KEYUM KERO 31
31
Laban keelok Jakobke Gíkuname
1Labanke oo kídíe, “Ngoluke abu ekurangem Jakobbí laayinkai delokke ngoluke abu keepe ipena ekurang lokmin bí miremnakane,” embo sunamem Jakob tatsuto. 2Delok teyonglo Labanke ségue kerangke kísa iyimape inam emte Jakob kaasuto. 3Delo Ruutum bí Jakobme poto, “No nokke edung-erang lolang abu kídí amolo gílat sulang kuka; ngo nokkíng yémínyé.” 4Delo Jakob, Leah melang Raselme mér sobén kídí yéko arík delo tomlento. 5Bínyim bí poto, “Nonyike abulok ségue kerang kísa iyimanamem ngo kaangkai. Idola ngok abuke Shédíbí, ngokkíng yémíndung. 6Ngokke apíípe nonyike abuem agér ibinamem nonyi kaasudung. 7Idola ngokke are paapenam em lemying kokai nonyike abue ikup-ilatla ngome yatto. Idokom Shédíbí, bíme ngok amíl teyongso atímape iyamomang. 8Bíkke, ‘Ponggana kídíde nok are,’ emmílo, mér sobén kídíde ponggana ome-oope oyinyé; edílo bí ‘Ríjok-ríyokna kídíde nok are,’ emmílo mér sobén alungde ríjok-ríyokna mílípe ome-uem odung. 9Depeila Shédíbí nonyike abu mér sobén kídíem laabínla, ngome bitung. 10Métmín sudílo, ngo immangko maato. Delo ngo kaatoname bénbo métna kídíde ríjok-rírok nelang ponggana delokke atak-arakneke. 11Immang delo Shédíke kotokie ngom ‘Jakob,’ emla gogdodem, ngo ‘Sina ngo,’ emto. 12Delo kotokide pokai, ‘Kaatola métna bénbo tabungde ríjok nelang ponggane delokke atak-arakne, kapeila nok teyonglo Labanke inamem ngo kaayindung. 13Nokke lííbyang gaang dííla tél pídélíkla pésuko Bethel lokke Shédíbí ngo. No supak menape soge gígélangkula agí amope gílangkuka.’ ” 14Delo Rasel lang Leah poyansuto, “Ngonyi, ngonyike abu ekuserangem atí paamín geyimayé. 15Ngonyimte mibo-miying kísape bík ségue ikandung. Bí ngonyim koko teyolo, ngonyike are emte inyok-sanyok tobong. 16Ngonyik abulok Shédíke ekuserang laalennam tabude, ngoluke lang ngoluke ome-oo kídíke, iname Shédíke pokampe no itoka.”
17Delo Jakob, bíkke mime, ome-oo kídíem uut simon kídílo duumola, 18bík kerang-kerangpe mér sobén alung dem goobomla Paddan-aram lok paanam ekuserang tabung dem leemola, bík abu amope enlentoku. 19Laban ke bík mér em amíd ngíbínpe gírongem, Raselbí bíkke abuke ekum eranglok kumnam uyu kídíem laasito. 20Aramean ami Labanme, dugnyok kupenamem Jakob popamape yatto. 21Depeila bík ato-siro kaanam tabungem bomla, Euphrates korongem koola, Jakob dugnyok langkula, Gilead adi amongpe entoku.
Labanke Jakobme Monmín Gename
22Longumko doorongem Jakobke dugnyok kunamem Labanme popato. 23Delo bí bíkke ami kídíem gíbola longe kínídko monmín gerongem, Gilead adi amolo Jakobme píímín geto. 24Delo yoh delo Aramean ami Labanme Shédíbí immalo poto, “No Jakobme aina kokom, atímana kokom, agom atí pomape ansulangka.” 25Labanke Jakobme píídodelo, Jakob bí Gilead emnam adi amolo bík tombuem hola duuduai. Laban lang bík amiete delo among delo tombu hola notko ito. 26Laban Jakobme poto, “No kape sikepe ikan? No ngom yatto delokke ngok ome kídíem mimaklo umnam kísape bomnyok dungku. 27Kape no ngom yadla dugnyok kakune? No ngom popa sutuamílo, ngo nom ashérupe tomburin delokke harp tapung adudlok miri lulíkla nom melík yékuai. 28No ngok oten kídíemte ai kampope kaalík-ilík momato. No mangkamrupe agér sim ipa. 29Ngome nok abuke Shédíbí, ‘Jakob ke teyolo aina demangkom atímana kokom atí pomape ansu langka,’ emla posékto. 30Nok abuke ekumlo, no gílí rulangkula endungku, idolate kapeda no ngok uyu kídí emte doppyong kane?”
