A Kegyelem Himnusza

A feszültségtől Jézus békességéig

Revised Hungarian Bible

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkJHN">
 <div class="chapter ch11" data-usfm="JHN.11">
 <div class="label">11</div><div class="s">L&#225;z&#225;r felt&#225;maszt&#225;sa</div><div class="m"> 1Volt pedig egy beteg ember, L&#225;z&#225;r, Bet&#225;ni&#225;b&#243;l, M&#225;ri&#225;nak &#233;s testv&#233;r&#233;nek, M&#225;rt&#225;nak a faluj&#225;b&#243;l. 2M&#225;ria volt az, aki megkente az Urat olajjal, &#233;s megt&#246;r&#246;lte a l&#225;b&#225;t a haj&#225;val. Az &#337; testv&#233;re, L&#225;z&#225;r volt a beteg. 3A n&#337;v&#233;rei meg&#252;zent&#233;k J&#233;zusnak: Uram, &#237;me, akit szeretsz, beteg. 4Amikor J&#233;zus ezt meghallotta, ezt mondta: Ez a betegs&#233;g nem hal&#225;los, hanem az Isten dics&#337;s&#233;g&#233;t szolg&#225;lja, hogy &#225;ltala megdics&#337;&#252;lj&#246;n az Isten Fia. 5J&#233;zus szerette M&#225;rt&#225;t, ennek n&#337;v&#233;r&#233;t &#233;s L&#225;z&#225;rt. 6Amikor teh&#225;t meghallotta, hogy beteg, m&#233;g k&#233;t napig azon a helyen maradt, ahol volt, 7de azut&#225;n &#237;gy sz&#243;lt a tan&#237;tv&#225;nyaihoz: Menj&#252;nk ism&#233;t J&#250;de&#225;ba! 8A tan&#237;tv&#225;nyok ezt mondt&#225;k neki: Mester, most akartak megk&#246;vezni a zsid&#243;k, &#233;s ism&#233;t oda m&#233;gy? 9J&#233;zus &#237;gy v&#225;laszolt: Nem tizenk&#233;t &#243;r&#225;ja van a nappalnak? Ha valaki nappal j&#225;r, nem botlik meg, mert l&#225;tja e vil&#225;g vil&#225;goss&#225;g&#225;t, 10de ha valaki &#233;jjel j&#225;r, megbotlik, mert nincs vil&#225;goss&#225;ga. 11Ezeket mondta, azut&#225;n &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;juk: L&#225;z&#225;r, a mi bar&#225;tunk elaludt, de elmegyek, hogy fel&#233;bresszem. 12A tan&#237;tv&#225;nyok ezt felelt&#233;k: Uram, ha elaludt, meggy&#243;gyul. 13Pedig J&#233;zus L&#225;z&#225;r hal&#225;l&#225;r&#243;l besz&#233;lt, de &#337;k azt gondolt&#225;k, hogy &#225;lomba mer&#252;l&#233;sr&#337;l sz&#243;l. 14Akkor azut&#225;n J&#233;zus ny&#237;ltan megmondta nekik: L&#225;z&#225;r meghalt. 15&#214;r&#252;l&#246;k, hogy nem voltam ott: ti&#233;rtetek, hogy higgyetek. De menj&#252;nk el hozz&#225;! 16Tam&#225;s, akit Ikernek neveztek, azt mondta tan&#237;tv&#225;nyt&#225;rsainak: Menj&#252;nk el mi is, hogy meghaljunk vele egy&#252;tt!</div><div class="p"> 17Amikor J&#233;zus oda&#233;rt, megtudta, hogy m&#225;r n&#233;gy napja a s&#237;rban van. 18Bet&#225;nia pedig k&#246;zel, mintegy f&#233;l&#243;r&#225;nyira volt Jeruzs&#225;lemhez, 19ez&#233;rt a zsid&#243;k k&#246;z&#252;l sokan elmentek M&#225;rt&#225;hoz &#233;s M&#225;ri&#225;hoz, hogy vigasztalj&#225;k &#337;ket testv&#233;r&#252;k miatt. 