János 3:22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36

Jézus ezután elment tanítványaival együtt Júdea földjére, ott tartózkodott velük, és keresztelt.

János is keresztelt Ainónban, Szálim közelében, mert ott sok víz volt, és az emberek odamentek és megkeresztelkedtek.

János ugyanis még nem volt börtönbe vetve.

János tanítványai vitába szálltak a zsidókkal a megtisztulásról.

Odamentek Jánoshoz, és ezt mondták neki: Mester, aki veled volt a Jordánon túl, akiről te bizonyságot tettél, íme, az keresztel, és mindenki őhozzá megy.

János így válaszolt: Semmit sem kaphat az ember, ha nem a mennyből adatott meg neki.

Ti magatok tanúskodhattok arról, hogy megmondtam: Nem én vagyok a Krisztus, hanem előtte küldettem el.

Akié a menyasszony, az a vőlegény, a vőlegény barátja pedig, aki ott áll, és hallja őt, ujjongva örül a vőlegény hangjának: ez az örömöm lett teljessé.

Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.

Aki felülről jön, az felette van mindenkinek. Aki a földről való, földi az, és földiekről szól. Aki a mennyből jön, az felette van mindenkinek

arról tesz bizonyságot, amit látott és hallott, de bizonyságtételét senki sem fogadja el.

Aki befogadja bizonyságtételét, az pecsétet tesz arra, hogy Isten igaz.

Mert akit Isten küldött, Isten beszédeit szólja, mert annak ő bőségesen adja a Lelket.

Az Atya szereti a Fiút, és kezébe adott mindent.

Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem Isten haragja marad rajta.