1 Corintios 15
15
Cunuu iꞌna̱ꞌ ya̱ uún Cristó ga̱a caviꞌ soꞌ, ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ ya̱ maꞌa̱n níꞌ uún a
1Ya̱j me se me raj nanu̱j rá soj nana̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, tinu̱j, nocoj. Dan me se nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Cristó a̱j natáꞌ ꞌu̱nj rihaan soj asi̱j rque̱ me nana̱ nihánj, ne̱ cuno soj nana̱ nihánj, ne̱ xraan nocoꞌ soj man nana̱ nihánj a. 2Dan me se cheꞌe̱ nana̱ nihánj nana̱ natáꞌ ꞌu̱nj rihaan soj me nani̱i̱ soj rihaan sayuun, sese ꞌo̱ xraan canoco̱ꞌ soj nana̱ nihánj ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese amán rmaꞌa̱n rá soj ꞌó nana̱ cheꞌé Cristó nana̱ ne̱, ga̱a ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ soj maꞌ.
3ꞌO̱ se asino ya̱a̱n nataj nana̱ sa̱ꞌ naríꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ nana̱ cataj xnaꞌanj nii rihanj me nana̱ nihánj, se vaa caviꞌ Cristó cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ, nda̱a vaa taj Danj Yaꞌanj a. 4Dan me se cachinꞌ nii man soꞌ, ga̱a ne̱ cachén vaꞌnu̱j güii, ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ nda̱a vaa taj Danj Yaꞌanj a. 5Dan me se curuviꞌ soꞌ niꞌya̱j síí cuꞌna̱j Cefas, ne̱ gaa do̱j, ga̱a ne̱ curuviꞌ uún soꞌ niꞌya̱j nu̱ꞌ chuvi̱j nij síí cuneꞌ soꞌ caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ a.
6Cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ curuviꞌ soꞌ rihaan ꞌu̱nꞌ cientó táá doj tinúú níꞌ síí noco̱ꞌ man soꞌ uún a. Dan me se taꞌa̱j nij soꞌ caviꞌ, tza̱j ne̱ ꞌó taꞌa̱j nij soꞌ vaa iꞌna̱ꞌ cuano̱ a. 7Síj ga̱a ne̱ curuviꞌ uún Cristó niꞌya̱j síí cuꞌna̱j Jacobo, ne̱ veé dan, ga̱a ne̱ curuviꞌ uún soꞌ niꞌya̱j cunuda̱nj nij síí cuneꞌ soꞌ caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ a. 8Veé dan, ga̱a ne̱ curuviꞌ uún soꞌ niꞌya̱j ma̱ꞌanj a. Síí noco̱ꞌ xcó ta̱ranꞌ nij síí queneꞌen man soꞌ mej, ne̱ ase vaa ꞌo̱ neꞌej niꞌyaꞌ vaa ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ na̱nj á.
9ꞌO̱ se ga̱a ataa ca̱nocoj man Cristó, ne̱ quiꞌyaj ndoꞌoj sayuun man xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj, ne̱ cheꞌé dan ya̱j mej síí noco̱ꞌ xco̱ doj rihaan ꞌó da̱nj nij síí cuneꞌ Jesucristó ca̱ta̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ a. Cheꞌé dan né si̱j no̱ xcúún cata̱j yuvii̱ cheꞌej se vaa síí cuneꞌ Jesucristó mej, raj a̱ maꞌ. 10Tza̱j ne̱ quiꞌyaj uxrá Yaꞌanj se lu̱j cheꞌej, ne̱ racuíj maꞌa̱n Yaꞌanj manj, ne̱ cheꞌé dan mej síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó cuano̱ ado̱nj. Né se quiꞌyaj rmaꞌa̱n Yaꞌanj da̱nj ga̱ ꞌu̱nj maꞌ. ꞌO̱ se ꞌu̱nj nihánj roꞌ, me síí ꞌyaj doj se‑su̱u̱n Yaꞌanj rihaan ꞌó da̱nj nij síí ata̱ suun caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ Jesucristó, tza̱j ne̱ né ma̱ꞌanj ꞌyaj se‑su̱u̱n Yaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé se racuíj Yaꞌanj manj roꞌ, cheꞌé dan ꞌyáj da̱nj ado̱nj. 11Ne̱ caꞌve̱e se aꞌmii natáj ꞌu̱nj caꞌve̱e se aꞌmii natáj ꞌó nij síí cuneꞌ Jesucristó snana̱ Yaꞌanj nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ cuchumán rá soj cuno soj nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ á.