20M&#225;rta, amint meghallotta, hogy J&#233;zus j&#246;n, el&#233;be ment, M&#225;ria azonban otthon maradt. 21M&#225;rta &#237;gy sz&#243;lt J&#233;zushoz: Uram, ha itt lett&#233;l volna, nem halt volna meg a testv&#233;rem. 22De most is tudom, hogy amit csak k&#233;rsz az Istent&#337;l, megadja neked az Isten. 23J&#233;zus ezt mondta neki: Felt&#225;mad a testv&#233;red! 24M&#225;rta &#237;gy v&#225;laszolt: Tudom, hogy felt&#225;mad a felt&#225;mad&#225;skor, az utols&#243; napon. 25J&#233;zus ekkor ezt mondta neki: &#201;n vagyok a felt&#225;mad&#225;s &#233;s az &#233;let, aki hisz &#233;nbennem, ha meghal is, &#233;l; 26&#233;s aki &#233;l, &#233;s hisz &#233;nbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt? 27M&#225;rta &#237;gy felelt: Igen, Uram, &#233;n hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, akinek el kell j&#246;nnie a vil&#225;gba. </div><div class="p"> 28Miut&#225;n ezt mondta, elment, &#233;s titokban sz&#243;lt a testv&#233;r&#233;nek, M&#225;ri&#225;nak: A Mester itt van, &#233;s h&#237;v t&#233;ged. 29&#336; pedig, amint ezt meghallotta, gyorsan felkelt, &#233;s odament hozz&#225;. 30De J&#233;zus m&#233;g nem &#233;rt be a faluba, hanem azon a helyen volt, ahol M&#225;rta tal&#225;lkozott vele. 31A zsid&#243;k, akik M&#225;ri&#225;val voltak a h&#225;zban, &#233;s vigasztalt&#225;k, l&#225;tt&#225;k, hogy hirtelen fel&#225;ll &#233;s kimegy. Ut&#225;namentek teh&#225;t, mert azt gondolt&#225;k, a s&#237;rbolthoz megy, hogy ott s&#237;rjon. 32M&#225;ria pedig, amint oda&#233;rt, ahol J&#233;zus volt, megl&#225;tta &#337;t, leborult a l&#225;ba el&#233;, &#233;s &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;: Uram, ha itt lett&#233;l volna, nem halt volna meg a testv&#233;rem.</div><div class="p"> 33Amikor J&#233;zus l&#225;tta, hogy M&#225;ria s&#237;r, &#233;s a vele j&#246;tt zsid&#243;k is s&#237;rnak, h&#225;borgott lelk&#233;ben, &#233;s megrend&#252;lt. 34Megk&#233;rdezte: Hova helyezt&#233;tek &#337;t? Azt felelt&#233;k: Uram, j&#246;jj &#233;s l&#225;sd meg! 35J&#233;zus k&#246;nnyekre fakadt. 36A zsid&#243;k ezt mondt&#225;k: &#205;me, mennyire szerette! 37K&#246;z&#252;l&#252;k n&#233;h&#225;nyan pedig &#237;gy sz&#243;ltak: &#336;, aki a vak szem&#233;t megnyitotta, nem tudta volna megtenni, hogy ez ne haljon meg? 38J&#233;zus &#8211; m&#233;g mindig h&#225;borogva mag&#225;ban &#8211; a s&#237;rhoz ment: ez egy barlang volt, &#233;s k&#337; fek&#252;dt rajta. 39J&#233;zus &#237;gy sz&#243;lt: Vegy&#233;tek el a k&#246;vet! M&#225;rta, az elhunyt testv&#233;re &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;: Uram, m&#225;r szaga van, hiszen negyednapos. 