Új év, megújult irgalomMinta

Ma ne keseredj el! A „mi lenne ha” és „bárcsak” gondolataidat annak a kezébe teheted, Aki szeret téged és uralkodik minden fölött.

Annak ellenére, hogy a hit embere vagy, és már szereztél némi bibliai és teológiai ismeretet, egy dologban biztos lehetsz – Isten összezavar majd téged. Teológiai ismereteid csak korlátozott mértékben nyújtanak segítséget tapasztalataid értelmezésében. A Szentírás parancsolatai, alapelvei és esettanulmányai csak bizonyos fokig lesznek segítségedre életed értelmezésének megkísérlésében. Lesznek pillanatok, amikor egyszerűen nem érted majd, hogy mi történik. Sőt, szembesülsz majd olyan pillanatokkal, amikor az, amit az önmagát jónak valló Isten hoz az életedbe, nem tűnik majd jónak. Inkább rossznak tűnik majd, nagyon rossznak. 

Szóval, amennyiben hited a múltad, jelened és jövőd teljes mértékben való megértésére épül, akkor a zavarodottságod pillanatai hited gyengülésének adnak táptalajt. A valóságban viszont nem csak az a két lehetőség marad, hogy vagy megértesz mindent és békességben megpihensz, vagy kevés dolgot értesz és emiatt felemészt az aggodalom. Létezik egy harmadik lehetőség is. Ez pedig nem más, mint a valódi biblikus hit útja. A Biblia azt mondja, hogy akkor találsz igazi békességre, ha annak a bölcsességében pihensz, Aki az Ő szerető kezeiben tartja a te „mi lenne ha” és „bárcsak” gondolataidat. Ézsaiás olyan jól megragadja ezt a következő megnyugtató szavakkal: „Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik.” (Ézsaiás 26:3) 

Az igazi, szilárd, maradandó békesség, az olyan békesség, amely nem körülményeidtől függően jön-megy, nem abban rejlik, hogy darabjaira szedve életedet, megérted annak minden egyes kis összetevőjét. Teljesen soha nem fogod megérteni, mert Isten, a te érdekedben és az Ő dicsőségére, egy részét rejtélybe burkolja. Tehát, békességet csak a bizalomban találsz: amikor abban bízol, Aki körültekintően kézben tartja mindazokat a dolgokat, amelyek hajlamosak elrabolni a békességedet. Ő ismeri, megérti és kézben tartja azt, ami káosznak tűnik. Ő soha nem lepődik meg, soha nem zavarodik össze, soha nem aggódik és nincsenek álmatlan éjszakái. Ő nem hagyja ott munkahelyét, hogy kicsit végre pihenjen, sosem foglalja le annyira egy dolog, hogy elhanyagoljon egy másikat, és soha nem kivételez senkivel. 

Újra és újra emlékeztetned kell magadat Isten bölcs és szerető irányítására. Na, nem azért, mert ettől majd azonnal értelmet nyer az életed, hanem azért, mert nyugalommal és békességgel tölt el azokban a pillanatokban, amelyekkel előbb vagy utóbb mindannyian szembesülünk: amikor úgy tűnik, hogy az életnek nincsen semmi értelme.