Máté 13
13
A magvető
Mk 4,1-20.25; Lk 8,4-15.18
1Azon a napon kiment Jézus a házból, és leült a tenger mellett. 2Nagy sokaság gyűlt köréje, akkora, hogy bement a hajóba leülni, az egész sokaság pedig a parton állt.
3Sokat beszélt nekik példázatokban: „Íme, kiment a magvető vetni, 4és amikor vetett, némely mag az útszélre esett, s jöttek a madarak, felkapdosták azt. 5Némely pedig a köves helyre esett, ahol nem sok föld volt, és hamar kikelt, mivel nem volt mélyen a földben. 6De amikor a nap felkelt, kiégett, és mivel nem volt gyökere, elszáradt. 7Némelyek pedig tövisek közé estek, és a tövisek fölnövekedve megfojtották azt. 8Némely pedig a jó földbe esett, és gyümölcsöt termett, némely százannyit, némely hatvanannyit, némely pedig harmincannyit. 9Akinek van füle a hallásra, hallja meg!“
10A tanítványok odamentek hozzá, és ezt mondták neki: „Miért beszélsz hozzájuk példázatokban?“
11Ő pedig ezt felelte nekik: „Azért, mert nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait, őnekik pedig nem adatott meg. 12Mert akinek van, annak adatik, és bővölködik, de akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van. 13Azért szólok nekik példázatokban,
mert látván nem látnak,
és hallván nem hallanak, sem nem értenek.
14És beteljesedik rajtuk Ézsaiás jövendölése, amely ezt mondja:
»Hallván halljatok, és ne értsetek,
és látván lássatok, és ne ismerjetek!
15Mert megkövéredett e nép szíve,
füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták,
hogy valami módon ne lássanak szemeikkel,
ne halljanak füleikkel,
és ne értsenek szívükkel,
és meg ne térjenek,
és meg ne gyógyítsam őket.«
16A ti szemeitek boldogok, hogy látnak, és a ti füleitek, hogy hallanak. 17Mert bizony mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, amiket ti láttok, és nem látták, és hallani, amiket ti hallotok, és nem hallották.
18Ti tehát halljátok meg a magvető példázatát! 19Ha valaki hallja az igét a mennyeknek országáról, és nem érti, eljön a gonosz, és elkapja azt, ami az ő szívébe van elvetve. Ez az, amelyik az útfélre esett. 20Amelyik pedig a köves helyre esett, az az, aki hallja az igét, és mindjárt örömmel fogadja, 21de nincs gyökere benne, hanem csak ideigvaló, mihelyst pedig nyomorgatás vagy üldözés támad az ige miatt, azonnal megbotránkozik. 22Amelyik pedig a tövisek közé esett, az az, aki hallja az igét, de a világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága elfojtja az igét, és nem terem gyümölcsöt. 23Amely pedig a jó földbe esett, az az, aki hallja is, és érti is az igét, gyümölcsöt is terem, némelyik százannyit, némelyik hatvanannyit, némelyik pedig harmincannyit.“
A búza és a konkoly
24Más példázatot is mondott nekik: „Hasonlatos a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki földjébe jó magot vetett. 25De amikor az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment. 26Amikor pedig felnövekedett a vetés, és gyümölcsöt termett, akkor meglátszott a konkoly is.
27A gazda szolgái ekkor odamentek hozzá, és ezt mondták neki: Uram, nem tiszta magot vetettél földedbe? Honnan van benne a konkoly?
28Ő pedig ezt mondta nekik: Valamelyik ellenség cselekedte azt. A szolgái ezt mondták neki: Akarod-e, hogy elmenjünk, és összeszedjük a konkolyt?
29Ő pedig azt mondta: Nem. Mert amikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt talán a búzát is kiszaggatjátok. 30Hagyjátok, hogy együtt nőjön mindkettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévébe, hogy elégessétek; a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe.“
A mustármag és a kovász
Mk 4,31-32; Lk 13,18-21
31Más példázatot is mondott nekik: „Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, melyet fog az ember, és elvet a mezejébe. 32Az kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, úgyhogy reá szállnak az égi madarak, és fészket raknak ágain.“
33Más példázatot is mondott nekik: „Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony, három mérce lisztbe belekever, amitől az egész megkel.“
34Mindezeket példázatokban mondta Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem mondott nekik, 35hogy beteljesedjék, amit a próféta mondott:
„Megnyitom a számat példázatokra,
és feltárom, amik e világ alapítása óta rejtve vannak.“
A búza és a konkoly példázatának értelme
36Ekkor elbocsátotta Jézus a sokaságot, és bement a házba. Tanítványai odamentek hozzá, és ezt mondták: „Magyarázd meg nekünk a szántóföld konkolyáról szóló példázatot!“
37Ő pedig így felelt nekik: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia, 38a szántóföld pedig a világ, a jó mag az Isten országának fiai, a konkoly pedig a gonosznak fiai. 39Az ellenség, aki a konkolyt vetette, az ördög; az aratás pedig a világ vége, az aratók pedig az angyalok.
