Romanos 1

Jiáꞌa Pablo tu̱ꞌun káva̱ꞌa nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ kúneí iniꞌ ráa Jesús ya̱ kútútú ráa ñuunꞌ Roma

1Nuꞌuꞌ Pablo, ya̱ kúvi ni̱ꞌ musúꞌ ya̱ sáꞌá ni̱ꞌ tiñu Cristo Jesús, jín ya̱ nkana re̱ꞌ nuꞌuꞌ kuvi ni̱ꞌ najiáꞌáꞌ re̱ꞌ ya̱ kunisotíñú ni̱ꞌ tiñu apóstol ya̱ chúichí re̱ꞌ nuꞌuꞌ, chi nsa̱ꞌá sɨ́ɨ́n re̱ꞌ nuꞌuꞌ sáva stekútu̱ꞌún ni̱ꞌ tu̱ꞌun váꞌa Ndiosíꞌ.

2Ya nchi̱sóyuꞌú ya̱chi̱ꞌ re̱ꞌ tu̱ꞌun váꞌa vá ne̱ yanaꞌán nasɨ́kuitɨꞌ, chi rá te̱e ya̱ nna̱kani ráa tu̱ꞌun nkene yuꞌú Ndiosíꞌ chi nsa̱ꞌá re̱ꞌ ya̱ ntee ráa tu̱ꞌun váꞌa re̱ꞌ vá nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ 3jie̱ꞌe̱ꞌ Se̱ꞌya re̱ꞌ Jesús, ya̱ nkuvi tataꞌ ichiyúkúnꞌ nkiji‑i nu̱u̱nꞌ David sáá nkiji‑i kuvi‑i ñɨvɨ ñunéꞌyúꞌ. 4Jee nstúvi Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ ya̱ Jesús kúvi re̱ꞌ Se̱ꞌya Ndiosíꞌ chi nna̱tekuꞌ i̱i̱ꞌ re̱ꞌ nkene re̱ꞌ nteñu rá ni̱yɨ, jín fuersáꞌ ííꞌ níso re̱ꞌ. Máá Jesús níso re̱ꞌ tiñu Cristo [ya̱ ñani Ndiosíꞌ re̱ꞌ tatúníꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ], ya̱ kúvi re̱ꞌ I̱toꞌoꞌ‑ó. 5Jee íyó mániꞌ iniꞌ Jesús néꞌyá re̱ꞌ ránuꞌuꞌ jee ntaji re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráníꞌ tiñu apóstol ya̱ chúichí re̱ꞌ ránuꞌuꞌ saꞌá ránꞌ tiñu nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ. Ntaji re̱ꞌ tiñu vá sáva stekútu̱ꞌún ránꞌ tu̱ꞌun re̱ꞌ, sáva koo ñɨvɨ nteñu nɨꞌɨ rá ñɨvɨ ñɨ̱vɨ́ ya̱ kúneí iniꞌ ráa Jesús jee saáva kaníjiá ráa maa. 6Jee suni ránoꞌó yɨ́ꞌɨ́ rán nteñu rá ñɨvɨ vá ya̱ nkana Ndiosíꞌ kɨꞌɨ rán nu̱u̱nꞌ Jesús ya̱ kúvi Cristo.

7Tée ni̱ꞌ tutuꞌ yaꞌá nu̱u̱nꞌ ránoꞌó ya̱ ñúnúunꞌ Ndiosíꞌ ránoꞌó ya̱ nééꞌ rán ñuunꞌ Roma, ya̱ nkana re̱ꞌ ránoꞌó sáva kusɨ́ɨ́n rán kɨꞌɨ rán nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ. Na̱ ka̱ꞌ koo ma̱ni̱ꞌ iniꞌ Tátáꞌ‑ó Ndiosíꞌ jín I̱toꞌoꞌ‑ó Jesús ya̱ kúvi Cristo kune̱ꞌyá ráa ránoꞌó jín ya̱ kuneeꞌ va̱ꞌa rán saꞌá ráa.

