Rɔmɛri̧ 11
11
Gáŋvbôn zi sáŋ Izirayɛ́l yá
1Mi vbí ɓá: Lé Gáŋvbôn sáŋ njuku a mɛ̌ri̧ dá lé? Bɔʼɔ mbêw yá! Ɓayhí̧lé, mǐ kɔ́, mi ɓá gun Izirayɛ́l, gun zîi a Abaraham, gun bɔʼɔdii ká̧na a Bɛŋzamɛŋ. 2Gáŋvbôn zi sáŋ njuku a mɛ̌ri̧ a ké tí lú kuriri ɗambɛl yá. I zi tu ɓay ka Mbété sa sé tûl a Eli, ka órómûn nɛ́ a mbɛl a Gáŋvbôn, ɓay tûl a gun Izirayɛ́lri, a sa ɓá: 3«Gáŋmbây, kú í porofɛ́t a mɔ̌ri̧, a kú gbuʼura gel nzáʼaká̧na a mɔ̌ri̧: Ɓá mǐ hɛʼɛ ní, pé ziy, dáy kú kaw ɛ́ ŋgboro ɓay a í mí.» 4Dáy Gáŋvbôn rerú hí̧ nɛ́ ɓá hí̧ lé? «Mi koro wɔ̧rɔ̧́njukuri kumrá̧ké zíndɔ̂ʼɔsáy, ka zi huku tísiri a mbɛl a vbôn Baal yáy.» 5Ɓá mbêwké kɔ́ a ŋgɛŋnɛ́, njukuri tɛ̧́w erú, ka Gáŋvbôn lú kuriri a ɓil law zína a mɛ̌. 6Ké lú kuriri ka lawbéla a mɛ̌, a zi tí ɓá, ɓay a péna niŋ a kuriri nyá. Tí yá lé, lawbéla a Gáŋvbôn tí ná ɓá lawbéla yá.
7A̧hí̧ zi ɓay a sanáké lé? Njuku Izirayɛ́lri, zi ziŋ hɛ̧ a kú kaw ɛ́náké yá, ɓá njukuri ka Gáŋvbôn lú kuriri mbɛ́ŋ, pé ziŋ hɛ̧ké. Njuku a fékéri kpúlaw a kuriri, a zi lá ɓilké yá. 8Ɓá báŋké nɔ́ ka ɗé a ɓil Mbété ɓá:
«Gáŋvbôn ɓá hɛ̧túna a kuriri ná nâm
Ké de nûn a kuriri kó gel
a de súkú a kuriri láɓay, ka̧ sénɛ́.» 9Mbây Davít sa kɔ́ ɓá:
«Lâʼa sɔ̧́na a kuriri, ké tɛ̧́ ndaw hí̧ kuriri, ké tɛ̧́ rii,
ŋgboro a kú e lérú rá̧ ŋgboro ziŋ hɛ̧ a kú ma ɓay a ziŋáké.
10Nûn a kuriri, ké tɛ̧́ tirí̧ma, a kú kó gel mbaa,
a ké ŋgbá kuriri rá̧ ŋgondoŋ dát!»
11Dáy, mi vbí ɓá: Ɓay a Juyífri kú lé, pé a ɓɛ̧ lé? Bɔʼɔ mbêw yá! Dáy, tûl sɔ́ʼɔ many nzáʼa a kuriri, pé niŋ rá̧ pé njuku a fékéri ziŋ pɛ̧́na, ɓay a ké ma uru sɛ́rɛ a Juyífri. 12Nǎŋnɔ́ many nzáʼa a kuriri, mí ɓá hɛ̧zíŋa a Têm Pukí gí tísiri too, rá̧ léna a kuriri, mí hí̧ béla ɓá ŋgɛ̧́náké hí̧ njuku a fékéri, béláké e daw a̧ní a ŋgɛŋnɛ́, a kuriri mí fere káwa a kuriri too gí gel a Gáŋvbôn lé?