40Ahogyan összegyűjtik a konkolyt és megégetik, úgy lesz a világ végén. 41Az Emberfia elküldi angyalait, és az országából összegyűjtenek minden botránkozást okozót és mindenkit, aki gonoszságot cselekedett, 42és tüzes kemencébe vetik őket: ott lesz sírás és fogcsikorgatás. 43Akkor az igazak fénylenek, mint a nap Atyjuk országában. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!
Az elrejtett kincs, az igazgyöngy és a háló
44„Ismét hasonlatos a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet megtalált az ember, elrejti, örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.
45Ismét hasonlatos a mennyek országa a kereskedőhöz, aki igazgyöngyöket keres. 46Amikor egy drágagyöngyöt talál, mindenételadja, amije van, és megveszi azt.
47Szintén hasonlatos a mennyeknek országa a tengerbe vetett hálóhoz, amely mindenféle fajta halat összefog. 48Miután megtelik, kivonják a partra a halászok, és leülve, a jókat edényekbe gyűjtik, a hitványakat pedig kidobják. 49Így lesz a világnak végén is: Eljönnek majd az angyalok, és kiválasztják a gonoszakat az igazak közül. 50És tüzes kemencébe vetik őket, ott lesz sírás és fogcsikorgatás.“
51Azután Jézus ezt kérdezte tőlük: „Megértettétek mindezeket?“ Azok ezt mondták: „Megértettük, Uram.“
52Ő pedig ezt mondta nekik: „Ezért minden írástudó, aki ismeri a mennyek országáról szóló tanítást, hasonlatos az olyan gazdához, aki ót és újat hoz elő éléskamrájából.“
Jézus Názáretben
53És történt, hogy amikor Jézus elmondta ezeket a példázatokat, elment onnan. 54És hazájába érve, tanította őket a zsinagógában, úgy, hogy álmélkodtak, és ezt mondták: „Honnan van ebben ez a bölcsesség és az erő? 55Nem ő annak az ácsmesternek a fia? Nem az ő anyját hívják Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsefnek, Simonnak és Júdásnak? 56És nővérei is nem mind közöttünk élnek? Honnan vette mindezeket?“ 57És megbotránkoztak őbenne. Jézus pedig ezt mondta nekik: „A prófétának csak az ő hazájában és házában nincs tisztessége.“
58Nem is tett ott sok csodát a hitetlenségük miatt.
Currently Selected:
Máté 13: EIV
Highlight
Copy
Compare
Share
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
The New Testament: Life, Truth and Light
(Ujszövetseg: elet, igazsag es vilagossag)
Copyright © 2003 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.
Máté evangéliuma 13
13
Példázat a magvetésről
(Mk 4:1–9; Lk 8:4–8)
1Ugyanezen a napon történt, hogy Jézus kiment a házból, és leült a tó partján. 2Sokan gyűltek össze körülötte, ezért beszállt egy halászbárkába, ott leült, az emberek pedig a parton álltak. 3Sok mindenre tanította őket jelképes történetekkel.
Ezt mondta: „Egy földműves kiment a szántóföldjére vetni. 4Ahogy szórta a vetőmagot, egy részük az útra esett. Odarepültek a madarak, és mind felcsipegették. 5Más magok köves talajra hullottak, ahol sekély volt a termőföld. Ezek gyorsan kikeltek, mert nem voltak mélyen a földben. 6Amikor a nap fölkelt, megperzselte a növényeket, és mivel nem gyökereztek mélyen, teljesen elszáradtak. 7Megint más magok tüskés gyomok közé hullottak, ahol kikeltek, de a felnövő gyomok elnyomták és megfojtották őket. 8A magok egy része azonban jó termőföldbe esett, felnőtt és termést hozott. Az egyik százszor, a másik hatvanszor, ismét másik harmincszor annyit termett, mint amennyit a gazda vetett. 9Akinek van füle, hallja és értse meg!”