12Dan me se neꞌen soj se vaa aꞌmii natáj núj se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Cristó ga̱a caviꞌ soꞌ, ne̱ me cheꞌé taj taꞌa̱j yuvii̱ ꞌni̱j scaꞌnúj soj se vaa se̱ caꞌvee cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ ga̱. 13Sese ya̱ se̱ caꞌvee cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ ne cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún Cristó tza̱j maꞌ. 14Sese ya̱ ne cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún Cristó, ga̱a ne̱ tuꞌva rmaꞌa̱n núj ga̱a aꞌmii natáj núj na̱nj á. Amán rmaꞌa̱n rá soj niꞌya̱j soj nana̱ aꞌmii núj ga̱a na̱nj á. 15A̱j cataj xnaꞌanj núj rihaan soj se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Cristó, quiꞌyaj Yaꞌanj, tza̱j ne̱ sese se̱ caꞌvee cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ ne cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún Cristó vaa ga̱a maꞌ. Síí ne̱ me núj, ne̱ caꞌmii ne̱ núj cheꞌé maꞌa̱n Yaꞌanj vaa ga̱a na̱nj á. 16ꞌO̱ se sese se̱ caꞌvee cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ ne cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún Cristó vaa ga̱a a̱ maꞌ. 17Ne̱ sese ya̱ ne cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún Cristó, ne̱ nana̱ amán rá soj yoꞌ roꞌ, nana̱ tihaꞌ yuꞌunj me yoꞌ vaa ga̱a na̱nj asânj. Ne̱ quira̱nꞌ maꞌa̱n soj sayuun cheꞌé nu̱ꞌ cacunꞌ tumé soj, 18ne̱ nij síí caviꞌ noco̱ꞌ man Cristó me se cuchumán rmaꞌa̱n rá nij soꞌ, ne̱ caꞌanj nij soꞌ rihaan yaꞌan uún vaa ga̱a na̱nj asânj. 19Ne̱ níꞌ roꞌ, sese ina̱nj ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ rihaan chumii̱ nihánj uun ya̱ rá níꞌ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ quiꞌyaj Cristó me se doj a̱ qui̱j quira̱nꞌ níꞌ rihaan da̱j a̱ nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj vaa ga̱a asânj.
20Tza̱j ne̱, taj maꞌ. ꞌO̱ se ya̱ uxrá cunuu iꞌna̱ꞌ uún Cristó ga̱a caviꞌ soꞌ ado̱nj. Cheꞌé se cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ roꞌ, cheꞌé dan neꞌen ya̱ níꞌ se vaa cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ noco̱ꞌ man soꞌ ado̱nj. 21Dan me se cheꞌé se o̱rúnꞌ snóꞌo quiꞌyaj caviꞌ cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ roꞌ, cheꞌé dan o̱rúnꞌ snóꞌo me quiꞌya̱j cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún yuvii̱ ado̱nj. 22Dan me se cheꞌé se vaa quiꞌyaj o̱rúnꞌ síí cuꞌna̱j Adán ne̱ aviꞌ ta̱ranꞌ yuvii̱ roꞌ, veé da̱nj quiꞌyaj Cristó, ne̱ cheꞌé o̱rúnꞌ soꞌ roꞌ, me cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún cunuda̱nj yuvii̱ noco̱ꞌ man soꞌ ado̱nj.