Pɛ̧́na a njukuri ka zi tí ɓá Juyífri yáy
13A ŋgɛŋnɛ́, wǎyri ka zi tí ɓá Juyífri yáy, pé mi kaw saɓay hí̧ wǎyri. Mi ɓá apotere ɓay a njukuri, ka zi tí ɓá Juyífri yáy, ɓaykénɔ́, mi e ka sáʼa sé tûl nzáʼapéna a mǐ. 14Rá̧ ŋgboro mí erú lé, ké ma uru sɛ́rɛ a nyîn nírí̧ ka ɓá Juyífri, rá̧ njuku a há̧narí̧ a bazeŋ a kuriri, kú ma ziŋ pɛ̧́na. 15Ɓayhí̧lé, gelka kú pɔŋ kuriri sé fal, ɓá láhá̧na gí bazeŋ a njuku a tísiriri kuu Gáŋvbôn. Dáy, e ná a̧ní, a kú mí renyá kuriri ɓá féké ɓáy lé? E ná ɓá gbát réna ka hûl gí káwa a ndísɛ̌ʼɛ!
16Nǎŋnɔ́, mí ɓá titíla biré pé kú ɓá hí̧ Gáŋvbôn, tɔ́ʼɔ ɓá gazínké too, ɓá ɓala a mɛ̌ kɔ́. Mí ɓá sɛ̧w dii, pé kú ɓá hí̧ Gáŋvbôn, tɔ́ʼɔ ɓá pâmndɔ̂ʼɔ diikéri too kɔ́ ɓá ɓala a mɛ̌. 17Njuku Izirayɛ́lri, kaw ɓá báŋa a dii Oliviyé a ɓil wâʼa, ka Gáŋvbôn kúŋ pâmndɔ̂ʼɔ a há̧narí̧. Dáy a mɔ̌, ka tí ɓá Juyíf yáy, mɔ kaw ɓá báŋa pâmndɔ̂ʼɔ dii Oliviyé a ɓil kpâa, dáy kú ɓá mɔ́ gí mbɔl bazeŋ a pâmndɔ̂ʼɔ dii a Oliviyé a wâʼa: Nǎŋnɔ́ a ŋgɛŋnɛ́, mɔ́ ziŋ béla sêm dii ka he a sɛ̧w dii Oliviyé a ɓil wâʼa kɔ́. 18Ɓaykénɔ́, mɔ́ zi ná si kɔ́ŋɔ́, a yáw pâmndɔ̂ʼɔ dii Oliviyé a wâʼa a kú kúŋ! Mɔ́ tu ɓá, tí ɓá mɔ̌, pé hol sɛ̧w dii yá, ɓá sɛ̧w dii, pé hol mɔ́y!
19Há̧na mɔ e sa ka lawɔ́ ɓá: «kú kúŋ pâmndɔ̂ʼɔ dii a há̧narí̧ nɛ́, ɓay a mí mbɔl gelké.» 20Katína. Kú kúŋ kuriri, ɓay ka kú zi láɓulaw yáy. A mɔ̌, mɔ mbɔl diiké, ɓay ka mɔ́ láɓulaw. Mɔ́ ná si kɔ́ŋɔ́! Mɔ́ ŋgú wɔ́w. 21Ɓayhí̧lé, Gáŋvbôn, mí zi pɔŋ Juyífri ka ɓá pâmndɔ̂ʼɔ dii a rúnaké yáy, tí ɓá mɔ́ pé Gáŋvbôn e pɔŋ mɔ́ nyá. 22Dáy, mɔ́ kɔ́ béla rá̧ hɛ́rɛ a Gáŋvbôn: Hɛ́rɛ a mɛ̌ sé tûl a njukuri ka léy rá̧ béla a mɛ̌ ɓay a mɔ̌. Dáy belɓá, mɔ́ ew ɓá kpúnáké a ɓil béla a mɛ̌, a tí yá lé, ké e kúŋ mɔ́ ɓá báŋa pâmndɔ̂ʼɔ dii nɔ́rí̧ kɔ́. 23Dáy Juyífri, mí pɔŋ kpúlaw a kuriri, Gáŋvbôn erú ka kpɔ́ŋa, ɓay a ɓá kuriri rembɔl diiké ɓá a féké ɓáy. 24Dáy a mɔ̌, mɔ ɓá pâmndɔ̂ʼɔ dii Oliviyé a ɓil kpâa, pé Gáŋvbôn kúŋ, pé a ɓá gí mbɔl dii a rúnakéri a ɓil wâʼa, káwa a wǎyri tí mbêw yá. Pé ma kuriri, ka ɓá pâmndɔ̂ʼɔ dii a rúnakéri, ka Gáŋvbôn mí zi ɓay a ɓá kuriri rembɔl dii a kuriri ɓá féké ɓáy lé?