Pablo kuíni re̱ꞌ kɨ̱ꞌɨ̱nꞌ re̱ꞌ ñuunꞌ Roma

8Jee xíꞌnañúꞌún ka̱ꞌ jiáꞌa ni̱ꞌ ya̱ kútaꞌviꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ ni̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ntáká ránoꞌó sáni chúꞌun káñá Jesucristo iniꞌ ni̱ꞌ sáꞌá ni̱ꞌ maa, chi tékútu̱ꞌún nu̱u̱nꞌ nɨꞌɨ ñɨ̱vɨ́ na̱sa kúneí iniꞌ rán Jesús. 9Chi Ndiosíꞌ, ya̱ sáꞌá ni̱ꞌ tiñu re̱ꞌ jín nɨꞌɨ ne̱ ánímaꞌ ni̱ꞌ ya̱ stékútu̱ꞌún ni̱ꞌ tu̱ꞌun váꞌa Se̱ꞌya re̱ꞌ, jee Ndiosíꞌ kúvi ya̱ naáꞌ ni̱ꞌ ya̱ ntu jiákui̱ñɨ̱ꞌ ni̱ꞌ ya̱ káꞌánꞌ ni̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ránoꞌó 10sukuáni sukuáni sáá káꞌánꞌ ni̱ꞌ jín Ndiosíꞌ. Jee jíkánꞌ táꞌvíꞌ ni̱ꞌ ya̱ retú kuíni re̱ꞌ jee saꞌá re̱ꞌ ya̱ ne̱kua̱ꞌ nkúvi ka̱ꞌ kua̱jiane̱ꞌyá ni̱ꞌ ránoꞌó ntañúꞌún. 11Chi níyo iniꞌ ni̱ꞌ kune̱ꞌyá ni̱ꞌ ránoꞌó jee xinéꞌénꞌ ni̱ꞌ tu̱ꞌun re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó sáva saꞌá Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ ka̱ꞌ tiñu váꞌa iniꞌ rán sáva kuiñɨ ni̱ꞌin rán ka̱ꞌ jín re̱ꞌ. 12Sukuán saꞌá ni̱ꞌ sáva nachuneí‑ó iniꞌ ɨɨn inka rá táꞌán‑órán jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ maárán jín nuꞌuꞌ ɨɨn nuún ni kúneí iniꞌ‑ó Jesús.

13Soo, ránoꞌó ñanitáꞌán ni̱ꞌ, kuíni ni̱ꞌ ya̱ kúkáꞌnú iniꞌ rán ya̱ kue̱ꞌe̱ꞌ íchí nñu̱ꞌun iniꞌ ni̱ꞌ kua̱jiane̱ꞌyá ni̱ꞌ ránoꞌó, soo ne̱ vitan íyó ya̱ chítuvi‑i nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ. Kuíni ni̱ꞌ kua̱jiane̱ꞌyá ni̱ꞌ ránoꞌó sáva taji ni̱ꞌ Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó sáva saꞌá Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ re̱ꞌ tiñu iniꞌ ánímaꞌ rán, kuéntáꞌ nsa̱ꞌá ni̱ꞌ nteñu rá ñɨvɨ rá inka nación. 14Chi táyáꞌvi ni̱ꞌ tiñu ku̱ꞌva ni̱ꞌ tu̱ꞌun Jesús nu̱u̱nꞌ ntáká rá ñɨvɨ, nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ káꞌánꞌ tu̱ꞌun griego jín nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ya̱ ntu káꞌánꞌ griego, nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ tu̱ꞌva jín nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ntu túꞌva. 15Saáva nuꞌuꞌ va̱ne̱ꞌ ñúkúvi iniꞌ ni̱ꞌ ya̱ suni kachitu̱ꞌún ni̱ꞌ tu̱ꞌun váꞌa re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó ya̱ nééꞌ rán ñuunꞌ Roma.

