Zsoltárok 108
108
Reggeli ének háborús időben
(Vö. Zsolt 57,8–12; 60,7–14)
1Dávid zsoltáréneke.
2Kész a szívem arra, Istenem,
hogy énekeljek és zengedezzek lelkesen!
3Ébredj, lant és hárfa,
hadd ébresszem a hajnalt!
4Magasztallak, Uram, a népek közt,
zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt.
5Mert szereteted az égig ér,
hűséged a magas fellegekig.
6Magasztaljanak a mennyben, Istenem,
dicsőítsenek az egész földön!
7Segítsen jobbod, és hallgass meg minket,
hogy megmenekülhessenek kedveltjeid!
8Isten így szólt szentélyében:
Örömmel adom örökségül Sikemet,
és kiosztom a Szukkót-völgyet.
9Enyém Gileád, enyém Manassé,
Efraim sisak a fejemen,
Júda a kormánypálcám,
10Móáb pedig a mosdómedencém;
Edómra teszem sarumat,
Filiszteán diadalmaskodom.
11Ki visz el az erős városba,
ki vezet engem Edómba?
12Csak te, Istenünk,
noha elvetettél minket,
te, Istenünk, bár nem jársz seregeinkkel!
13Adj nekünk mégis segítséget
az ellenség ellen,
mert az emberi segítség mit sem ér!
14Isten segítségével
hatalmas dolgokat viszünk véghez,
ellenségeinket ő tapossa el!
Currently Selected:
Zsoltárok 108: RÚF
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Hungarian Protestant New Translation Revised © Hungarian Bible Society, 2014