7 nap, hogy megtanulj megbocsátani

Áhítat

És ha a megbocsátás nem volna elegendő?  

Üdvözöllek, 

Meg szeretném veled osztani egyik tapasztalatom a megbocsátást illetően. Egy barátommal beszélgettem és kellemesen töltöttük együtt az időt. A beszélgetés nagyon érdekes volt, amikor is barátom megemlítette valakinek a nevét, aki nagyon megbántott engem a múltban.

Hirtelen egy bizonyos neheztelés volt visszatérőben, pedig előtte teljes szívemből megbocsátottam az illetőnek. Ideges voltam. Haragudtam, legalábbis belül. Kedvem lett volna „bosszút állni”. Pedig Isten Igéje világos. A Rómaiakhoz írt levélben ez áll: „Bosszút ne álljatok magatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet Isten haragjának; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én fizetek meg mindenkinek érdeme szerint, mondja az Úr.” (Róma 12,19)

Isten egy fontos igazságot tanított meg nekem: Meg kell bocsátani, majd „újra megbocsátani”. Új tanítás-e ez? Egyáltalán nem, ugyanaz, amit Jézus Péternek tanított.

Ezt olvassuk a Szentírásban: „Odament Péter Jézushoz és ezt mondta neki: Uram, hányszor bocsássak meg testvéremnek, amikor vétkezik ellenem? Még hétszer is? Jézus mondta neki: Nem mondom neked, hogy hétszer is, hanem még hetvenszer hétszer is.” (Máté 18,21-22)

Lehetséges, hogy valaki 490-szer tegyen nekünk rosszat? Lehetséges... de ritka! Úgy gondolom, azt tanítja nekünk Jézus, hogy mindahányszor a sérülés eszünkbe jut, újra és újra meg kell bocsátanunk.

A megbocsátás elhatározás kérdése... az állhatatosság a megbocsátásban is az. Megtettem ezt az elhatározást arra az illetőre vonatkozóan, aki megbántott. Újra megbocsátottam: nem azért, mert újra megbántott, hanem mert a sérelem emléke bántott meg.

Arra buzdítalak, hogy bocsáss meg újra és újra! És hidd el, én is olyan vagyok, mint te: nekem is szükségem van, hogy megbocsássak és „újra megbocsássak”, de Isten kegyelméből ez lehetséges!

Légy áldott!

Köszönöm, hogy vagy!
Eric Célérier