Níso tu̱ꞌun váꞌa Jesús fuersáꞌ ííꞌ

16Chi ntu̱ví kúkanuun ni̱ꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun váꞌa Jesús, chi kúvi tu̱ꞌun vá fuersáꞌ ííꞌ Ndiosíꞌ sáva nátavaꞌ re̱ꞌ ntáká ñɨvɨ ya̱ kúneí iniꞌ ráa tu̱ꞌun vá nu̱u̱nꞌ kua̱chi ráa xinánitáꞌvíꞌ re̱ꞌ ráa, xíꞌnañúꞌún rá ñɨvɨ Israel jee suni rá ñɨvɨ ntu kúvi Israel. 17Chi tu̱ꞌun váꞌa Jesús stúvi ya̱ sííyo Ndiosíꞌ kua̱chi‑ó sáva kino̱o na̱a̱ꞌ‑ó nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ, jie̱ꞌe̱ꞌ kúneí iniꞌ‑ó Jesús jee kua̱chi kuitɨꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ kúneí iniꞌ‑ó ví‑i, sáni káchíꞌ nu̱u̱nꞌ Tutuꞌ Ííꞌ níso Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ: “Rá ñɨvɨ ya̱ sáꞌá Ndiosíꞌ ya̱ nkino̱o na̱a̱ꞌ‑a nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ, jie̱ꞌe̱ꞌ kúneí iniꞌ ráa re̱ꞌ, jee kutekuꞌ‑u nɨ́ɨ́nkání jín re̱ꞌ.”

Si̱kɨ̱ꞌ rá ñɨvɨ ñɨ̱vɨ́

18Chi nstúvi Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ‑ó ya̱ kítɨ́ꞌ iniꞌ re̱ꞌ jee va̱ji ne̱ antivɨ́ ya̱ xinóꞌo re̱ꞌ ntáká ñɨvɨ ntu sáꞌá ñáꞌnú ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ jín ya̱ ntu kínóo na̱a̱ꞌ ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ. Chi jín rá tiñu niva̱ꞌa sáꞌá ráa jiáxin ráa tu̱ꞌun na̱a̱ꞌ re̱ꞌ. 19Chi ya̱ kuvi kuniꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ Ndiosíꞌ nijinꞌ túvi nu̱u̱nꞌ ráa, chi maá Ndiosíꞌ nstúvi re̱ꞌ maa. 20Chi sú ntu túvi re̱ꞌ, soo ne̱ sáá nsa̱ꞌá re̱ꞌ ñɨ̱vɨ́ kájíkuitɨꞌ túvi na̱sa íyó re̱ꞌ. Chi kájíkuitɨꞌ túvi ya̱ kúvi re̱ꞌ Ndiosíꞌ jín ya̱ níso re̱ꞌ fuersáꞌ ííꞌ nɨ́ɨ́nkání, chi kúvi ki̱ku̱ꞌun iniꞌ nɨꞌɨ ñɨvɨ maa jie̱ꞌe̱ꞌ rá nantíñú nsa̱ꞌá re̱ꞌ. Saáva ntu̱ví íyó kúvi nanísi̱kɨ̱ꞌ tee ñɨvɨ ya̱ ntu jíníꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ Ndiosíꞌ. 21Chi sú jíníꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ Ndiosíꞌ, jee ntu̱ví nnákuatáꞌví ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ ya̱ kúvi re̱ꞌ Ndiosíꞌ jee ni ntu̱ví njiáꞌa ráa ya̱ kútaꞌviꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ. Chisaꞌ nkenta kúvi ka̱ꞌá antúníꞌ ráa jee nnu̱neenꞌ ánímaꞌ ráa ya̱ naanꞌ kúvi ráa. 22Jee káchíꞌ ráa ya̱ níchí xíniꞌ ráa, soo nkenta ráa kúvi ráa ñɨvɨ naanꞌ. 23Chi nxi̱nóo ráa Ndiosíꞌ ya̱ viiꞌ kúñáꞌnú re̱ꞌ ya̱ ni ntu jíꞌíꞌ re̱ꞌ, sáva kuneñu̱ꞌun ráa rá santúꞌ ñunéꞌyúꞌ ya̱ túvi kuéntáꞌ ñɨvɨ ya̱ jíꞌíꞌ, jín kuéntáꞌ rá saaꞌ, jín rá kitɨ jíka ku̱mi̱ꞌ, jín rá kitɨ siúꞌun maáa.

24Saáva nsia̱áꞌ Ndiosíꞌ ráa njia̱ꞌa re̱ꞌ ya̱ saꞌá ráa rá tiñu ya̱ níyo iniꞌ ánímaꞌ ráa ya̱ kúvi rá tiñu ya̱ ntu íyó ninuꞌun. Jee yukuán vá sáꞌá ráa tiñu niváꞌa jín ɨɨn inka táꞌán ráa jín ñunéꞌyúꞌ ráa ya̱ njia̱ꞌa‑a tu̱nkánuun maáráa. 25Maáráa nxi̱nóo ráa tu̱ꞌun na̱a̱ꞌ Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ tuntúꞌún. Jee nneñu̱ꞌun ráa nyɨ̱tíñú ráa nu̱u̱nꞌ rá nantíñú nsa̱ꞌá Ndiosíꞌ nsú káꞌ maáréꞌ ya̱ nsa̱ꞌá re̱ꞌ maa, ya̱ íyó ni̱ꞌi̱nꞌ re̱ꞌ ya̱ nakuetúꞌún‑ó re̱ꞌ nɨ́ɨ́nkání. Suꞌva koo, amén.