Njuku Izirayɛ́lri too e pɛ̧́na.
25Nyîn nírí̧, mi zi ɓá mi tɔ́ʼɔ wǎyri kɛrɛ a múnáké a Gáŋvbôn rá̧ í zi ná kó mûn a wǎyri ɓá i rɔ̧́ mambá. Njuku Izirayɛ́l a há̧narí̧, zi ma lá ɓilké yá, sé ka̧ sêe ka njuku a fékéri too e ziŋ ri ɓil pɛ̧́na ka Gáŋvbôn mɔny. 26Dáy nǎŋnɔ́, pé njuku Izirayɛ́lri too e pɛ̧́na, ɓá báŋké ka ɗé ka̧n ɓil Mbété ɓá:
«Njuku pɛ̧́hɛ̧ e gína ka Siyɔŋ
Ké e lú ɓékéhɛ̧ a gun zîi a Zakobri.
27A nɔ́, pé ɓá ŋgá̧nzáʼa a mǐ kuu kuriri,
gelka mǐ, mí lú ɓéké a kuriri gefal dáy.»
28Ɓay hɛ̧ ka kó Bélaɓay, kú kaw ɓá njuku ŋgá̧na a Gáŋvbôn, ɓay tûl béla a wǎyri. Dáy ɓay ka kó ŋgboro lú njuku, Gáŋvbôn zi kuriri dát, ɓay tûl a zîi a kuriri. 29Katína, ɓay hɛ̧ ka kó hɛ̧hí̧na rá̧ ɗína a Gáŋvbôn, ka zi fere kɛrɛ a mɛ̌ sé tûl a njukuri a ké ɗí kuriri yá. 30Ɓá báŋa wǎyri kɔ́, í̧ŋásá̧, i many nzáʼa a Gáŋvbôn, dáy a ŋgɛŋnɛ́, i ziŋ béla a Gáŋvbôn, ɓay tûl many nzáʼa a Juyífri, 31ɓá mbêwké kɔ́, many nzáʼa a kuriri a ŋgɛŋnɛ́, mí ɓá wǎyri ziŋ bélay, a ŋgɛŋnɛ́ kuriri kɔ́ kú ma ziŋ béla mbêwké nɔ́. 32Ɓayhí̧lé, Gáŋvbôn tu njukuri too kɔ̧ ɓil many nzáʼa hí̧ nɛ́, ɓay ké tɔ́ʼɔ béla a mɛ̌ hí̧ kuriri too.
Hɔ̧́na a béla a Gáŋvbôn
33Katína, hɛ̧zíŋa a Gáŋvbôn hɔ̧́ mambá! Rɔ̧́na a mɛ̌ rá̧ hɛ̧túna a mɛ̌, ɗí mambá! A gé ma tu ɓil walɓay a mɛ̌ rá̧ ŋgboro hɛ̧ niŋa a mɛ̌ lé?
34Ɓá báŋké ka ɗé ka̧n ɓil Mbété ɓá:
«A gé, tu kɛrɛ a Gáŋmbây lé?
A gé marú̧ ɓay a hí̧ nɛ́ nzáʼa nzɛ́rɛ lé?»
35«A gé tí hí̧ nɛ́ hɛ̧ ɗambɛl,
rá̧ ɓay a zoko ɓá ké rerú hí̧ nɛ́y lé?»
36Ɓayhí̧lé, hɛ̧ri̧ too gí a gelé, mɛ̌, pé mɔny hɛ̧ri̧ too ɓá ɓala a mɛ̌. Hɔ̧́na ké ná hí̧ Gáŋvbôn dát! Amɛn!