31Jakob Labanme poyan suto, “No nok ome kídíeme ngok keralok rotbínla langkupelo emla, nom ngo pesoto. 32Idola ngoluke aralo nokke uyu mimang kídíem bomnako kaapayémílo bí turmayé. Ngoluke edung-erang kangkolo, ngolukíng nok ekurang atíko kadumílo, no agíe kaata sugo toka, kaapa yémílo bomtokuka.” Rasel bí uyu kídíem pyoola bomdungku emla Jakob kénmato. 33Delo Labanbí Jakobke tombulo matala, Leah kelote matala delokke mime bomtem kunam annyike tombu kídí delote matato, idola mapaamato. Leahke tombu delok lenlang kula, Raselke tombu delo bí aato. 34Raselbí ekum-erang delokke uyu kídídem uut simon genam nyogon aralo menyoktula, delok teyong delo duujém bomto. Depeila Labanbí maji mamala malate paamato. 35Delo Raselbí abudem poto, “No nok keralo ngokke darep mape inamem marmapeka, kapeila ngo poolo deemang idung,” depeila Labanbí malate ekum erang uyu kídíem maramto.
36Depe irodem Jakobbí marla Labanme ííto, “No ngok teyonglo siddípe mata bomla, ngo ingko paab koda iton? 37Supak no ngok ekurang tabungem matato, nok ekum-erangke ingkona ekurang koda no mapaaton? Nok ami kídí keelang, ngok kerang so lengkanbi, delokke nokke edung-erang kídíem ngonyik pénsampe kebangem lumoto. 38Supak loope takying annyiko ngo yébosuto. Nokke mér elang sobéne atímape imang, delok teyonglo nokke mér delokke bénbo atíko ngo dobimang. 39Ngo monkír-tangkír rekkanam atíko kadokom, nome lengkanla, ngo atímana amín kadope ikímang delok ayanpe nyoknam dem ngo agíe toge suto. Longe dak yohdak, nyoknam atíko kamílo, no ngome dordoruupe sugap bomtíto. 40Deddína longeko ngo yoem ansilok, longe em pamkilok kinampe kibomsula, immikote kayimape itíto. 41Sikepe nokkíng, ngokke takying annyi duumín geduem itíto. Nokke ome annyi legape ngo takying kolang takpiko agér ibila, nokke sobén, mér kídíem dítak akkéko kaabiko arang delote no lemying kokai ngok areem ikup-ilatla ito. 42Ngokke abu kídí Abraham keelang Isaak ke Shédíbí ngokkíng yémín gemangamílo, no ngom kerang pekai alag arangpe melík yékuai. Idola Shédíbí, ngokke duug-adír emlang ngok alag sok agér inamem kaala, meyoke yoh delo nom lutone.”
Laban Keelang Jakobke Pojon Bosukuname
43Jakobme Laban poyansuto, “Mime kídarsi ngok ome kídíe buluke ome-oo kídísi, ngok ome-ue delokke mér sobén kídí si ngok mér sobéne. Nok kanam tabungsi ngokke. Idola silo ngo, ngok ome kídí simla buluke onam kídísim ingkoko ilayén? 44Kaju ngonyi agomem pojon bosulaju. De pojon bosunamsi ngonyike pénsamlo hakiipe iyépe.”
45Depe mankolok Jakob bí lííbyangko laala gaangpe dííto. 46Depe ipala bí erang kídídem, “Dabulok kumdum suto,” emla políkla bulu takame dabulok kumdum sula, língkum kope kumla, língkum teyong delo doonam emte dolíkto. 47Laban dem Jegar Sahadutha #31:47a Jegar Sahadutha: Aramaik agompe, Hakii Língkum. emto, idola Jakob dem Galeed #31:47b Galeed: Hibru agompe, Hakii Língkum. emto. 48Labanbí, “Si língkum si, silo lokke ila nokkelang ngokke pénsamlo hakiipe ikai,” emla poto. Depeila deme Galeed emla manto. 49Deme Mijpah emlate mínto, kapeila Laban sipe poto, “Ngonyi mooteng bosula ibo suyé kukom, Ruutum bí ngonyik pénsamlo kaabom daklangka. 50No ngok ome kídíem atí-sirí mape iyékukom, demangkom ngok kaamangko delo ngok ome kídí kékonlo no mime bomyékukom, nokke lang ngokke pénsamlo, Shédíbí hakiipe duudung emla kénsu langka. 51Simoko ngonyike pénsam lo, ngokke língkum kumnam elang míípang sunana lííbyang gaange. 52Língkum sim gíboola nom edílokom mimakpe, ngo aabom mayé delokke note mirolpe aabommayé. 53Ngonyike pénsamlo, Abrahamke Shédí lang Nahor ke Shédí delokke buluke abu kídíke Shédíbí kebangem ibi langka.” Delo Jakob bíkke abu Isaakke pesonam, Shédíke amínlok pébisuto. 54Bí dííte delo bík erang kídíem tomla dogan-tíngganko iboto. Bulu doro-tííro dem delo yoh dem dooto. 55Kékon roh delo rokompe, Laban bík oten kídíemlang ome kídíem mumpupla, utepooro agomem políkla bí ekumpe enkaku.
Currently Selected:
KEYUM KERO 31: adiBSI
Highlight
Copy
Compare
Share
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Adi (Re-edited) Bible - Deena Baibél
Copyright © Bible Society of India, 2012.
Used by permission. All rights reserved worldwide.