26Saáva, nsia̱áꞌ Ndiosíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ tiñu néꞌén ya̱ níyo iniꞌ ráa saꞌá ráa ya̱ kúvi tu̱nkánuun. Chi ne̱ íyó ñaꞌan ya̱ nxi̱nóo ráña kuneeꞌ ráña jín rá te̱e sánikua̱ꞌ kuíni Ndiosíꞌ jee nákusuꞌ ráña jín tánsɨ́ꞌɨ́ ráña ya̱ ntu íyó saꞌá ráña suꞌva. 27Jee suni ɨɨn nuún sukuán, nxi̱nóo te̱e ichi sáni nsa̱ꞌá Ndiosíꞌ ya̱ násaaꞌ ráa néꞌyá ráa ñaꞌan ráa, jee nna̱saaꞌ ráa nne̱ꞌyá ráa ɨɨn inka táꞌán ráa. Jee te̱e jín te̱e, nsa̱ꞌá ráa tiñu tu̱nkánuun jín tántéyɨ́ɨ́ ráa, jee níꞌínꞌ maáráa tu̱nóꞌó ya̱ íyó ni̱ꞌi̱nꞌ ráa jie̱ꞌe̱ꞌ rá tiñu kánéꞌí nsa̱ꞌá ráa.

28Nu̱u̱nꞌ nku̱ichi iniꞌ ráa tɨɨn kuéntáꞌ ráa ya̱ íyó Ndiosíꞌ. Nna̱siáꞌa Ndiosíꞌ ráa nu̱u̱nꞌ antúníꞌ kánéꞌí ráa sáva saꞌá ráa tiñu ya̱ ntu̱ví íyó saꞌá ráa. 29Jee chítú ráa jín ntáká tiñu ya̱ ntu íyó na̱a̱ꞌ,

[jín kúkuáchi ráa jín ñɨvɨ ya̱ ntu ntánáꞌá jín ráa],

máá kánéꞌí ví ráa,

máá kuíni víꞌí ráa ka̱ꞌ,

manúniváꞌa sáꞌá ráa,

chítú ráa jín máá tiñu uꞌvi iniꞌ ráa,

sáꞌá ráa ni̱yɨ,

sáꞌá ráa tuntíxín,

máñáꞌ ráa,

sukuáni ñúꞌún niva̱ꞌa iniꞌ ráa,

máá tuntúꞌún káꞌánꞌ xi̱ni̱ꞌ táꞌán ráa,

30kákuíyuꞌú ráa néꞌyá ráa táꞌán ráa,

táꞌvi iniꞌ ráa néꞌyá ráa Ndiosíꞌ,

ténúunꞌ ráa táꞌán ráa,

kúvíxiꞌ ráa,

káꞌánꞌ téyɨ́ɨ́ ráa,

núkú ráa ka̱ꞌ na̱sa saꞌá ráa ka̱ꞌ rá tiñu niváꞌa,

ntu̱ví káníjiá ráa rá sɨꞌɨ́ ráa,

31naanꞌ kúvi ráa,

ntu síkúnkuvi ráa nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun káꞌánꞌ ráa,

ntu ñunkúún iniꞌ ráa,

ntu náꞌví iniꞌ ráa.

32Sú jíníꞌ va̱ꞌa ráa tu̱ꞌun na̱a̱ꞌ tátúníꞌ Ndiosíꞌ ya̱ rá ñɨvɨ ya̱ sáꞌá suꞌva íyó ni̱ꞌi̱nꞌ ráa ya̱ kuviꞌ ráa, jee nsáꞌ kua̱chi sáꞌá ráa maa, chisaꞌ suni kúváꞌa iniꞌ ráa néꞌyá ráa sáꞌá inka ñɨvɨ maa.

Currently Selected:

Romanos 1: meh

Highlight

Copy

Compare