Ti megérthetitek Isten Királyságának titkait
(Mk 4:10–12; Lk 8:9–10)
10Tanítványai megkérdezték Jézust: „Miért használsz jelképes történeteket, amikor tanítasz?”
11Ő így válaszolt: „Ti megérthetitek Isten Királyságának titkos igazságait, de a többiek nem. 12Akinek van, az még többet kap, hogy még fölöslege is lesz. Akinek azonban nincs, attól még azt is elveszik, amije eddig volt. 13Azért tanítom őket történetek segítségével, mert néznek ugyan, de nem látnak, és hallják ugyan, de nem értik meg, amit mondok. 14Beteljesedik rajtuk Ézsaiás próféciája:
»Hallani fogtok,
de nem értitek meg,
néztek ugyan,
de nem láttok,
15mert megkeményedett a nép szíve.
Fülükkel alig hallanak,
szemüket becsukták,
hogy ne lássanak,
ne halljanak,
ne értsenek,
és ne forduljanak hozzám,
hogy meggyógyíthassam őket.«#13:14–15 Idézet: Ézs 6:9–10.
16Ti azonban boldogok vagytok, mert a ti szemetek lát, és a fületek hall. 17Igazán mondom nektek: sok próféta és igaz ember szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látták, és szerették volna hallani, amit ti hallotok, de nem hallották.”
A magvetés történetének magyarázata
(Mk 4:13–20; Lk 8:11–15)
18„Most pedig értsétek meg a magvetésről szóló történet magyarázatát! 19Mit jelent az, amikor a mag az útra esik? Arról az emberről szól, aki hallja az Isten Királyságáról szóló üzenetet, de nem érti meg, ezért a gonosz elrabolja a szívébe vetett magokat.
20Mit jelent az, amikor a mag köves talajba hullik? Arról szól, aki meghallgatja az üzenetet, és azonnal örömmel fogadja, 21de az nem gyökerezik meg a szívében, és csak rövid ideig él benne. Az ilyen ember hamar elveszti a hitét, amikor üldöztetés vagy valami baj éri az üzenet miatt.
22A tüskés gyomok közé esett mag azt jelképezi, amikor valaki meghallgatja ugyan az üzenetet, de azután a földi élet gondjai, vagy a meggazdagodásra való törekvés elfojtja benne Isten üzenetét, ezért nem hoz termést. 23Végül pedig a jó talajba vetett mag azt jelképezi, amikor valaki hallja az üzenetet, meg is érti, és termést is hoz: az egyik a vetőmag százszorosát, a másik a hatvanszorosát, ismét másik pedig a harmincszorosát.”
Példázat a gyomokról és a búzáról
24Másik történetet is mondott nekik. „Isten Királysága hasonló ehhez: egy ember tiszta búzát vetett a szántóföldjébe. 25Amikor mindenki aludt, eljött az ellensége, és gyommagokat#13:25 gyommagok Itt egy olyan gyomról van szó, amely nagyon hasonlít a búzára, de a magja mérgező. A régebbi fordításokban — helytelenül — konkolynak nevezik. szórt a vetés közé, majd elment. 26A búza felnőtt, és kalászt hozott, de közben a gyomok is megnőttek. 27A szolgák ekkor megkérdezték a gazdájukat: »Uram, te jó magot vetettél a földedbe. Akkor hogyan kerültek oda a gyomok?«
28»A gyomokat az ellenség vetette« — felelte a gazda.
A szolgák tovább kérdezték: »Akarod, hogy kigyomláljuk?«
29»Ne tegyétek — válaszolta —, mert akkor esetleg a búzát is kitépnétek a gyomokkal! 30Hagyjátok csak együtt nőni mindkettőt az aratásig! Akkor szólok majd az aratóknak: Szedjétek össze először a gyomokat, kössétek csomókba, és égessétek el, a tiszta búzát pedig gyűjtsétek a raktáramba!«”
A mustármag és a kovász példázata
(Mk 4:30–34; Lk 13:18–21)
31Ezután egy másik hasonlatot is mondott nekik: „Isten Királysága hasonló ahhoz, mikor egy ember a kertjébe mustármagot vet. 32Ez a legkisebb a magok között, de mire felnő, nagyobb lesz minden más kerti növénynél. Szinte fává nő, rászállnak a madarak, és fészket raknak az ágai között.”
