Új év, megújult irgalomMinta

A legnagyszerűbb teológiai alapok sem képesek megszüntetni életed rejtélyeit, ezért nyugalmat csak akkor találsz, ha bizalmadat Abba veted, Aki mindent ural, Aki maga a mindenség, és Aki előtt nincsenek rejtélyek és titkok.

Remegett a hangja azon a reggelen, amikor azt kérte, menjek haza, amilyen gyorsan csak tudok. A feleségem, Luella egy érzelmileg nagyon stabil nő. Nem könnyű őt megrendíteni. Tudtam, hogy a baj komoly, mert érezhetően meg volt rendülve. Körülbelül hat órányi útra voltam tőle. Az asszisztensem kíséretében tettem meg az aggodalommal telt utat hazáig. 

Nicole, a lányunk, előző nap késő este gyalog indult haza a munkából, ahogyan már sok korábbi estén is tette. Egy jogosítvány nélkül vezető részeg sofőr felhajtott a járdára, és Nicole-t nekinyomta egy ház falának. Életveszélyes sérüléseket szenvedett, beleértve a tizenegy törést medencéjén és a súlyos belső vérzést. Amikor végül megérkeztem a kórházba és bementem Nicole szobájába az intenzív osztályon, azt tettem, amit bármelyik apa tenne, akinek csak egy csepp szülői vér is van az ereiben. Összetörtem. Felkúsztam Nicole ágyára, és nem tudva, hogy hall-e engem, azt mondtam neki: „Itt van apu, nem vagy egyedül, és Isten is veled van.” 

Amikor beléptem abba a kórházi szobába, olyan volt, mintha az egész világ elsötétült volna. A szívem felkiáltott: „Miért, miért, miért?” Ha rajtam múlna, egyik gyermekem sem kellene ilyesmit átéljen, és ha akkor választanom kellett volna, hogy melyik gyermekemmel történjen ilyen szörnyűség, abban a percben nem Nicole-t választottam volna, mert annyira sebezhetőnek tűnt. Egy pillanat alatt egy életet megváltoztató rejtélybe vetve találtuk magunkat, mely rejtélyt megkérdőjelezhetetlen teológiai elveink sem tudták eloszlatni. Nicole szépen felépült, de ez négy évnyi küszködésbe került. 

Belekapaszkodtam a gondolatba, hogy az életünk nem került ki az irányítás alól. Újra és újra vigasztalt minket annak tudata, hogy amikor Nicole balesete megtörtént, az nem lepte meg Istent, és nem is ijedt meg attól. Tudod, Isten előtt nincsenek rejtélyek. Őt semmi nem éri váratlanul. Ő soha nem tűnődik azon, hogyan kezeljen egy váratlan eseményt. Szeretem Dániel könyvében a második rész huszonkettedik igeversének szavait: „Ő... tudja, mi van a sötétségben, és nála lakik a világosság.” 

Isten veled van a sötét pillanatokban is, mert Ő soha nem hagy el téged. A te sötétséged Neki nem sötét. Ami előtted rejtély, Számára nem az. A téged érő meglepetések Őt nem lepik meg. Ő azokat a dolgokat is érti, amelyek téged a leginkább összezavarnak. Nemcsak, hogy ami neked rejtély, Neki nem az, de Isten teljesen irányítása alatt tartja a számodra és számomra rejtélyes dolgokat. 

Ma juttasd eszedbe, hogy van Valaki, Aki ránézve arra, amit te sötétnek látsz, világosságot lát. S amint ezen elmélkedsz, jusson eszedbe az is, hogy Isten a végső és egyedüli definíciója minden bölcsességnek, jóságnak, igazságnak, valamint mindennek, ami szeretetteljes és hűséges. Ő kegyes kezeiben tart téged életed minden rejtélyével együtt, és mivel ezt teszi, te akkor is nyugalomra találhatsz, amikor rejtélyes sötétség lép be életed ajtaján.