Currently Selected:
Rɔmɛri̧ 11: pnz
Highlight
Copy
Compare
Share
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2023 CABTAL
Rɔmɛri̧ 11
11
Gáŋvbôn zi sáŋ Izirayɛ́l yá
1Mi vbí ɓá: Lé Gáŋvbôn sáŋ njuku a mɛ̌ri̧ dá lé? Bɔʼɔ mbêw yá! Ɓayhí̧lé, mǐ kɔ́, mi ɓá gun Izirayɛ́l, gun zîi a Abaraham, gun bɔʼɔdii ká̧na a Bɛŋzamɛŋ. 2Gáŋvbôn zi sáŋ njuku a mɛ̌ri̧ a ké tí lú kuriri ɗambɛl yá. I zi tu ɓay ka Mbété sa sé tûl a Eli, ka órómûn nɛ́ a mbɛl a Gáŋvbôn, ɓay tûl a gun Izirayɛ́lri, a sa ɓá: 3«Gáŋmbây, kú í porofɛ́t a mɔ̌ri̧, a kú gbuʼura gel nzáʼaká̧na a mɔ̌ri̧: Ɓá mǐ hɛʼɛ ní, pé ziy, dáy kú kaw ɛ́ ŋgboro ɓay a í mí.» 4Dáy Gáŋvbôn rerú hí̧ nɛ́ ɓá hí̧ lé? «Mi koro wɔ̧rɔ̧́njukuri kumrá̧ké zíndɔ̂ʼɔsáy, ka zi huku tísiri a mbɛl a vbôn Baal yáy.» 5Ɓá mbêwké kɔ́ a ŋgɛŋnɛ́, njukuri tɛ̧́w erú, ka Gáŋvbôn lú kuriri a ɓil law zína a mɛ̌. 6Ké lú kuriri ka lawbéla a mɛ̌, a zi tí ɓá, ɓay a péna niŋ a kuriri nyá. Tí yá lé, lawbéla a Gáŋvbôn tí ná ɓá lawbéla yá.
7A̧hí̧ zi ɓay a sanáké lé? Njuku Izirayɛ́lri, zi ziŋ hɛ̧ a kú kaw ɛ́náké yá, ɓá njukuri ka Gáŋvbôn lú kuriri mbɛ́ŋ, pé ziŋ hɛ̧ké. Njuku a fékéri kpúlaw a kuriri, a zi lá ɓilké yá. 8Ɓá báŋké nɔ́ ka ɗé a ɓil Mbété ɓá:
«Gáŋvbôn ɓá hɛ̧túna a kuriri ná nâm
Ké de nûn a kuriri kó gel
a de súkú a kuriri láɓay, ka̧ sénɛ́.» 9Mbây Davít sa kɔ́ ɓá:
«Lâʼa sɔ̧́na a kuriri, ké tɛ̧́ ndaw hí̧ kuriri, ké tɛ̧́ rii,
ŋgboro a kú e lérú rá̧ ŋgboro ziŋ hɛ̧ a kú ma ɓay a ziŋáké.
10Nûn a kuriri, ké tɛ̧́ tirí̧ma, a kú kó gel mbaa,
a ké ŋgbá kuriri rá̧ ŋgondoŋ dát!»
11Dáy, mi vbí ɓá: Ɓay a Juyífri kú lé, pé a ɓɛ̧ lé? Bɔʼɔ mbêw yá! Dáy, tûl sɔ́ʼɔ many nzáʼa a kuriri, pé niŋ rá̧ pé njuku a fékéri ziŋ pɛ̧́na, ɓay a ké ma uru sɛ́rɛ a Juyífri. 12Nǎŋnɔ́ many nzáʼa a kuriri, mí ɓá hɛ̧zíŋa a Têm Pukí gí tísiri too, rá̧ léna a kuriri, mí hí̧ béla ɓá ŋgɛ̧́náké hí̧ njuku a fékéri, béláké e daw a̧ní a ŋgɛŋnɛ́, a kuriri mí fere káwa a kuriri too gí gel a Gáŋvbôn lé?