23Tza̱j ne̱ nda̱a vaa orá quisi̱j ꞌo̱ ꞌo̱ rasu̱u̱n ado̱nj. Dan me se Cristó me síí cunuu iꞌna̱ꞌ asino ya̱a̱n rihaan cunuda̱nj yuvii̱, ga̱a ne̱ güii caꞌna̱ꞌ uún soꞌ rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí noco̱ꞌ man soꞌ ado̱nj. 24Síj ga̱a ne̱ navi̱j nu̱ꞌ rasu̱u̱n a. ꞌO̱ se caꞌne̱e̱ Cristó suun ata̱ nu̱ꞌ nij síí rii taꞌngaꞌ do̱ꞌ, nu̱ꞌ nij síí nica̱j suun do̱ꞌ, nu̱ꞌ nij síí nucua̱j do̱ꞌ, ne̱ nago̱ꞌ soꞌ nu̱ꞌ suun rihaan Rej níꞌ Yaꞌanj a. 25ꞌO̱ se no̱ xcúún Cristó gu̱un chij Cristó rihaan chumii̱ nihánj nda̱a se quiꞌya̱j canaán ya̱ ya̱ soꞌ rihaan ta̱ranꞌ nij síí ta̱j riꞌyunj man soꞌ ado̱nj. 26ꞌO̱ se da̱j se vaa síí ta̱j riꞌyunj man Yaꞌanj me se ꞌyaj aviꞌ yuvii̱, ne̱ dan me se ꞌo̱ quiꞌya̱j canaán Cristó rihaan se ꞌyaj aviꞌ yuvii̱, ga̱a ne̱ quisi̱j navi̱j cunuda̱nj nij síí ta̱j riꞌyunj man Cristó na̱nj ado̱nj.
27Danj Yaꞌanj taj se vaa quiꞌya̱j canaán Cristó rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n, quiꞌya̱j Yaꞌanj a. Da̱nj aꞌmii Danj Yaꞌanj, tza̱j ne̱ se̱ guun chij Cristó rihaan maꞌa̱n Yaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se Yaꞌanj me síí quiꞌyaj guun chij soꞌ rihaan cunuda̱nj ꞌó nij rasu̱u̱n ado̱nj. 28Dan me se asa̱ꞌ guun chij Cristó rihaan nu̱ꞌ rasu̱u̱n quiꞌya̱j Yaꞌanj, ne̱ caꞌve̱j rá maꞌa̱n Cristó Taꞌni̱j Yaꞌanj gu̱un chij Yaꞌanj rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ Yaꞌanj me síí gu̱un chij ndoꞌo rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n ado̱nj.
29Sese se̱ cunuu iꞌna̱ꞌ síí caviꞌ, ga̱a ne̱ me cheꞌé ataꞌ ne nii cheꞌé ꞌo̱ xnangá, rá soj ga̱. Sese se̱ cunuu iꞌna̱ꞌ ya̱ uún nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ ataꞌ ne rmaꞌa̱n nii cheꞌé síí caviꞌ a.
30Me cheꞌé niga̱nj vaj núj rihaan sayuun cheꞌé snana̱ Yaꞌanj, rá soj ga̱. 31Tinu̱j, nocoj, ya̱ ina̱nj da̱nj vaj núj rihaan sayuun cheꞌé se aranꞌ uxrá rá núj se vaa nocoꞌ sa̱ꞌ soj snana̱ Cristó Jesús Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ a. Ne̱ dan me se ya̱ taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ma̱an se naꞌvi̱j núj ꞌo̱ ꞌo̱ güii cavi̱ꞌ núj cheꞌé snana̱ Yaꞌanj a. 32Quiranꞌ ndoꞌoj sayuun chumanꞌ Éfeso da̱j se vaa sayuun ranꞌ síí unuꞌ ga̱ xcuu yuva̱a̱, ne̱ taj cheꞌé quiꞌyáj da̱nj sese yu̱u̱n cheꞌe̱ cavi̱ꞌ níꞌ maꞌ. Sese se̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ga̱a̱ ne̱ táá a̱ se quiꞌya̱j níꞌ da̱j se vaa taj yuvii̱ ne nocoꞌ man Yaꞌanj a. “Cha̱ níꞌ do̱ꞌ, coꞌo̱ níꞌ do̱ꞌ, ya̱j ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ, cheꞌé se aꞌyuj me se cavi̱ꞌ níꞌ ado̱nj”, taj nij soꞌ a.
33Caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun tihaꞌ yuꞌunj man maꞌa̱n na̱nj á. Nda̱ꞌ se sa̱ꞌ vaa nimán soj, tza̱j ne̱ sese cache̱e̱ soj ga̱ síí chiꞌi̱i̱, ne̱ nu̱u chiꞌi̱i̱ nimán soj, quiꞌya̱j nij soꞌ ado̱nj. 34No̱ xcúún soj xca̱j naca̱ soj cuentá, ne̱ caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun ꞌyaj cacunꞌ á. ꞌO̱ se taꞌa̱j soj me síí ne neꞌen uxrá da̱j vaa Yaꞌanj, raj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se vaa cheꞌé gu̱un naꞌa̱j soj chugua̱nj.
Nataꞌ Pabló da̱j quira̱nꞌ níꞌ güii cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún níꞌ a
35Tza̱j ne̱ vaa yuvii̱ cata̱j a: “Asa̱ꞌ caꞌve̱e cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ ga̱. Da̱j ga̱a̱ nee̱ man nij soꞌ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún nij soꞌ ga̱”, taj nij yuvii̱, xnáꞌanj nij yuvii̱ a. 36Tza̱j ne̱ síí niꞌyo̱n mé so̱ꞌ, sese da̱nj aꞌmii so̱ꞌ chugua̱nj. Neꞌén so̱ꞌ da̱j ranꞌ ꞌnúú unô so̱ꞌ a. Asino ya̱a̱n uchruu̱ ꞌnúú yoꞌ rque yoꞌóó, ga̱a ne̱ xtunꞌ maꞌa̱n ꞌnúú yoꞌ, ga̱a ne̱ xraꞌ naa̱ leꞌe̱j man ꞌnúú yoꞌ a. Sese se̱ cuchruu̱ ꞌnúú yoꞌ rque yoꞌóó, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ xraꞌ naa̱ maꞌ.
37Ne̱ sese cuno̱ so̱ꞌ ꞌo̱ caân ꞌnúú trigó do̱ꞌ, na̱j guun caân do̱ꞌ, rque yoꞌóó, ne̱ né maꞌa̱n coj me se caxríj so̱ꞌ rque yoꞌóó maꞌ. Ma̱an se caân me yoꞌ, tza̱j ne̱ síj xraꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ nahuun yoꞌ coj ado̱nj. 38Tza̱j ne̱ ino̱ vaa coj xraꞌ man da̱j a̱ caân, ne̱ ase vaa me rá Yaꞌanj ga̱a̱ da̱j a̱ coj roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa da̱j a̱ coj xraꞌ, ꞌyaj Yaꞌanj ado̱nj. 39Ne̱ ne ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nu̱ꞌ nee̱ maꞌ. ꞌO̱ se caꞌve̱e se nee̱ man yuvii̱ do̱ꞌ, caꞌve̱e se nee̱ man xcuu do̱ꞌ, caꞌve̱e se nee̱ man xtâj do̱ꞌ, caꞌve̱e se nee̱ man xcuaj do̱ꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ vaa da̱j a̱ nij nee̱ yoꞌ ado̱nj. 40Ne̱ ma̱n rasu̱u̱n rej xta̱ꞌ, ne̱ ma̱n rasu̱u̱n rihaan yoꞌóó, ne̱ ino̱ doj vaa rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ ga̱ rasu̱u̱n ma̱n rihaan yoꞌóó nihánj, tza̱j ne̱ veꞌé uxrá vaa cunuda̱nj nij rasu̱u̱n yoꞌ ado̱nj. 41Dan me se veꞌé vaa güii do̱ꞌ, veꞌé vaa yavii do̱ꞌ, veꞌé vaa yatiꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ vaa ruviꞌ da̱j a̱ nij rasu̱u̱n yoꞌ ga̱a niꞌya̱ꞌ man nij yoꞌ, ne̱ veé da̱nj ino̱ vaa ꞌo̱ ꞌo̱ nij yatiꞌ uún chugua̱nj.