33Mondott nekik egy másik hasonlatot is: „Isten Királysága hasonló ehhez: egy asszony kovászt kevert három mérce#13:33 mérce Szó szerint: „sztatón”, amely ókori űrmérték volt a liszt vagy gabona mérésére. Egy sztatón kb. 13 liter. lisztbe, majd állni hagyta, amíg az egész tészta megkelt.”
34Jézus mindig ilyen jelképes történetek segítségével tanította az embereket, példázatok nélkül nem mondott nekik semmit. 35Így teljesedett be, amit Isten a prófétán keresztül mondott:
„Példázatok és hasonlatok által szólok.
Olyan titkokról beszélek,
amelyek a világ teremtése óta rejtve voltak.”#13:35 Idézet: Zsolt 78:2.
A búza és a gyomok példázatának magyarázata
36Ezután Jézus elbocsátotta az embereket, és hazament. Tanítványai odamentek hozzá, és kérték: „Magyarázd el nekünk a búza és a gyomok példázatát!”
37Jézus így válaszolt: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia. 38A szántóföld a világ. A jó mag azokat jelképezi, akik Isten Királyságához tartoznak, a gyomok pedig azokat, akik a Gonoszhoz tartoznak. 39Az ellenség, aki a gyomokat veti, a Sátán. Az aratás ennek a korszaknak a vége#13:39 vége Vagy: „lezárása, beteljesedése”. Lásd még 40. és 49. versekben., az aratók pedig az angyalok.
40Ahogy a gyomokat összeszedik és elégetik, úgy fog történni ennek a korszaknak a végén is. 41Az Emberfia elküldi angyalait, hogy válogassák ki és gyűjtsék össze Királyságából mindazokat, akik gonosz dolgokat tesznek, és akik miatt az emberek vétkeznek. 42Ezeket tüzes kemencébe dobják, ahol sírás és fogcsikorgatás lesz. 43Ekkor azok, akik szeretik az igazságot, ragyogni fognak majd Mennyei Atyjuk Királyságában, mint a nap. Akinek van füle, hallja és értse meg, amit mondok!”
Példázat a kincsről és az igazgyöngyről
44„Isten Királysága hasonló ehhez: egy ember elrejtett kincset talált a szántóföldben. Azután visszatemette, majd nagy örömmel elment, minden vagyonát eladta, és megvette azt a földet, amelyben a kincs volt.
45Isten Királysága hasonló ehhez: volt egy kereskedő, aki igazgyöngyökkel kereskedett. 46Egyszer talált egy nagyon értékes gyöngyöt. Akkor elment, eladta minden vagyonát, és megvette azt az egyetlen gyöngyöt.”
Példázat a halászhálóról
47„Isten Királysága hasonló ehhez: a halászok kerítőhálójukkal mindenféle halat összefogtak, 48majd mikor egészen megtelt, kihúzták a partra. Ezután leültek, és kiválogatták a zsákmányt: a jó ízű halakat edényekbe gyűjtötték, a rosszakat pedig félredobták. 49Így lesz majd ennek a korszaknak a végén is: eljönnek az angyalok, és kiválogatják a gonoszokat az igazságosak közül. 50A gonoszokat tüzes kemencébe dobják, ahol sírás és fogcsikorgatás lesz.”
51„Értitek már, mit jelentenek ezek a példázatok?” — kérdezte Jézus.
„Igen” — felelték a tanítványai.
52Ekkor ő így folytatta: „Tehát minden törvénytanító, aki Isten Királyságának követője lett, ahhoz a házigazdához hasonlít, aki a kamrájából új és régi dolgokat is előhoz.”
Jézus Názáretben
(Mk 6:1–6; Lk 4:16–30)
53Miután Jézus befejezte ezeket a történeteket, elment onnan. 54Visszatért a saját városába, és ott is tanított a zsinagógában. Mindenki nagyon csodálkozott rajta, és ezt kérdezgették egymástól: „Honnan szerzett ilyen bölcsességet és csodatevő erőt? 55-56Hiszen ez csak az ács fia! Ismerjük az egész családját: anyját, Máriát, és a testvéreit, Jakabot, Józsefet, Simont és Júdást, meg a húgait, akik mind itt élnek közöttünk! Honnan vette hát ezt a bölcsességet és a csodatevő erőt?” 57Ezért nem fogadták el Jézust, hanem visszautasították és elfordultak tőle.
Jézus ekkor ezt mondta nekik: „A prófétát mindenhol tisztelik, csak a saját városában és családjában nem.”
58Ebben a városban nem is tett sok csodát, mert nem hittek benne.
Currently Selected:
:
Highlight
Copy
Compare
Share
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bible League International