Pɛ̧́na a njukuri ka zi tí ɓá Juyífri yáy
13A ŋgɛŋnɛ́, wǎyri ka zi tí ɓá Juyífri yáy, pé mi kaw saɓay hí̧ wǎyri. Mi ɓá apotere ɓay a njukuri, ka zi tí ɓá Juyífri yáy, ɓaykénɔ́, mi e ka sáʼa sé tûl nzáʼapéna a mǐ. 14Rá̧ ŋgboro mí erú lé, ké ma uru sɛ́rɛ a nyîn nírí̧ ka ɓá Juyífri, rá̧ njuku a há̧narí̧ a bazeŋ a kuriri, kú ma ziŋ pɛ̧́na. 15Ɓayhí̧lé, gelka kú pɔŋ kuriri sé fal, ɓá láhá̧na gí bazeŋ a njuku a tísiriri kuu Gáŋvbôn. Dáy, e ná a̧ní, a kú mí renyá kuriri ɓá féké ɓáy lé? E ná ɓá gbát réna ka hûl gí káwa a ndísɛ̌ʼɛ!
16Nǎŋnɔ́, mí ɓá titíla biré pé kú ɓá hí̧ Gáŋvbôn, tɔ́ʼɔ ɓá gazínké too, ɓá ɓala a mɛ̌ kɔ́. Mí ɓá sɛ̧w dii, pé kú ɓá hí̧ Gáŋvbôn, tɔ́ʼɔ ɓá pâmndɔ̂ʼɔ diikéri too kɔ́ ɓá ɓala a mɛ̌. 17Njuku Izirayɛ́lri, kaw ɓá báŋa a dii Oliviyé a ɓil wâʼa, ka Gáŋvbôn kúŋ pâmndɔ̂ʼɔ a há̧narí̧. Dáy a mɔ̌, ka tí ɓá Juyíf yáy, mɔ kaw ɓá báŋa pâmndɔ̂ʼɔ dii Oliviyé a ɓil kpâa, dáy kú ɓá mɔ́ gí mbɔl bazeŋ a pâmndɔ̂ʼɔ dii a Oliviyé a wâʼa: Nǎŋnɔ́ a ŋgɛŋnɛ́, mɔ́ ziŋ béla sêm dii ka he a sɛ̧w dii Oliviyé a ɓil wâʼa kɔ́. 18Ɓaykénɔ́, mɔ́ zi ná si kɔ́ŋɔ́, a yáw pâmndɔ̂ʼɔ dii Oliviyé a wâʼa a kú kúŋ! Mɔ́ tu ɓá, tí ɓá mɔ̌, pé hol sɛ̧w dii yá, ɓá sɛ̧w dii, pé hol mɔ́y!
19Há̧na mɔ e sa ka lawɔ́ ɓá: «kú kúŋ pâmndɔ̂ʼɔ dii a há̧narí̧ nɛ́, ɓay a mí mbɔl gelké.» 20Katína. Kú kúŋ kuriri, ɓay ka kú zi láɓulaw yáy. A mɔ̌, mɔ mbɔl diiké, ɓay ka mɔ́ láɓulaw. Mɔ́ ná si kɔ́ŋɔ́! Mɔ́ ŋgú wɔ́w. 21Ɓayhí̧lé, Gáŋvbôn, mí zi pɔŋ Juyífri ka ɓá pâmndɔ̂ʼɔ dii a rúnaké yáy, tí ɓá mɔ́ pé Gáŋvbôn e pɔŋ mɔ́ nyá. 22Dáy, mɔ́ kɔ́ béla rá̧ hɛ́rɛ a Gáŋvbôn: Hɛ́rɛ a mɛ̌ sé tûl a njukuri ka léy rá̧ béla a mɛ̌ ɓay a mɔ̌. Dáy belɓá, mɔ́ ew ɓá kpúnáké a ɓil béla a mɛ̌, a tí yá lé, ké e kúŋ mɔ́ ɓá báŋa pâmndɔ̂ʼɔ dii nɔ́rí̧ kɔ́. 23Dáy Juyífri, mí pɔŋ kpúlaw a kuriri, Gáŋvbôn erú ka kpɔ́ŋa, ɓay a ɓá kuriri rembɔl diiké ɓá a féké ɓáy. 24Dáy a mɔ̌, mɔ ɓá pâmndɔ̂ʼɔ dii Oliviyé a ɓil kpâa, pé Gáŋvbôn kúŋ, pé a ɓá gí mbɔl dii a rúnakéri a ɓil wâʼa, káwa a wǎyri tí mbêw yá. Pé ma kuriri, ka ɓá pâmndɔ̂ʼɔ dii a rúnakéri, ka Gáŋvbôn mí zi ɓay a ɓá kuriri rembɔl dii a kuriri ɓá féké ɓáy lé?
