Matius 12
12
Maduga Yesusé le ta bisa nfaftulo kyaté né bo rpe sói po ngénngan Sabaté
(Mrk. 2:23-28; Luk. 6:1-5)
1Nuéncó, mgo po ngénngan Sabaté, ngénngan ta kyat Yahudi né bisa rpe yabé pa. Po ngénngan ta néi, Yesusé I re ni motemote nesté rfané né rwetco po bét gandum isó ni. Pocé ni motemote né rtélóté se réningété róri gandumé né se rénó. 2Pocé ma reni kyat Yahudi ta rdéréré dodoto Farisi né, rémnaw ta ringété gandumé né, bóngo récegé Yesus faje, “Alli, Guru, mangóto nim motemote nesté! Ga rdéréré hukum Taurat pa né? Ité re tuné óro, iga po ngénngan Sabaté né ndél pa bo tpe yabé, si ga ringét gandumé né#12:2 Ngénngan Sabaté né, mgo ngénngan Sabtu, Jou Lahatala nané kyaté né mati rpe yabé na, bo rfatóyné si. Nabi Musa nlefo ta né po Hukum Yófésó né, po buk Keluaran 20:8.!”
3Mayta Yesusé nécegé si faje, “Mewé nase re fbaca, ta rlefo po Jou Lahatala ni Buké wlólo se réfétén tatubé lima ta kolano Daudé i re ni kyaté-kyat ta rdéréré i né rtalóté#12:3 Cerita ta njé i po 1 Samuel 21:4-6.. 4Se Daudé ncung némin po Jou Lahatala ni um ta rénsambayangé lo né, ga i re ni délé né ró roti ta kyaté rpeé riri sadéka po Jou Lahatala ni né. Momongo roti ta néi, iga bo tdéréré ité rir agama ni aturané, maduga imam-imamé né le ta bisa ró. Mayta masike re rpe fajé ma, Jou Lahatala ncawan si pa#12:4 Roti ta njé Jou Lahatala nané rpe étné minggu se rpe i po meja ta i po tenda sambayangé njé ni. Rpe riri sadaka po Jou Lahatala ni. Roti njé, masolo imamé né le ta ró. Fwaca ta né po buk Imamat 24:5-9.. 5Ésó nóté, ta re fbaca po Musa ni kitab abén limé lo né. Pocé Jou Lahatala nané ité ma tpe yabé po ngénngan Sabat na, néga étné be ngénngan Sabaté né imamé né rpe yabé po Um Sambayang ta npélóyé njé ni#12:5 Po buk Bilangan 28:9 nabi Musa nlefo ta imamé né riri yabé ngénngan Sabaté né rfakéwelo kyaté né riri sadaka haiwané né se rfawómo Jou.. Mayta, masike rpe fajé ma, Jou Lahatala ncawan si pa nóté. 6Fatélo lmo mew fafié é! Pote faje reni kyat isó ta ni kawasa né pélóy po Um Sambayang ta npélóyé njé ni. 7Tatubé lima né, Jou Lahatala néceg po ni Buké wlólo, ta ni glio né faje,
‘Ta Ya wlegé né, mewé mare ffaftulo nimi mésié né po férimé kyaté, sababta reni ngale pa
féwetés haiwané fpeé nimi sadéka mayta fmésié kyat pa né.’
Iga mewé fatuw-fatuwé re funé ta Jou nané tdéréré ta néi, nase fsawan am pa ta kingét gandum po ngénngan Sabaté né. 8Sababta faje: Kyaté Ntu ta Ya I yama soroga wlólo, Ya renik kawasa bo kfaftulo sói ta kyaté né bo rpe pari tisé po ngénngan Sabaté né!”
Yesusé nfafié kyat ta fao faspalé nmóté njé po ngénngan Sabaté
(Mrk. 3:1-6; Luk. 6:6-11)
9Rewóré ta néi, Yesusé nfan néli se ncung némin po agama Yahudi né riri um sambayangé lo. 10Pocé fajé reni kyat isó fao féspalé né nmóté. Bóngo reni kyat Yahudi ta rdéréré dodoto Farisi né séfis néli, bo réyówé Yesusé nó sélsólé, se rutné I, “Iga bo tfafié kyat po ngénngan Sabaté né, Jou Lahatala ncawan it pari tisé?”
