2 Mózes 20
HUNK
20
A tíz parancsolat
1És szólá Isten mindezeket az #5 Móz. 5,6–21. Máté 5,17–48. igéket, mondván: 2Én, #5 Móz. 5,6–21. az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából. 3Ne legyenek néked idegen #Józs. 24,14. isteneid én előttem. 4Ne #3 Móz. 26,1. Zsolt. 97,7. Ésa. 40,18.25. csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak. 5Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek. 6De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják. 7Az Úrnak a te Istenednek #3 Móz. 19,12. Máté 5,33.34. nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi. 8Megemlékezzél a #Ezék. 20,12. rész35,2. szombatnapról, hogy megszenteljed azt. 9Hat #rész23,12. 34,21. 3 Móz. 23,3. napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; 10De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek #rész16,23. szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van; 11Mert hat #1 Móz. 2,2.3. napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt. 12Tiszteld #Máté 15,4. 19,19. Márk 10,19. Luk. 18,20. Eféz. 6,2. atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked. 13Ne #Máté 5,21.22. Róm 13,9. ölj. 14Ne #Máté 5,27.28. Jak. 2,11. paráználkodjál. 15Ne #rész22,1. Eféz. 4,28. lopj. 16Ne #5 Móz. 19,16.21. tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot. 17Ne #Róm. 7,7. kívánd a te #5 Móz. 5,21. felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé. 18Az egész nép pedig látja vala a mennydörgéseket, a villámlásokat, a kürt zengését és a hegy füstölgését. És látja vala a nép, és megrémüle, és hátrább álla. 19És mondának Mózesnek: #Zsid. 12,19. Te beszélj velünk, és mi hallgatunk; de az Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk. 20Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek; mert azért jött az Isten, hogy titeket megkísértsen, és hogy az ő félelme legyen előttetek, hogy ne vétkezzetek. 21Távol #rész19,16.17. álla azért a nép, Mózes pedig közelebb méne a felhőhöz, melyben az Isten vala.
Milyen legyen az oltár
22És monda az Úr Mózesnek: Ezt mondd az Izráel fiainak: Magatok láttátok, hogy az égből beszéltem veletek. 23Ne csináljatok én mellém ezüst isteneket, és arany isteneket se csináljatok magatoknak. 24Földből csinálj nékem oltárt, és azon áldozd a te égő- és hálaáldozatodat, juhaidat és ökreidet. Valamely helyen akarom, hogy az én nevemről megemlékezzetek, elmegyek tehozzád és megáldalak téged. 25Ha pedig kövekből csinálsz nékem oltárt, ne építsd azt #5 Móz. 27,5. Józs. 8,30.31. faragott ből: mert a mint faragó vasadat rávetetted, megfertőztetted azt. 26Lépcsőkön se menj fel az én oltáromhoz, hogy a te szemérmed fel ne fedeztessék azon.

© Magyar Bibliatársulat Alapítvány

Learn More About Karoli Bible 1908