40J&#233;zus azonban ezt mondta neki: Nem mondtam-e neked, hogy ha hiszel, megl&#225;tod az Isten dics&#337;s&#233;g&#233;t? 41Elvett&#233;k teh&#225;t a k&#246;vet, J&#233;zus pedig felemelte a tekintet&#233;t, &#233;s ezt mondta: Aty&#225;m, h&#225;l&#225;t adok neked, hogy meghallgatt&#225;l. 42&#201;n tudtam, hogy mindig meghallgatsz, csak a k&#246;r&#252;l&#225;ll&#243; sokas&#225;g miatt mondtam, hogy elhiggy&#233;k, hogy te k&#252;ldt&#233;l engem. 43Miut&#225;n ezt mondta, hangosan ki&#225;ltott: L&#225;z&#225;r, j&#246;jj ki! 44&#201;s kij&#246;tt a halott, l&#225;b&#225;n &#233;s kez&#233;n p&#243;ly&#225;kkal k&#246;r&#252;lk&#246;tve, arc&#225;t kend&#337; takarta. J&#233;zus sz&#243;lt nekik: Oldj&#225;tok fel, &#233;s hagyj&#225;tok elmenni!</div><div class="s">A nagytan&#225;cs elhat&#225;rozza J&#233;zus meg&#246;l&#233;s&#233;t</div><div class="m"> 45Ekkor sokan hittek benne azok k&#246;z&#252;l a zsid&#243;k k&#246;z&#252;l, akik elmentek M&#225;ri&#225;hoz &#233;s l&#225;tt&#225;k, amit J&#233;zus tett. 46N&#233;melyek pedig k&#246;z&#252;l&#252;k elmentek a farizeusokhoz, &#233;s elmondt&#225;k nekik, mit tett J&#233;zus. 47&#214;sszeh&#237;vt&#225;k teh&#225;t a f&#337;papok &#233;s a farizeusok a nagytan&#225;csot, &#233;s &#237;gy sz&#243;ltak: Mit tegy&#252;nk? Ez az ember ugyanis sok jelt tesz. 48Ha egyszer&#369;en csak hagyjuk &#337;t, mindenki hisz majd benne, azt&#225;n j&#246;nnek a r&#243;maiak, &#233;s elveszik t&#337;l&#252;nk a helyet is, a n&#233;pet is. 49Egyik&#252;k pedig, Kajaf&#225;s, aki f&#337;pap volt abban az esztend&#337;ben, ezt mondta nekik: Ti nem &#233;rtetek semmit. 50Azt sem veszitek fontol&#243;ra: jobb nektek, hogy egyetlen ember haljon meg a n&#233;p&#233;rt, semhogy az eg&#233;sz n&#233;p elvesszen. 51Mindezt pedig nem mag&#225;t&#243;l mondta, hanem mivel f&#337;pap volt abban az esztend&#337;ben, megj&#246;vend&#246;lte, hogy J&#233;zus meg fog halni a n&#233;p&#233;rt; 52&#233;s nem is csak a n&#233;p&#233;rt, hanem az&#233;rt is, hogy Isten sz&#233;tsz&#243;r&#243;dott gyermekeit egybegy&#369;jtse.</div><div class="p"> 53Att&#243;l a napt&#243;l fogva egyet&#233;rtettek abban, hogy meg&#246;lik &#337;t. 54J&#233;zus teh&#225;t nem j&#225;rt t&#246;bb&#233; nyilv&#225;nosan a zsid&#243;k k&#246;z&#246;tt, hanem elment onnan a puszt&#225;hoz k&#246;zeli vid&#233;kre, egy Efraim nev&#369; v&#225;rosba, &#233;s ott maradt tan&#237;tv&#225;nyaival.</div><div class="p"> 55K&#246;zeledett a zsid&#243;k p&#225;ska&#252;nnepe, &#233;s vid&#233;kr&#337;l sokan felmentek Jeruzs&#225;lembe az &#252;nnep el&#337;tt, hogy megtisztuljanak. 56Kerest&#233;k J&#233;zust, &#233;s a templomban meg&#225;llva &#237;gy tanakodtak egym&#225;s k&#246;z&#246;tt: Mit gondoltok, lehet, hogy el sem j&#246;n az &#252;nnepre? 57A f&#337;papok &#233;s a farizeusok pedig m&#225;r kiadt&#225;k a parancsot, hogy ha valaki megtudja, hol van, jelentse be, hogy elfoghass&#225;k.</div>