11Bóngo Yesusé ncónglo si, “Pa na fajé, Ya ma bo kutné mew su. Iga po ngénngan Sabaté ga nimi domba faisó némnap i po lopé wlólo, nase ftebé nópé bo fgali i pari tisé? Nase fgali i to? 12Néga bo kyaté! Kyat re haiwané né, kyaté né lebe mulori pélóyé! Se masike po ngénngan Sabaté, mayta iga tgali kyat ta rduk lawangé, Jou Lahatala nase ncawan it pa.”
13Pocé tabóngo Yesusé nécegé kyat ta fao nmóté njé faje, “Mfaméloléné faom ta nmóté né lima!” Kyaté njé nfamélolén fao né, tabóngo fié i, ta dolo faspalé né nóté. 14Mayta kyat ta rdéréré dodoto Farisi nesté rémnaw ta néi, tabóngo rcópén si nétó néliké, se rfalécego ta bo rpuné keé Yesusé né. 15aMayta Yesusé nuné si ta wlori lé po I ni né, se ncópén pocé ga nfan I po géwgów nésé.
Yesusé njé, Jou Lahatala ni nénan ta npili I bo nfafané ni yabé né
(Mrk. 3:7-12)
15bWaktu ta Yesusé nfané né kyat ta félé né ma rdéréré I, se nfafié keé férimé kyat ta reriri péspisé sói le. 16Mayta Yesusé nfaftóto si, “Ndél pa bo féfétno kyat pai le, ta Ya nte Kyat ta kfafié kyaté nesté né.” 17Sababta férimé ta Yesus npe né, tatubé lima lesu Jou Lahatala re néceg po ni nabi Yesaya ni né tadolo faje,
18“Neje óro, Ya nik nénan ta kéftul I njé.
Ya tadélé kmésié I.
I nfamégo re Ya wlegé njé.
Ya nase kpo nik Rohé njé po I ni,
bo nfébingo kyaté-kyat ta po férimé suku né, I nase nadili keé si fafié ndimé.
19I nase nfakotale ndé kyat pa,
gli pélóy pa,
nfasodoto kyaté ma n'gélay po yéféné lo pa.
20Iga némnawé ta rdé I né ga rkangelangé,
I nase n'gali si, necé kfatailo si né dolo gof ta re mpekété mayta nfawetés i pa.
Bóngo I nase n'gali kyat iglé nóté ta reriri ngongano pa né,
necé kfatailo si dolo logaloga ta n'galmótémé né.
Kyat ta nesté si ma ncawan si pa,
se nase n'gali si sogado riri ngongano né maduga po I ni le.
I nase nadili si fafié,
sogado rduk ta métegélé ndimé.
21Se kyat ta po férimé suku né,
masike kyat Yahudi si pa ma,
nase riri ngongano be maduga I le.#12:21 Ayat 17-21, Jou Lahatala re néceg ta né po kitab Yesaya 42:1-4.”
Kyat iglé réceg Yesusé, cogo setané ni kolano njé ntolno I
(Mrk. 3:20-30; Luk. 11:14-23)
22Rewóré ta néi, reni kyat séfis néli ruté kyat isó nóté po Yesus ni. Kyaté njé setané ntolno i sogado nébyaf re nmémewé. Pocé Yesusé nfaungé setan ta ntolno kyaté njé né, se kyaté njé re bisa nméiténé re bisa némnawé. 23Se kyaté-kyat ta pocé né rémnaw ta Yesusé nfafié keé i né, ta délé télél si se rfalécego faje, “Alli, nihalé ta njé I óro, kolano Daudé ni ntu re gbu ta Jou Lahatala néjaji bo nwómé se taftón I njé#12:23 Réceg ‘Daudé ntu re gbu i,’ sababta si runé, ta Jou Lahatala néjaji bo ntebo kolano ta bo nfasalamat si njé, nécegé nase i lima Daud ni. Se rénuta ma ga Yesusé ro.?”
24Mayta waktu kyat agama Yahudi ta rdéréré dodoto Farisi nesté rlongé ta néi, bóngo wlori piso I se rfalécego faje, “Kyat ta njé I, nfaungé setané né npake Beelzebulé, setané né riri kolano njé ni kawasa.”
