ข้อพระคัมภีร์ยอดนิยมจาก Mózes második könyve 9

แบ่งปัน

De megkíméltelek, mert célom van veled. Nem öltelek meg, hogy rajtad mutassam meg hatalmamat, és hogy hirdessék híremet-nevemet az egész földön.

Az Örökkévaló szólt Mózesnek: „Menj a fáraóhoz, és ezt mondd neki: A héberek Istene, az Örökkévaló parancsolja neked: »Engedd szabadon népemet, hogy imádjanak engem!«

Már eddig is lesújthattam volna rád és a népedre olyan döghalállal, amely teljesen eltörölt volna benneteket a föld színéről.

akkor az Örökkévaló karja lesújt a mezőkön legelő összes háziállataitokra: a lovakra, szamarakra, tevékre, marhákra, juhokra és a kecskékre is. Rettenetes dögvésszel fogja sújtani az állataitokat! De különbséget tesz az Örökkévaló Izráel népének jószágai és az egyiptomiak állatai között. Az Izráelhez tartozó állatok közül egy sem hullik el.

ezért holnap ilyenkor olyan hatalmas jégesőt zúdítok Egyiptomra, amilyen még nem hullott ebben az országban a megalapítása óta! Most hát sietve menekítsétek be fedél alá az állataitokat, és helyezzétek biztonságba, ami a mezőn van! Ha a jégeső odakint ér embert vagy állatot, azt biztosan elpusztítja!«”

Finom, szálló por lesz abból, amely eljut mindenhová Egyiptomban, és hólyagos fekélyeket kelt emberen, állaton egyaránt.” Mózes és Áron így is tett. Hamut vettek a kezükbe, odaálltak a fáraó elé, és Mózes a levegőbe szórta a hamut. Ekkor hólyagos fekélyek lepték el az emberek és az állatok bőrét.