YouVersion Logo
Search Icon

Mózes első könyve 3

3
A bűnbeesés és büntetése
1Az Örökkévaló Isten sokféle vadállatot teremtett, de mind között a kígyó volt a legravaszabb. A kígyó egyszer megszólította az asszonyt, és ezt kérdezte tőle: „Csakugyan azt mondta Isten, hogy ti nem ehettek a kert egyetlen fájának gyümölcséből sem?”
2Az asszony ezt válaszolta: „Nem, dehogy! A kert minden fájáról szabadon ehetünk, 3csak egyről nem. Arról az egyről, amely a kert belsejében van, Isten mondta, hogy ne együnk a gyümölcséből, sőt, hozzá se nyúljunk, mert különben meghalunk.”
4De a kígyó így felelt: „Ugyan, dehogy fogtok meghalni! 5Isten ezt csak azért mondta, mert jól tudja, hogy amikor esztek annak a fának a gyümölcséből, felnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint Isten: megismeritek mi a jó és mi a rossz.”
6Az asszony látta, hogy milyen gyönyörű a fa, és azt gondolta, hogy a gyümölcsök biztosan jóízűek lehetnek. Elhitte, hogy a gyümölcsök bölccsé teszik — ezért leszakított egyet, és megette. Majd adott a gyümölcsből a vele lévő férjének is, aki szintén evett belőle. 7Hirtelen, mintha mindkettőjüknek felnyílt volna a szeme, mindent másképp láttak. Azt is azonnal észrevették, hogy meztelenek — ezért összekötözött fügefalevelekből valami ágyékkötő-félét készítettek, és azt vették magukra.
8Mikor az alkonyat közeledett, és feltámadt az esti szellő, az Örökkévaló Isten sétára indult a kertben. Ádám és felesége meghallották, hogy közeledik, és elbújtak előle a fák közé. 9De az Örökkévaló Isten kiáltott: „Ádám, merre vagy?”
10„Meghallottam, hogy jössz, és féltem tőled, mert meztelen vagyok, ezért elbújtam” — felelt Ádám.
11„De honnan tudod, hogy meztelen vagy? Ki mondta neked? Talán ettél annak a fának a gyümölcséből, amelytől eltiltottalak?” — kérdezte Isten.
12„Az asszony, akit mellém adtál, ő kínált meg abból a gyümölcsből — úgy ettem” — magyarázkodott Ádám.
13Akkor az Örökkévaló Isten az asszonyhoz fordult: „Mit tettél?”
„A kígyó, ő csapott be engem, azért ettem” — mentegetőzött az asszony.
14Az Örökkévaló Isten ezután a kígyóhoz szólt:
„Átkozott legyél,
mivel ezt tetted!
Átkozottabb leszel,
mint a többi vadállat!
Egész életedben hason csúszva járj,
és a föld porát egyed!
15Ellenségeddé teszem az asszonyt,
téged pedig az ő ellenségévé teszlek.
Leszármazottaid és az asszony leszármazottjai
folytonosan harcolni fognak egymással.
Az asszony leszármazottja#3:15 leszármazottja Szó szerint: „mag”. Ebben a versben többször is előfordul. A héber szó egyaránt jelenthet egyetlen, vagy sok-sok leszármazottat is. a fejedre tapos,
te pedig a sarkába harapsz.”
16Majd Isten az asszonyhoz fordult:
„Megsokasítom a terhességeddel járó nehézségeket,#3:16 Megsokasítom… nehézségeket Vagy: „Sokat kell dolgoznod, és ezen felül gyakran terhes leszel.”
és fájdalommal szülöd gyermekeidet.#3:16 és… gyermekeidet Vagy: „Nehéz munkád mellett még gyermekeket is szülsz.”
Szeretnél uralkodni a férjeden,#3:16 Szeretnél… férjeden Vagy: „Vágyakozol a férjed után”.
mégis ő fog uralkodni rajtad.”
17Azután Ádámnak ezt mondta:
„Parancsoltam neked,
hogy ne egyél annak a fának a gyümölcséből,
de te inkább a feleségedre hallgattál,
az ő szavának engedtél,
és ettél abból a gyümölcsből.
Ezért megátkozom a földet miattad:
egész életedben sok bajlódással és fáradsággal,
naponta kell művelned,
hogy megadja kenyeredet.
18Szántófölded töviseket és gyomokat nevel,
te pedig azokat a növényeket#3:18 növényeket Lásd 1:28–29. eszed,
amelyeket a földeden magadnak termelsz.
19Bizony, arcod verítékével kell megszerezned
mindennapi kenyeredet!
Halálod napjáig keményen dolgozol,
amíg visszatérsz a földbe,
amelyből kiformáltalak,
mert porból vagy,
és ismét porrá leszel.”
20Ezután Ádám elnevezte a feleségét Évának, mert Éva#3:20 Éva Ez a szó a héberben nagyon hasonlóan hangzik, mint az „élő” szó. lett az ősanyja minden utána következő embernek. 21Majd az Örökkévaló Isten állatbőrökből jobb ruhákat készített Ádámnak és a feleségének, és abba öltöztette őket.
22Akkor az Örökkévaló Isten ezt mondta: „Most hát az ember olyanná lett, mint egyikünk: ismeri a jót és a rosszat. Nem engedhetjük meg, hogy kinyújtsa kezét, és szakítson az Élet Fájának gyümölcséből és örökké éljen.” 23Ezért kiűzte az embert az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből az ember testét kiformálta. 24Miután kiűzte őket, az Éden kertje elé kerubokat állított, lángoló karddal, amely minden irányban villogott. Azért állította oda a kerubokat, hogy őrizzék az Élet Fájához vezető utat.

Currently Selected:

Mózes első könyve 3: EFO

Highlight

Share

Copy

None

Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in

YouVersion uses cookies to personalize your experience. By using our website, you accept our use of cookies as described in our Privacy Policy