Ə́rɨ́b nùb tómé yi ə́llé 9
9
Sôl settɨ́ nò ə́mní
(Góòmɓwê Ə́.N.T 22.6-16; 26.12-18)
1Mvókín kɨ́ no, Sôl yaáhácè nɨ́ njóndɨ̀kwíìséhánɨ nùb ə́mnɨ Kékéé. Á ŋgə́ gɨ kwànɨ nɨ̀gáŋ satɨgàà, 2ɓwèìnɨ ŋgə́ nà ní káàtà na ní nyòm lə́ dúhɨ́b mɨ̀yú̧ú̧ Dàmáàs no, bìnɨ nùb ə́mní ní ɓa kwànɨ yó ku du tùnɨ jɨ̀r Kékéé; dùgɨ̀ nɨ̀ŋgwáàb, dùgɨ̀ nɨ̀gub gècùwònɨ ŋgáb Yèrúsàlèm yáá. 3Ŋgə́ yaá jȩ̀ȩ̀ gìnɨ Dàmâs, ŋgə́ yi ŋgóobceé ɓe kúr, á ŋgə́ sɨrɨciì na mwa kàm kù nyə́əŋsówotɨ́ ŋgə́ ya ɓɨllin. 4Á ŋgə́ gu ɗàá, ŋgə́ ɨ́ ô kúu kù ŋgə́ fɔ́nɨ ɨnè: «Sôl, Sôl, wu túumce mɨ jábɨ́r ɓe ní?» 5Ŋgə́ ɨ́ fɔ́cùsò ɨnè: «Wu cè wú na á, Kéké?» Kúu kɨ́ ɨ́ pìhè: «Mɨ Yésù á, nò wu du túùmnɨ jábɨ́r ɗàrɨ́. 6Ɨ́dù, éícuwúum còóm, lə́əm kwé, ku á kùb ɓa wu tànànɨ nɨ́m du ɗúnɨ wu ndɨ̀ŋte ru.» 7Nùb Sôl gùrí ɨ́ ə́ŋnè yɨrɨ́b; ŋgáb yaá óknɨ kúu nyindíí kɨ́ ɨ́dù ŋgáb cè bɨ́ pénɨ nò kù ɗàà. 8Á Sôl yi éícuwú còóm, ŋgə́ ɨ́ mwàhè íí, ɨ́dù ŋgə́ ya nɨ́ pénɨ ɗàà. Ŋgáb ɨ́ ɗààmgè ŋgə́ Dàmâs. 9Ŋgə́ yi duú há̧á̧ jíì taarɨ́b ŋgə́ íhín pénɨ ɗàà, ŋgə́ cè nɨ́m kù ɓɔ̧ɔ̧ kɨ́kléwa.
10 Nɨ̀fuùb kù ɨ́r yi du Ànàníyàs yaá Dàmâs ku. Kéké yi túumnatɨ́ ŋgə́ síí hȩ nɨ́m ndɨŋ wuúm ndɨ u̧, ŋgə́ ɨ́ ɓê ŋgə́: «Ànàníyàs!» Ànàníyàs ɨ́ ə́mnè: «Mɨ á rè, Kéké.» 11Á Kéké tana ŋgə́ ɨnè: «Gɨɓam ɗàrò jɨ̀r kùb ɓé jɨ̀r ɗɨ́ɗɨ̧́ rɨ no, wu a féìn Yúdàs yó, nɨ̀ŋgwá kù éíwo Táàrsə̀ á yó ku, ɨ́r noò á Sôl, wu a fɔ̂ ŋgə́. Ɗàrò, ŋgə́ á mɨ̀yú̧ú̧, 12ŋgə́ pə́ceé nɨ̀ŋgwá ɨ́r du Ànàníyàs lə́sònɨ ŋgə́ ŋgáár só hèìwúnɨ àm ŋgə́ a pə́cù íhɨ́nné hȩ nɨ́m ndɨŋ wumné.» 13Á Ànàníyàs yi tacuna ŋgə́ ɨnè: «Kéké, nɨ̀vɨ́tɨ̀b ví̧i̧ tanaɓatɨ́ bɨ́ mɨ àm nɨ̀ŋgwá ɗàríì, ŋgáb tanaɓwéeceé mɨ ɓáŋhɨ́b kàtɨ́b ŋgə́ tɨ ndɨŋ ɓe nùb woò du Yèrúsàlèèm. 14Ŋgə́ tɨ goɓa nɨ hò̧ ɓe káàtà kɨ̀jííb nùb na satɨgàà tɨ tɨnndéwo ŋgə́ ŋgáré nànɨ ŋgə́ nyòm ŋgə́ bihɨ nùb yóŋ wé á.» 15Ɨ́dù Kéké ɨ́ tànà Ànàníyàs: «Gɨm, ɓetí nɨ̀ŋgwá kɨ́ á mɨ ca dù nò ɓa ndɨ̀ŋnɨ gbàŋ ɗɔ̀bɨ́nné, mvènnɨ́b jííb lâs ɓe gbàŋ Ísràyéèl a ɗə̀ŋhȩ̀ mé ru. 16Mɨ nɨ̀mɨr ɨ́ ɓa ŋgə́ túùmnànɨ nɨ́m ŋgə́ ɓa pénɨ jábɨ́r no ɓe àm moò ru.» 17Kí á Ànàníyàs yi ə́llégi. Ŋgə́ ɨ́ gì féínnɨ yó ku, ŋgə́ ɨ́ hèìwû Sôl ŋgáár ŋgwéé, ŋgə́ ɨ́ tà: «Mwin yàá moò Sôl, jɨ̀r wu tɨ go nó rɨ no, Yésù nò du Kékéé tɨ túumna wu síí jȩ̀ȩ̀ ku rɨ, tómwotɨ́ mɨ àm wu a pə́cù íhín, wu a dùcè yúklîn ɓe Nyéhè Sarɨ́nne.» 18Ɓè mu̧u̧ nɨ́ɨ́b kù ɨ́ sùtɨ̀sówò Sôl íhín hȩ ŋgɔksɔɔb lɨ u̧, á ŋgə́ yàcùré pénɨ. Ŋgə́ ɨ́ éíwû còóm, kùb ɨ́ kɔ̀hè ŋgə́ kɔ ə́mní; 19Ŋgə́ ɨ́ tàŋgɨ̀ cɔŋ, ɗà nyòme ɨ́ cùrê ŋgə́ só.