42Dan me se ase vaa ino̱ vaa ꞌo̱ ꞌo̱ nij rasu̱u̱n yoꞌ roꞌ, vaa ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ uún chugua̱nj. Ne̱ asa̱ꞌ quisíj cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ me se ino̱ ga̱a̱ nee̱ yoꞌ ga̱ nee̱ man níꞌ cuano̱ chugua̱nj. Ne̱ nee̱ man níꞌ cuano̱, tza̱j ne̱ da̱j doj cavi̱ꞌ yoꞌ, ne̱ vaa güii cavi̱ꞌ níꞌ, ga̱a ne̱ cachi̱nꞌ nii man nee̱ man níꞌ rque yoꞌóó, ga̱a ne̱ cunu̱u ino̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ, ga̱a ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ uún nee̱ man níꞌ a̱ maꞌ. 43Xa̱ꞌ nee̱ man níꞌ cuano̱, tza̱j ne̱ nij vaa yoꞌ, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ, ne̱ ina̱nj veꞌé ndoꞌo ga̱a̱ nee̱ man níꞌ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ na̱nj á. Ne̱ cuano̱ me se taj se ꞌyáꞌ gu̱un nucua̱j nee̱ man níꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ, ne̱ ga̱a̱ nucua̱j ndoꞌo nee̱ man níꞌ ado̱nj. 44Nee̱ ma̱n u̱u̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ me níꞌ, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ, ne̱ nee̱ ꞌo̱ canoco̱ꞌ sa̱ꞌ man Yaꞌanj gu̱un nee̱ man níꞌ ado̱nj. Dan me se sese neꞌen níꞌ se vaa ya̱ vaa nee̱ man níꞌ cuano̱, ne̱ veé da̱nj ya̱ uxrá ga̱a̱ ꞌó nee̱ sa̱ꞌ man níꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj. Ne̱ nee̱ yoꞌ me se ꞌo̱ canoco̱ꞌ sa̱ꞌ man Yaꞌanj chugua̱nj.
45Ne̱ Danj Yaꞌanj taj se vaa snóꞌo quiꞌyaj Yaꞌanj asino ya̱a̱n me síí cuꞌna̱j Adán, ne̱ ga̱a tiha̱j quiꞌyaj Yaꞌanj man soꞌ me se guun soꞌ síí vaa iꞌna̱ꞌ, quiꞌyaj Yaꞌanj, taj Danj Yaꞌanj a. Dan me se ase vaa síí cuꞌna̱j Adán roꞌ, da̱nj vaa síí cuꞌna̱j Cristó, tza̱j ne̱ ino̱ doj vaa Cristó, ne̱ dan me se ga̱a cunuu iꞌna̱ꞌ uún Cristó, ne̱ cunuu ino̱ nu̱ꞌ nee̱ man soꞌ, ne̱ dan me se aꞌvee vaa iꞌna̱ꞌ nda̱a maꞌa̱n níꞌ, ꞌyaj soꞌ a. Ne̱ cheꞌé dan cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún ta̱ranꞌ níꞌ chugua̱nj. 46Tza̱j ne̱ asino ya̱a̱n vaa nee̱ man níꞌ ga̱a mán níꞌ rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ vaa güii, ga̱a ne̱ maꞌa̱n níꞌ ni̱caj nee̱ sa̱ꞌ doj yoꞌ a. 47Xa̱ꞌ snóꞌo quiꞌyaj Yaꞌanj asino ya̱a̱n, tza̱j ne̱ yoꞌóó u̱u̱n guun soꞌ, tza̱j ne̱ xa̱ꞌ ꞌó snóꞌo, tza̱j ne̱ Cristó me soꞌ, ne̱ soꞌ me síí cavii rej xta̱ꞌ caꞌnaꞌ rihaan níꞌ ado̱nj. 48Ne̱ ase vaa síí cuꞌna̱j Adán síí guun yoꞌóó roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ ase vaa Cristó síí cavii rej xta̱ꞌ roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa cunuda̱nj yuvii̱ ya̱nj rej xta̱ꞌ na̱nj á. 49Ga̱a mán níꞌ rihaan chumii̱ nihánj me se ase vaa Adán síí guun yoꞌóó roꞌ, da̱nj vaa maꞌa̱n níꞌ, tza̱j ne̱ vaa güii, ne̱ ase vaa Cristó síí cavii rej xta̱ꞌ roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj ga̱a̱ níꞌ ado̱nj.
50Cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj se vaa se̱ guun nucua̱j nee̱ man níꞌ do̱ꞌ, ton man níꞌ do̱ꞌ, cúú man níꞌ do̱ꞌ, ca̱yáán yoꞌ ga̱ Yaꞌanj asa̱ꞌ guun chij Yaꞌanj, maan tinu̱j, maan nocoj. ꞌO̱ se se̱ guun cuma̱n rasu̱u̱n cuchru̱u̱ ga̱ rasu̱u̱n ne uchruu̱ maꞌ.