25Mayta Yesusé nuné keé wlori wlólo né, se npe adeade isó njé ni glio faje, “Iga kolano faisó ga ni kyat po pnuwé-pnuwé né rfatut lé, nase naita msakori se kolano njé reni kawasa pana. Po kota faisó pari, po um faisó pari, ga ni kyaté né rfatut lé, si ma nase rfaltolné si pana se nase naita msakori nóté. 26Fajé nóté re setané ni kawasa né. Setané né riri kolano njé nase nfaungé ni dél setané né pa. Bo sogado nfaungé si, nase naita msakori se i reni kawasa gélesó pana. 27Ya kfaungé setané né, mewé fécegé cogo kduk kawasa lima setané né riri kolano njé ni. Pana faje, ménimi dél Farisi ta rfaungé setané né, rpake setané né riri kawasa nóté! Se iga féceg fajé, si ta nase récegé mewé fsólé. 28Ya nik kawasa ta kfaungé setané né, kpake Jou Lahatala ni Rohé njé. Se necé ni ngale né Jou Lahatala re ndadi Kolano po mew ni, ni kawasa né pote faje po nimi fapéluné nte.
29Se flongé adeade isó nje nóté bo fsae fafié. Iga reni kyat faisó ta nkuaté ga néjaga ni umé njé, pocé ni gina ta po umé wlólo né nase npe gélesó pa. Mayta iga reni kyat faisó ncung po kyat ta nkuaté nje ni umé wlólo, ga npiténé keé ta nkuaté njé su, pocé ga tagare nase néfené nyó ni gina ta po ni umé wlólo né.
30Kyat pai ta ndéréré Ya pa, i ta njéi ta ni lé Ya. Ya nik yabé né, kfajólo kyaté bo rdéréré Ya. Se pai ta n'gali Ya pa bo kfajólo kyaté né, i ta njéi óro ta npe sogado kyaté né wlori pa bo rdéréré Ya né. 31Se flongé fafié é! Iga reni kyat ta npe sélsól po Jou Lahatala usno lo, pari néceg I nó ta lé, nase Jou bisa nfayangésé nó sélsólé né lesu. Mayta pai ta nfalélé Jou Lahatala ni Rohé njé, nó sélsólé né Jou nase nfayangés pa. 32Ya kyat ta Ya I yama Jou Lahatala ni né, masike ffakcegé Ya ma, nómi sélsólé né nase bisa kfayangésé lesu. Mayta bo ffakcegé Jou Lahatala ni Rohé njé, nómi sélsólé né nase bisa nfayangés pana po ngénngan pésénte sogado fajé néli le.”
Iga kyat faisó wlo fié pari tisé né, tféyal be po ta i npe né
(Luk. 6:43-45)
33Yesusé nécegé nóté, “Iga ay isó ga nbakboké, nase pyono né ma fié. Mayta iga n'gagisé, nase pyono né ma lé. Se ay ta békboké pari tisé, necé tféyal be po ni pyono lo né. 34Mewé flé dolo guw ta nbisa i né. Nuén fisé bo ta fécegé né fié, sababta wlomi wlólo né lé ndimé! Mewé fpe tadolo fajé né, sababta bo tméitén fié pari lé né, férimé ncópén yama sumoré lo. 35Sababta iga kyat féifio si, ta récegé né ma nase fié ndimé. Mayta iga kyat léo si, nase sói ta récegé né ma lé ndimé, sababta wlori né lé. 36Ffatélolmo mew fafié ta Ya kécegé nte, pote se néli, iga dunia njé re nkiamaté ga Jou bo nadili kyaté né, méitén ta fécegé cogo reni ngale gélesó pa né, Jou Lahatala nase nutné mewé nmulé. 37Se iga méitén ta re fécegé né ga fié, I nase nfasólo mew pa. Mayta iga lé, nase nfasólo keé mewé.”
Kyaté né réroré bo Yesusé npe mujizaté
(Mrk. 8:11-12; Luk. 11:29-32)
38Rewóré ta néi, kyat Yahudi ta rdéréré dodoto Farisi re guru agama Yahudi ta runé fié Musa ni kitab abén limé nesté, bo réyówé Yesusé nó sélsólé se récegé I faje, “Guru, kéroré mpe mujizat faisó bo amé kdélé ta fatuw-fatuwé Awé nte Aw yama Jou Lahatala ni.”