Sôl á Dàmâs tànɨ àm Mèèín
Sôl ɨ́ dùhô̧ jíìb ti kù ɓe nɨ̀fuùb yi du Dàmáàs. 20Ɓè mu̧u̧, ŋgə́ ɨ́ yàrékòtè tànɨ àm Mèèín dúhɨ́b mɨ̀yú̧ú̧ no, ŋgə́ a ɓéece ɨnayâna Yésù du Mwin Mèèín á. 21Nùb yi ók ŋgə́ nyìnniì lâs yi gbɨɨŋtɨ́, ŋgáb ɨ́ yà fɔ́nɨ: «Áì, nɨ̀ŋgwá tɨ túumnakomɓa nùb du nyìnnɨ ɓe ɨ́r Yésùù jábɨ́r cei Yèrúsàlèm hwè á hà rè ye. Kɨ́ rè ŋgə́ goɓacɨ hò̧ ŋgáb bììsònànɨ mvènnɨ́b nùb na satɨgàà á!» 22Ɨ́dù Sôl yaácè nɨ́ tàndóŋhánɨ àm Mèèín tíí tíí, njóòhánɨ ŋgáb ə́ə̀mháa: Kɨ̀cáàb ɨ́ yɔ̂ Jwîf bɨ yi du Dàmáàs, ɓetí Sôl yaá ŋgáb túùmnànyààŋnɨ ɨnayâna Yésù du Mèsî á.
23Cùr jíìb kwè, Jwîf bɨ ɨ́ bì ɓɔ̧ àm kwíhe Sôl, 24ɨ́dù kùb ɨ́ vììnà bɨ́ ŋgə́ kúúr kɨ́. Kùb yaá ŋgə́ twèìtèèkɨ́nɨ ɓavɨ̀ì kúrì no cɨ́ɨ́m ɓe mvihin cúk, àm kwíhe ŋgéé. 25Kí á nɨ̀fuùb noò ya hain bɨ́ ŋgə́ cɨ́ɨ́m, ŋgáb ɨ́ kɨ́klê ŋgə́ lɨ̀ŋtɨ̧̀ɨ̧́ sóòŋséndóŋnɨ ŋgə́ leè kúrì ya péín cùrìì.
26Ɓwâ Sôl yi féíncu Yèrúsàlèèm, ŋgə́ ɨ́ kə̀khâ ɓáàrénɨ síí nùb ə́mní no, ɨ́dù ŋgáb lâs yaá bɨ ɓe vùù, ɓetí ŋgáb ya bɨ́ ə́ə̀mháwa ɨnayâna ŋgə́ nò ə́mní á mè. 27Á Bàrnàbâs ya geso ŋgə́ yɨ́ nùb tómé. Ŋgə́ ɨ́ átɨ̀nà ŋgáb hȩ Sôl ya pə́ Kéké jɨ̀r Dàmáàs, hȩ Kéké yi nyinnaɓwéece ŋgéé. Ŋgə́ ɨ́ tànàɓwê ŋgáb hȩ Dàmâs ku, Sôl ya dukomɓa óknɨ vùù nyìnnɨ ɓe ɨ́r Yésùù ɗàwáá. 28Yànɨ ɓwâ kɨ́, Sôl ɨ́ lê kpánȩ́ȩ́, ŋgə́ yaáɓàcɨ̀ mvòŋsòòŋ Yèrúsàlèm tə̧ə̧́, ŋgə́ ya nɨ́ ókɓàcɨ̀nɨ vùù nyìnnɨ ɓe ɨ́r Kékéé ɗàà. 29Ŋgə́ yaácɨ̀ wèìnɨ ɓɔ̧ ɓe Jwîf bɨ yi du nyìnnɨ gɨrêk, ɓe ŋgáb a córɨce; ɨ́dù ŋgáb a málɨ́ŋce ŋgə́ kwíìnɨ. 30Ɓwâ mwin yàá bɨ ə́mní yi ók u̧nèé, ŋgáb ɨ́ gè bɨ́ Sôl Sèsàrê tómndóŋnɨ ŋgə́ Táàrsə̀.