51Cuno̱ soj á. Cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj ꞌo̱ nana̱ sa̱ꞌ yuve̱ tihaa̱n naca̱ Yaꞌanj rihanj na̱nj á: Se̱ caviꞌ ta̱ranꞌ níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se vaa güii, ne̱ rque o̱rúnꞌ orá leꞌe̱j nii yu̱u̱n cheꞌe̱ cunu̱u ino̱ ta̱ranꞌ níꞌ, 52ne̱ dan me se da̱j se uun ráꞌ ga̱a nanij do̱j yuvé scuꞌlu̱ꞌ rihanꞌ roꞌ, da̱nj gu̱un u̱u̱n do̱j ráꞌ asa̱ꞌ quisíj orá cunu̱u ino̱ níꞌ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se asa̱ꞌ caꞌyánj o̱rúnꞌ se‑mo̱zó Yaꞌanj noco̱ꞌ taquii doj chruun aꞌyánj, ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ nu̱ꞌ nij síí caviꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ ga̱a̱ nij soꞌ, ne̱ se̱ caviꞌ uún nij soꞌ daj chiha̱a̱ míj ga̱a a̱ maꞌ. Dan me se quisíj cunuu iꞌna̱ꞌ nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ cunu̱u ino̱ ta̱ranꞌ níꞌ si̱j ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.
53Dan me se nee̱ man níꞌ roꞌ, aviꞌ yoꞌ ne̱ riꞌyuj yoꞌ, ne̱ vaa cheꞌé natuna̱ Yaꞌanj man nee̱ man níꞌ gu̱un ino̱ yoꞌ, ne̱ se̱ caviꞌ yoꞌ ne̱ se̱ riꞌyuj yoꞌ daj chiha̱a̱ míj maꞌ. 54Dan me se asa̱ꞌ nanó nee̱ se̱ caviꞌ uún xráá níꞌ, ga̱a ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ nee̱ man níꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se güii yoꞌ roꞌ, quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ nihánj nana̱ no̱ rihaan Danj Yaꞌanj nana̱ taj a: “Sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj canaán níꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ níꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se quisíj níꞌ quiꞌyaj canaán níꞌ rihaan se ꞌyaj aviꞌ yuvii̱ ado̱nj. 55Me rej vaj se ꞌyaj aviꞌ yuvii̱ ga̱. Me rej vaj se nucua̱j yoꞌ ga̱. Ya̱j me se se̱ nanó rá níꞌ se vaa quira̱nꞌ uún níꞌ sayuun maꞌ. ꞌO̱ se daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ níꞌ maꞌ. ꞌO̱ quiꞌyaj canaán ya̱ níꞌ ado̱nj”, taj Danj Yaꞌanj, ne̱ quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ ado̱nj. 56Se nucua̱j se ꞌyaj aviꞌ níꞌ roꞌ, me cacunꞌ tumé níꞌ ado̱nj. Ne̱ cheꞌé stucua̱nj Moisés quiꞌyaj níꞌ cacunꞌ, 57tza̱j ne̱ tinavij Jesucristó Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ cacunꞌ tumé níꞌ, ne̱ dan me se ya̱ quiꞌyaj canaán níꞌ, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún níꞌ cata̱j níꞌ guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj ado̱nj.
58Neꞌen soj se vaa ꞌe̱e̱ raj man soj, tinu̱j, nocoj. Cheꞌé se vaa cataj ꞌu̱nj rihaan soj roꞌ, cheꞌé dan xraan canoco̱ꞌ soj man Cristó á. Se̱ caꞌneꞌ rá soj maꞌ. ꞌO̱ se niga̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo soj se‑su̱u̱n Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ á. Neꞌen soj se vaa suun ꞌyaj soj cheꞌé Síí ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ roꞌ, né su̱u̱n snúú rmaꞌa̱n me yoꞌ maꞌ.
Currently Selected:
1 Corintios 15: trc
Highlight
Copy
Compare
Share
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© Wycliffe Bible Translators, Inc. 2024 segunda versión electrónica
