Zsoltárok 77
77
A csüggedéstől a hálaadásig
1A karmesternek, Jedútúnnak: Ászáf zsoltára.#1Krón 25,1
2Hangosan kiáltok Istenhez,
Istenhez kiáltok, hogy figyeljen rám.
3Nyomorúságom idején
az Úrhoz folyamodom,
kezem éjjel is kitárom feléje lankadatlanul,
de lelkem nem tud megvigasztalódni.
4Istenre gondolok, és csak sóhajtozom,
róla elmélkedem, és elcsügged a lelkem. (Szela.)
5Szemeimet nyitva tartod,
szótlanul hánykolódom.
6Gondolkozom a régi napokon,
a hajdani esztendőkön.
7Eszembe jutnak énekeim éjjelente,
szívemben elmélkedem,
és ezt kutatja lelkem:
8Vajon végleg eltaszít az Úr,
és nem tart tovább jóakarata?
9Végképp elfogyott szeretete,
érvénytelen lett ígérete
nemzedékről nemzedékre?
10Elfelejtette kegyelmét az Isten,
vagy elnyomta irgalmát a harag? (Szela.)
11Az az én bajom, gondoltam,
hogy megváltozott a Felséges jóindulata.
12Emlékezem az Úr tetteire,
visszagondolok hajdani csodáira.
13Végiggondolom minden tettedet,
elmélkedem dolgaidon.
14Szent a te utad, Istenem!
Van-e oly nagy Isten,
mint a mi Istenünk?#2Móz 15,11
15Te vagy az Isten, aki csodákat tettél,
megismertetted erődet a népekkel.
16Megváltottad hatalmaddal népedet,
Jákób és József fiait. (Szela.)
17Láttak téged a vizek, ó Isten,
láttak a vizek, és megremegtek,
a mély vizek is reszkettek.
18A felhők ontották a vizet,
a magas fellegek mennydörögtek,
nyilaid pedig cikáztak.
19Mennydörgésed hangzott a forgószélben,
villámok világították be a világot,
reszketett és rengett a föld.
20Utad a tengeren át vezetett,
ösvényeid a nagy vizeken,
lépteid nyoma nem látszott.#2Móz 14,21–31
21Mint nyájat, úgy vezetted népedet
Mózes és Áron által.
Currently Selected:
Zsoltárok 77: HUNB
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Hungarian Protestant New Translation © Hungarian Bible Society, 1990