Félelem elleni vakcina - 3. részMinta

A föld legbiztonságosabb helye: „KRISZTUSBAN”

A félelem ellentéte a hit. De mi is az igazi hit? Az igazi hit a Krisztus iránt tanúsított feltétlen bizalom, ami azt jelenti, hogy Krisztusba vetett bizalmunk mélyebb, mint bárki vagy bármi másban való bizalmunk. Azt jelenti, hogy teljes mértékben Őrá bízva magamat, átadom Neki a kormányt - nemcsak az életem egyes területein, hanem minden területén.

Péter ezt a fajta hitet gyakorolta akkor, amikor kilépett a csónakból, hogy a vizen járva menjen oda az Úrhoz (Máté 14:22-33). Néha lesajnálóan beszélünk Péterről, hogy lám-lám, a hullámoktól való félelem miatt nem sikerült neki, amit eltervezett, de hát a többi tanítvány még csak meg sem próbálta! Péternek viszont hite volt Jézus személyében, ezért ki mert lépni a hajóból. Amikor azonban levette a tekintetét az Úrról, és meglátta a felcsapó hullámokat, megijedt és így kiáltott: „Uram, ments meg!”, Jézus pedig azonnal kinyújtotta a kezét Péter felé, és megragadta őt.

Így van ez velünk is. Ahhoz, hogy a víz fölött tudjon tartani, teljesen meg kell ragadnia minket. Ezt kívánta Pál a Krisztusban újonnan megtérteknek: „Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére.” (1Thesszalonika 5:23)

Jézus csak azt tudja megváltani, amit átadunk Neki. Mindenestől át kell adnunk magunkat, ahogy mondani szokás, „szőröstül-bőröstül”. Testünket, lelkünket és szellemünket teljességgel és véglegesen az Ő gondjaira bízzuk. Ezt jelenti a Jézus személyébe vetett teljes bizalom. Meg kell értenünk, hogy a hit egyfajta kapcsolat. Na persze, nem olyan kapcsolat, mint amelyet egyes emberekkel gyakorlunk, akikkel soha nem találkozunk. A Jézussal való kapcsolatunk egyszerre élő és izgalmas. Mi átadjuk magunkat Neki, Ő pedig átadja magát nekünk. Így az Ő „isteni természetének részeseivé” válunk (2Péter 1:4).

Pál apostol egy csodálatos kifejezést használ ezen kapcsolatunk leírására: „KRISZTUSBAN”. Néhány példa erre, „Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az.” (2Korinthus 5:17), vagy „Nincsen azért már semmi kárhoztatásuk azoknak, akik a Krisztus Jézusban vannak.” (Róma 8:1) A Krisztusba vetett legegyszerűbb hitnek is ilyen fantasztikus hatása van. Hiszen maga a hit is egyszerű! Még egy gyermek is megérti. Nem egy matematikai feladvány, amelyben bonyolult számításokkal kell kiszámolni az „x” értékét. A legegyszerűbb ember is képes hinni, és élvezni a hit ugyanazon hatásait, amelyeket a legbölcsebb ember is élvezhet. Az írástudók vallásos fellengzései idegenül csengtek az egyszerű emberek fülében, amikor azonban Jézust hallgatták, „örömmel fogadták” beszédét. Jézus is a hitről beszélt, csak másképpen. Ilyeneket mondott: „Jöjjetek énhozzám”, „Szeressetek engem”, „Maradjatok énbennem”, „Kövessetek engem”. Mit mutat ez? Azt, hogy a hit nem valamilyen emberi vallásos cselekedet, hanem az életünk teljes átadása Istennek. Egy szellemi egyesülés, összeolvadás, amely eggyé tesz minket Krisztusban!