Sámuel első könyve 2
2
Anna imádsága
1Akkor Anna így imádkozott az Örökkévalóhoz:
„Szívem ujjong az Örökkévalóban,
mert Istenem#2:1 Istenem Ez az ókori görög fordításban (LXX) és a régi latin fordításban szerepel így. megerősített engem!#2:1 megerősített engem Szó szerint: „… felemelte szarvamat.” A szarv a költői nyelvben a hatalom és erő jelképe.
Nem hallgatok tovább,
hanem diadalmasan nevetek#2:1 diadalmasan nevetek Szó szerint: „Felnyitottam szájam…”. ellenségeim fölött,
az Örökkévaló szabadításának örvendezem!
2Nincs senki olyan szent, mint te, Örökkévaló!
Sőt rajtad kívül senki sincs!
Nincs más kőszikla, Istenünkhöz hasonló!
3Ne szóljatok olyan kevélyen,
ne mondjatok kérkedő szavakat,
mert mindentudó Isten az Örökkévaló,
ő mérlegel minden tettet!
4Eltöri a hatalmasok fegyverét,
de megerősíti a botladozót.
5Akik dúskáltak az ételben,
béresnek szegődnek egy falat kenyérért.
Akik pedig éheztek,
terített asztalhoz ülnek.
Aki meddő volt, hét fiút szül,
a sokgyermekes asszony pedig magára marad.
6Az Örökkévaló öl és megelevenít,
a Seolba taszít, de fel is hoz onnét,
7szegénnyé tesz és meggazdagít,
megaláz és felmagasztal.
8Felemeli a szegényt a porból,
felkarolja a koldust a szemétdombról,
s fejedelmek mellé ülteti,
dicsőség trónjára helyezi,
mert az Örökkévalóé az egész Föld,
s annak minden tartóoszlopa,
hiszen ő teremtette#2:8 teremtette Szó szerint: „Ő helyezte a földet annak tartóoszlopaira”. azokat.
9Megőrzi hűségeseinek lépéseit,
de a gonoszokat sötétségben pusztítja el,
mert saját erejével senki sem győzhet.
10Az Örökkévaló ellenségei összetörnek,
a Felséges haragjában mennydörög fölöttük az égben.
Az Örökkévaló ítéli meg az egész föld lakóit.
Ő ad erőt királyának,
megnöveli fölkentjének hatalmát.”
11Ezután Elkána és Anna, a felesége hazatértek Rámába, de a gyermek Sámuel Silóban maradt, ahol Éli főpap felügyelete alatt szolgálta az Örökkévalót.
Éli fiainak bűne
12Éli fiai, Hofni és Fineás, gonoszak voltak, akik nem tisztelték az Örökkévalót. 13Az volt a szokásuk, hogy amikor valaki áldozatot hozott az Örökkévalónak, odaküldték hozzá a szolgájukat, amikor az áldozati hús még az edényben főtt. A szolga egy háromágú villával 14belenyúlt az edénybe, és kivette a papok számára, ami a villára került. Így bántak minden izráelivel, aki Silóba jött, hogy az Örökkévalónak áldozzon. 15Sőt, azt is megtették, hogy még mielőtt az áldozati állat zsíros részét az oltár tüzén az Örökkévalónak föláldozták volna, a papok szolgája ezt mondta az embereknek: „Most add ide, ami a papnak jár az áldozati állat húsából! De nyersen add, mert meg akarja sütni! Ha már megfőzted, akkor nem fogadja el tőled!”
16Akik az áldozatot hozták, néha megpróbáltak tiltakozni: „De hát nem a zsíros részt kell előbb az Örökkévalónak föláldoznunk#2:16 De… föláldoznunk Az áldozati állatok zsíros részét mindig az Örökkévalónak kellett áldozni, vagyis először ezt kellett elégetni az oltáron. az oltáron? Utána elveheted belőle, amit csak kívánsz!” De a szolga ilyenkor ezt felelte: „Nem! Most add ide, vagy elveszem erőszakkal!”
17Ebből látszott, hogy semmire sem becsülték az Örökkévalónak szentelt áldozatokat. Ez pedig igen súlyos bűn volt az Örökkévaló megítélése szerint.
A gyermek Sámuel Silóban
18Sámuel azonban az Örökkévalót szolgálta. Bár még gyermek volt, vászon efódot viselt. 19Édesanyja minden évben új ruhát készített a fiának, és felvitte Silóba, amikor a férjével együtt a szokásos évi áldozatot bemutatták.
20Éli főpap megáldotta Elkánát a feleségével, Annával együtt: „Adjon neked az Örökkévaló gyermekeket ettől az asszonytól a fiú helyett, akit feleséged az Örökkévalónak szentelt!”#2:20 szentelt Ez a szó szerepel az ókori görög fordításban (LXX), a Szíriai kéziratban, egy qumráni tekercsben és az ókori latin fordításban. A masszoréta héber szövegben ez a szó más formában szerepel.