Njuku Izirayɛ́lri too e pɛ̧́na.
25Nyîn nírí̧, mi zi ɓá mi tɔ́ʼɔ wǎyri kɛrɛ a múnáké a Gáŋvbôn rá̧ í zi ná kó mûn a wǎyri ɓá i rɔ̧́ mambá. Njuku Izirayɛ́l a há̧narí̧, zi ma lá ɓilké yá, sé ka̧ sêe ka njuku a fékéri too e ziŋ ri ɓil pɛ̧́na ka Gáŋvbôn mɔny. 26Dáy nǎŋnɔ́, pé njuku Izirayɛ́lri too e pɛ̧́na, ɓá báŋké ka ɗé ka̧n ɓil Mbété ɓá:
«Njuku pɛ̧́hɛ̧ e gína ka Siyɔŋ
Ké e lú ɓékéhɛ̧ a gun zîi a Zakobri.
27A nɔ́, pé ɓá ŋgá̧nzáʼa a mǐ kuu kuriri,
gelka mǐ, mí lú ɓéké a kuriri gefal dáy.»
28Ɓay hɛ̧ ka kó Bélaɓay, kú kaw ɓá njuku ŋgá̧na a Gáŋvbôn, ɓay tûl béla a wǎyri. Dáy ɓay ka kó ŋgboro lú njuku, Gáŋvbôn zi kuriri dát, ɓay tûl a zîi a kuriri. 29Katína, ɓay hɛ̧ ka kó hɛ̧hí̧na rá̧ ɗína a Gáŋvbôn, ka zi fere kɛrɛ a mɛ̌ sé tûl a njukuri a ké ɗí kuriri yá. 30Ɓá báŋa wǎyri kɔ́, í̧ŋásá̧, i many nzáʼa a Gáŋvbôn, dáy a ŋgɛŋnɛ́, i ziŋ béla a Gáŋvbôn, ɓay tûl many nzáʼa a Juyífri, 31ɓá mbêwké kɔ́, many nzáʼa a kuriri a ŋgɛŋnɛ́, mí ɓá wǎyri ziŋ bélay, a ŋgɛŋnɛ́ kuriri kɔ́ kú ma ziŋ béla mbêwké nɔ́. 32Ɓayhí̧lé, Gáŋvbôn tu njukuri too kɔ̧ ɓil many nzáʼa hí̧ nɛ́, ɓay ké tɔ́ʼɔ béla a mɛ̌ hí̧ kuriri too.
Hɔ̧́na a béla a Gáŋvbôn
33Katína, hɛ̧zíŋa a Gáŋvbôn hɔ̧́ mambá! Rɔ̧́na a mɛ̌ rá̧ hɛ̧túna a mɛ̌, ɗí mambá! A gé ma tu ɓil walɓay a mɛ̌ rá̧ ŋgboro hɛ̧ niŋa a mɛ̌ lé?
34Ɓá báŋké ka ɗé ka̧n ɓil Mbété ɓá:
«A gé, tu kɛrɛ a Gáŋmbây lé?
A gé marú̧ ɓay a hí̧ nɛ́ nzáʼa nzɛ́rɛ lé?»
35«A gé tí hí̧ nɛ́ hɛ̧ ɗambɛl,
rá̧ ɓay a zoko ɓá ké rerú hí̧ nɛ́y lé?»
36Ɓayhí̧lé, hɛ̧ri̧ too gí a gelé, mɛ̌, pé mɔny hɛ̧ri̧ too ɓá ɓala a mɛ̌. Hɔ̧́na ké ná hí̧ Gáŋvbôn dát! Amɛn!
Currently Selected:
:
Highlight
Copy
Compare
Share
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2023 CABTAL