wa-e. Nap wa-o” luk paluksa wa yak tij-o. 50Iri yosoloma, Yesus-nen at yak tosolar-e: ”Nanggam wa-e. Kat-nen kwarurak peraigen irit kwari-o” luk yak tosoloma-ge, it ereba na lobok yogolar-e, Yesus na tenaiga-o. 51Tenakoloma-ge, Yesus imin woraiga nap ennggendumu-nen ap misig-e at eyalawi lit kasolar-e, tepan ombo nagawan ndegel oboso nap eyanggo lem tebera mberak pij-o. 52Alama-ge, Yesus-nen at yak tosolar-e: ”Yalawi wanugwi nap oboksa-ge yalawi bem unduwa me, keyalawi-ge ondolma yarak pi-o. 53An-nen Neid eram nggi yiginggal-e, wim purak aid nap kere duabelas nggal-e lak, terak minik kwarat ndaget nak an neram pil lobok yelep pug-o luk perasu-a? 54Alat nde, iri nggal kwatlepnggal-e, Mbal Pem Nagawan engga mbarak pem-nen ’Iri nggal kwat ma-o’ yidnak wene iri na nggesa-nen ndak ndak tak peleb-o?” luk yak tij-o.
55Iri yuruk, Yesus-nen ap kwarat na yak ondosolar-e: ”An-e yariya wanoso nap ala-nen posid tege min nggwambu min parugu an tena nubuwokluk yili-a? An-e pempa Mbal Pem Nagawan ama koreyak worasolat-nen ap mul ondosolat woraigi-t nde, tena nibigit lak yigeb-o. 56Alat nde, yu kwat yusu oboksa-ge Mbal Pem Nagawan ene lomboksa yugwi nap-nen Mbal Pem Nagawan engga mbarak pem mbariga wene na ndak ndak tak posolat-net kwat yusu-o” luk yij-o. Iri yosoloma-ge, owosirak oboksa-ge at keya buruk, kwiye mbiriga-o.
Yesus-e wene mbarugwi nap endam worala kwariga wene
26:57-68
(Mk 14:53-65; Lk 22:54-55,63-71; Yo 18:13-14,19-24)
57Yesus tenaiga nap-nen at ibil mborogolar-e, tepan ombo nggulok Kaipas na ama ibil mbiriga-o. Nde, iri me-ge imiri mbarak pidnak wene enaru nap min ogore yidnak nap min-e ndok worak woraiga-o. 58Nde, Peterus na-ge wene labok abog-et at langgal luk mberarig-e, tepan ombo nggulok na uwi mborom wok yij-o. Wok luk, nggwarig-e ndegel pugwi nap ennggendumu kore luk, Yesus na ngge kwat ubuwa-o? luk aru yekluk iri me koreyak woragaij-o.
59Nde, tepan omborak nagawan nagawan min Wene Mbarugwi Nap oboksa min-e Yesus wuruwakluk, ebem purak enesiget wene kore yiga-t nde, 60enesiget wene ebem purak nap kwarar-e wene at ebem piga-t nde, meya yij-o. Abok nggwe-ge ap mberen lobok yogolat-nen 61yogolar-e: ”Ap yu-nen yosolar-e: ’An-nen-e Mbal Pem Nagawan uwi iri mijarak pimindik, kenan tarem nak tuguruk wirimin-o’ yij-o” luk yiga-o.
62Yogolikma-ge, tepan ombo nggulok na men yarik, at-nen Yesus yak tosolar-e: ”Kat kebem piga wene iri-ge kat-nen-e onggo yugun pug-a?” luk yak tij-o. 63Alat nde, Yesus na-ge ene lak nak woragaij-o. Iri ala-ge, tepan ombo nggulok na-nen tuguruk at yak tosolar-e: ”Uruk nak woraso Mbal Pem Nagawan unu bem owak mbara yak nindi-o: Kar-e Mbal Pem Nagawan Ambara Kerisut-nen yusu, lak, lag-a?” luk yak tosoloma-ge, 64Yesus-nen wene erep nggarosolar-e: ”Wene iri-ge kat-nen yigen-o. Alat nde, an-nen yak kendeyeg-o: Yawo tarem-nen-e Ap Ambara na-ge Mondok Amawi Worak Nap inggi kigit nggwe koreyak-nen aid arem-nen nggan nggan arem lobok yosola, kagub-o” luk yij-o. 65Iri yosoloma-ge, tepan ombo nggulok na-nen at usum ndela keya buruk-nen yosolar-e: ”At yu-nen-e Mbal Pem Nagawan obok pid irir-o! Nir-e no amanggim at ebem wene kunggururak nap erep yonggo unpul-o? At ondomok-net Mbal Pem Nagawan obok posola, abu kuligep irir-o. 66Kir-e ngge nde eberali-o?” luk yij-o. Yosoloma-ge it-nen wene erep nggarogolar-e: ”At yu-ge mondok wururak-net yusu-o” luk yiga-o.
67Iri luk, it-nen-e wusi tebara at erare bem pogolat, ininggi-nen at nduk puk worogolat kwarukmu-ge, it erep na-nen at worogolat-nen 68yak togolar-e: ”Kerisut wa-e. Kar-e Mbal Pem Nagawan ene lomboksa yoso nap nde ala-ge, ta-nen kirij-o? luk yak nindi-o!” luk yak tiga-o.
Peterus-nen-e ”Yesus an naru bug-o” yid wene
26:69-75
(Mk 14:66-72; Lk 22:56-62; Yo 18:15-18,25-27)
69Iri kwarogola, Peterus na-ge mbepme nggwe o mborom iri me koreyak worasoma-ge, ndegel poso la kwe misik at eram lobok luk, at yak tosolar-e: ”Kat na irit Nggalilea nap Yesus imin woraso-o” luk yak tij-o. 70Alat nde, it pidsa inmbiri bem at Peterus-nen yubul posolar-e: ”Kat-nen yusu wene yu-ge an-e naru bug-o” luk yij-o. 71Iri yuruk, pak tumende bem mberarik worasoma-ge, ndegel poso la kwe nin misig-e at karuk-nen ereba woraiga nap yak ondosolar-e: ”At yu-ge Nasaret nap Yesus imin woraso-o” luk yij-o. 72Iri yosoloma-ge, Peterus na-ge tuguruk yubul posolar-e: ”Ap iri-ge an naru bug-o” luk owak mbarij-o. 73Siyak woraruk, ereba mendak woraiga nap-nen Peterus eram lobok luk-nen at yak togolar-e: ”Kar-e ndemeret it inmin woraso nap-net yusu-o. Kat kene unggut pem-nen yenggerak kibige-o” luk yak tiga-o. 74Yak togolikma-ge, Peterus na-nen-e: ”Ap iri-ge an-e mondok naru bug-o” luk owak mbarosoma ereya na-net towe wam kusi ene yij-o. 75Yosoloma-ge, Yesus-nen Peterus yak tosolar-e: ”Towe wam kusi ene yigit lak ma-net kenan pem an nimin-o: ’Ap iri-ge an naru bug-o’ luk yugun-o” yak tid iri na Peterus-nen yebet karuk, mbepme mberarig-e, yip kondok lud yij-o.

اکنون انتخاب شده:

MATIUS 26: inondx

های‌لایت

به اشتراک گذاشتن

کپی

None

می خواهید نکات برجسته خود را در همه دستگاه های خود ذخیره کنید؟ برای ورودثبت نام کنید یا اگر ثبت نام کرده اید وارد شوید