Azután a házaspár hazatért Rámába. 21Az Örökkévaló jóindulattal volt Anna iránt, aki ezután még három fiút és két leányt szült Elkánának.
A kis Sámuel pedig felnőtt, miközben az Örökkévalót szolgálta.
Éli hiába figyelmezteti fiait
22Éli már megöregedett, és hallotta, hogy a fiai rosszul bánnak minden izráelivel, aki áldozni jön Silóba. Az is a tudomására jutott, hogy Hofni és Fineás azokkal az asszonyokkal hálnak, akik a Szent Sátor bejáratánál szoktak szolgálni.
23Emiatt figyelmeztette őket: „Fiaim, hallottam róla, hogy sokféle gonoszságot műveltek az emberekkel. Miért tesztek ilyen dolgokat? 24Hagyjátok ezt abba, mert rossz híreket hallok felőletek az Örökkévaló népétől! 25Ha valaki vétkezik a másik ellen, Isten még segíthet rendbe hozni a dolgot. De ha az Örökkévaló ellen vétkezik, ki járhatna közben az érdekében?”
De az Örökkévaló már elhatározta, hogy megöli Hofnit és Fineást, ezért a fiúk nem hallgattak apjuk szavára.
26A fiatal Sámuel azonban növekedett, és mind az Örökkévaló, mind az emberek szerették.
Prófécia Éli családjáról
27Ebben az időben Isten embere fölkereste Élit, és ezt mondta neki: „Éli, ezt üzeni neked az Örökkévaló: »Ugye, világosan kijelentettem magam ősapádnak és családjának, amikor még a fáraó rabszolgái#2:27 rabszolgái Ez a szó szerepel az ókori görög fordításban (LXX) és az egyik qumráni tekercsben. voltak Egyiptomban? 28Ősapádat választottam ki Izráel törzsei közül, hogy papom legyen, aki bemutatja az áldozatokat oltáromon, tömjént füstölögtet előttem, és efódot visel jelenlétemben. Így volt, igaz? Ősapád családjának részt adtam Izráel népének minden ételáldozatából, így van? 29Bizony, így van! Ti pedig még ennél is többet akartok! Magatoknak kívánjátok még az én áldozataimat és ajándékaimat is!#2:29 Ti… ajándékaimat is Ez a rész szerepel az ókori görög fordításban (LXX) és az egyik qumráni tekercsben, de hiányzik a masszoréta héber szövegből. Hogy merészelitek ezt?
Te pedig, Éli, többre becsülöd a fiaidat nálam! Kövérre hizlaljátok magatokat népem, Izráel áldozatainak színe-javával!«
30Ezért az Örökkévaló, Izráel Istene ezt üzeni neked: »A múltban valóban megígértem, hogy a te családod, vagyis ősapád családja fog előttem szolgálni örökké, most mégis azt mondom, hogy nem így lesz az! Mert akik tisztelnek engem, azokat én is megtisztelem, de akik megvetnek engem, azokat gyalázat éri! 31-32Bizony, eljön az idő, amikor elpusztítom leszármazottjaidat és egész nagy családodat! Többé nem éri meg az öregkort egyetlen férfi sem a családodban!#2:31–32 Ez a rész az ókori görög fordításban (LXX) és az egyik qumráni tekercsben található. A masszoréta héber szöveg itt nehezen érthető.
33Csak egyetlen férfit hagyok életben a családodból, aki oltáromnál papi szolgálatot végez. De őt is csak azért hagyom meg, hogy folyton sirassa és gyászolja családja pusztulását. Összes többi leszármazottadat pedig karddal#2:33 karddal Ez a szó szerepel az ókori görög fordításban (LXX) és az egyik qumráni tekercsben. A masszoréta héber szövegben ez áll: „… leszármazottjaid meghalnak”. ölik meg. 34Jelet is adok neked megerősítésül, hogy biztos lehess benne, hogy mindez beteljesedik: két fiad, Hofni és Fineás egy napon fog meghalni.
35De választok majd magamnak hűséges papot, aki szívem és gondolatom szerint cselekszik. Megerősítem a családját és leszármazottjait, és szolgálni fogják felkent királyaimat sok éven át. 36Akik utódaid közül életben maradnak, oda járulnak ez elé a hűséges pap elé, egy kis aprópénzt és pár falat kenyeret koldulnak tőle, és így könyörögnek: Kérlek, fogadj fel engem, bármilyen papi munkát elvégzek, csak adj egy falat kenyeret!«”
Currently Selected:
Sámuel első könyve 2: EFO
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bible League International