31Mɨ̀kwìn nùb ə́mní ti Jùdéè, ti Gàlìléè ɓe ɗɔ̀ɔ́b Sàmàríì yaá gɨ̀ dùnɨ kerîn; mɨ̀kwìn kɨ́ yaá jə̀ŋnɨ Kéké. Taám yi léé mɨ̀kwìn kɨ́ no, mɨ̀kwìn kɨ́ ɨ́ yà víndóŋnɨ tíí tíí ɓe nyòm Nyéhè Sarɨ́nne.
Yáb Ènéè cɔ̧́tɨ́
32Hȩ Píyéèr yi du yə̀ŋtèènɨ ti bɨ̂ŋ, á ye kù ŋgə́ gi yɨ́ nùb Mèèín yi dukom Lídàà. 33Ŋgə́ ɨ́ kwà nɨ̀ŋgwá kù ɨ́r yi du Ènéè kwé ku, ŋgə́ yi ndɨŋcií pàmnɨ̀rí dáín sə́r àm ŋgə́ ya du kɨ̀ɓóò. 34Á Píyéèr tana ŋgə́ ɨnè: «Ènê, Yésù Krístù ɓátií wu! Éíwúum còóm, wu a ɓòŋ pààm woò.» Ɓè mu̧u̧, Ènê ɨ́ éíwû còóm. 35Nùb Lídàà ɓe nùb dɨɨ̀ kùb yi ɓékom Sàrôŋ yi pə́tɨ́ Ènê, ŋgáb ɨ́ ɓàndɨ̀cùrê Kéké no.
Dòrkâs yi kútɨ́, Píyéèr ɨ́ sə̀ə̀mcù ŋgə́
36Nɨ̀gwi ə́mní kù yaá Jòpê, ɨ́r noò yaá Tàbítà. (Ɨ́r kɨ́ ɓe nyindí gɨrêk á «Dòrkâs», kí ta «có̧ó̧» na á.) Ə́r nɨ̀gwi kíì yaá ndɨ̧̀ɨ̧́ kùb mɨ́nne ɓe kpɔ́ktèé nùb tiri. 37Jíìb kɨ́ no nɨ̀gwi kɨ́ ɨ́ gù yə́b, ŋgə́ ɨ́ kû. Ɓwâ kùb ya kɔɔcáŋhȩ fín nóò, kùb ɨ́ hàìnwû mbɨ́nɨ lúùm kù no dúú còmné no. 38Hȩ nùb ə́mní Jòpéè yi ók Píyéèr á Lídà gín Jòpê rèé, ŋgáb ɨ́ tómsò tɨ́pénɨ̀b bɨrɨ́b ŋgə́ tànànɨ ɨnè: «Yée, nɨ́m yóóŋ wu, kɔ́ɔwonam nɨ́m.» 39Ɓè mu̧u̧, ŋgáb ɨ́ éícùrê ɓe Píyéèr cúk. Ɓwâ ŋgə́ yi féínndé, kùb ɨ́ gèwî ŋgə́ dúú còmné ku lúùm kɨ́ no. Mámkwííb lâs ɨ́ ŋgɨ̀ɨ̀sò gín nóò, ɓe ɨ́sɨ̀m íhín; ŋgáb ɨ́ túùmnà Píyéèr vùùm júúb nɨ̀gwi kɨ́ ya lu ŋgə́ á cè íí jááŋ. 40Píyéèr ɨ́ ndɨ̀ŋ nùb lâs fó̧ lúu, ŋgə́ ɨ́ cáàmsê ɗàá yóŋnɨ Mèín. Ɗà ŋgə́ ɨ́ ɓàndɨ̀cùsò péín fín duré, ŋgə́ ɨ́ tà: «Tàbítà, éíwúum còóm!» ɗà nɨ̀gwi rè ɨ́ ŋgèrè íí, hȩ ŋgə́ yi pə́ Píyéèr, ŋgə́ ɨ́ éíwû còóm dùnɨ. 41Píyéèr ɨ́ ɗàmwû ŋgə́ còóm. Ŋgə́ ɨ́ ɓécùrógì nùb Mèèín ɓe mámkwííb, ŋgə́ ɨ́ túùmnà ŋgáb nɨ̀gwi rè jáŋ cɨ̀. 42Hȩ kùb ya ɗəŋhȩ àm kɨ́ Jòpê bɨ̂ŋ, á nɨ̀vɨ́tɨ̀b ví̧i̧ yi ə́mne Kéké. 43Píyéèr ɨ́ dùɓà nɨ́ Jòpê ku nȩ̀ȩ́ ti sò yɨ́ Sìmôŋ, nɨ̀ŋgwá gbak kwaá kù.
Currently Selected:
Ə́rɨ́b nùb tómé yi ə́llé 9: NTV
Highlight
Share
Compare
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2007 Alliance Biblique du Cameroun, B.P. 1133, Cameroon