39Mayta Yesusé nécegé si faje, “Mewé, kyat ta isémé nte ta délé flé, bóngo re lénglongomi pa nóté. Necé ta mulo ga féroré bo kpe mujizaté bo cogo fdélé Jou ni kawasa né! Nase kpe pa. Se iga bo funé ta Ya I yama Jou Lahatala ni né, maduga bo kéfétno mew be kawasa ta Jou re npe tatubé lima po nabi Yunus ni né. 40Nabi Yunusé njé, ni ngané tel re dorém tel po min in ta pélóyé ni sno wlólo. Fajé nóté re Kyaté Ntu ta I yama Jou Lahatala ni né, Ya ma nase réfrayé keé Ya po bétbété wlólo né ngané tel re dorém telé nóté. 41Pote se néli, ta Jou bo nadili férimé kyaté né, kyat Niniwe tatubé lima né nase rpangéné nmulé bo si re kyaté-kyat ta isémé nte rfasólé keé mewé. Sababta ta nabi Yunuse nfawómo Jou Lahatala ni faftóté po si ni né, tabóngo rngali si. Mayta pote faje po mew ni nte, reni kyat isó ta délé npelóy po nabi Yunus ni, mayta wlomi pa bo flongé I, se fngali mew pa! 42Po waktu ta Jou bo nadili férimé kyaté né, pocé nase reni kolano mépin isó ta i lima selatané, nase mew re i fpangéné nmulé, pocé ga bo nhukumé keé mewé. I npe faje né sababta tatubé lima ta nlongé kolano Salomo ni dodoto né, masike ntolén po géwgów tadélé lówé, nwómé bo nlongé ni dodoto né. Mayta po waktu ta ntei, reni kyat isó ta lebe npélóy po kolano Salomo ni, mayta mewé flongé i pa!”
Kyat ta re rlé, ga rlongé Jou pa nóté, nase rbóng ta rlé si
(Luk. 11:24-26)
43Yesusé nécegé nóté, “Iga setan faisó ncópén i po kyat isó ni, nase néjel néli re lima néyówé géwgów ta béklingéné#12:43 béklingéné Po ni méitén Yunani, rlefo ‘gewgów ta reni wóé pa’, dolo géwgów ta béklingén ta sésé bóto i. bo nfatóiné i pocé, mayta nase nduk pa. 44Pocé nase néceg faje, ‘Ta fié né, kpólén ya po kyat ta re ktolno i njé ni.’ Iga re npólén i néli ga némnawé kyaté njé ni wlo wlólo njé tadolo um ta reni wlólo gélesó pa, tadolo re réléséné se nberési ndimé. 45Pocé nase tadélé ncéngé se nfané nkakémé ni dél setan séfité nóté ta lebe rlé né. Si lima, tabóngo rcung si po kyat ta njéi ni se rtolno riri i. Ni wóré nópé né, kyaté njé nase lebe nlé po ta faywóbno njé ni. Fajé nóté re mew ta isémé nte. Mewé ta faywóbno né re flé, taga re flongé Ya pana, se ta délé fbóng ta flé mewé.”
Kyat pai ta rpe ta nfamgo re Jou Lahatala wlo, nesté ya Yesusé ni keluarga si
(Mrk. 3:31-35; Luk. 8:19-21)
46Yesusé nméiténé ndé kyat ta félé né lesu, né ga ni neke re fténo né rwómé se rénosél si po tó né, cogo bo rfapdipén re Yesusé. 47Bóngo kyat isó nfébingo Yesusé, “Guru, nim neke i re fténomé né ta nesté tó, cogo bo rfapdipéné rdé Awé.”
48Pocé bóngo Yesusé néceg po kyat ta nfébingo I njé faje, “Ta nesté ma Ya nik neke re fténog si nóté.” 49Pocé Yesusé néftulé ni motemote nesté se néceg faje, “Ta nesté ma Ya nik neke re fténog si. 50Sababta kyat pai le ga rpe ta nfamgo re nik Moke Jou Lahatala ta I po soroga njé ni wlo, ta nesté si ta Ya nik fténog re nik neke si né.”
Currently Selected:
Matius 12: PBS
Highlight
Share
Compare
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
2026 Indonesia Bible Society