 </div>
 </div>
</div>

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkJHN">
 <div class="chapter ch12" data-usfm="JHN.12">
 <div class="label">12</div><div class="s">J&#233;zus megkenet&#233;se Bet&#225;ni&#225;ban</div><div class="r">(Mt 26,6&#8211;13; Mk 14,3&#8211;9)</div><div class="m"> 1J&#233;zus teh&#225;t hat nappal a p&#225;ska &#252;nnepe el&#337;tt elment Bet&#225;ni&#225;ba, ahol L&#225;z&#225;r &#233;lt, akit felt&#225;masztott a halottak k&#246;z&#252;l. 2Vacsor&#225;t k&#233;sz&#237;tettek ott neki, &#233;s M&#225;rta szolg&#225;lt fel, L&#225;z&#225;r pedig egyike volt azoknak, akik J&#233;zussal egy&#252;tt &#252;ltek az asztaln&#225;l. 3M&#225;ria ekkor el&#337;vett egy font dr&#225;ga val&#243;di n&#225;rdusolajat, megkente J&#233;zus l&#225;b&#225;t, &#233;s haj&#225;val t&#246;r&#246;lte meg; a h&#225;z pedig megtelt az olaj illat&#225;val. 4Tan&#237;tv&#225;nyai k&#246;z&#252;l az egyik, J&#250;d&#225;s Isk&#225;ri&#243;tes, aki el akarta &#337;t &#225;rulni, &#237;gy sz&#243;lt: 5Mi&#233;rt nem adt&#225;k el ink&#225;bb ezt a kenetet h&#225;romsz&#225;z d&#233;n&#225;r&#233;rt, &#233;s mi&#233;rt nem juttatt&#225;k az &#225;r&#225;t a szeg&#233;nyeknek? 6De nem az&#233;rt mondta ezt, mintha a szeg&#233;nyekre lett volna gondja, hanem az&#233;rt, mert tolvaj volt, &#233;s a n&#225;la lev&#337; ersz&#233;nyb&#337;l elszedegette, amit beletettek. 7J&#233;zus erre &#237;gy sz&#243;lt: Hagyd &#337;t, hiszen a temet&#233;sem napj&#225;ra sz&#225;nta; 8mert a szeg&#233;nyek mindig veletek lesznek, de &#233;n nem leszek mindig veletek. </div><div class="s">A nagytan&#225;cs elhat&#225;rozza L&#225;z&#225;r meg&#246;l&#233;s&#233;t</div><div class="m"> 9Nagyon sokan megtudt&#225;k a zsid&#243;k k&#246;z&#252;l, hogy &#337; ott van, &#233;s odamentek; nemcsak J&#233;zus miatt, hanem az&#233;rt is, hogy l&#225;ss&#225;k L&#225;z&#225;rt, akit felt&#225;masztott a halottak k&#246;z&#252;l. 10A f&#337;papok pedig elhat&#225;rozt&#225;k, hogy L&#225;z&#225;rt is meg&#246;lik, 11mert a zsid&#243;k k&#246;z&#252;l sokan miatta mentek oda, &#233;s hittek J&#233;zusban.</div><div class="s">J&#233;zus bevonul Jeruzs&#225;lembe</div><div class="r">(Mt 21,1&#8211;11; Mk 11,1&#8211;11; Lk 19,29&#8211;38)</div><div class="m"> 12M&#225;snap, amikor az &#252;nnepre &#233;rkez&#337; nagy sokas&#225;g meghallotta, hogy J&#233;zus Jeruzs&#225;lembe j&#246;n, 13p&#225;lma&#225;gakat fogtak, kivonultak a fogad&#225;s&#225;ra, &#233;s &#237;gy ki&#225;ltottak:</div><div class="b"></div><div class="q">Hozs&#225;nna!</div><div class="q">&#193;ldott, aki j&#246;n az &#218;r nev&#233;ben,</div><div class="q">Izr&#225;el Kir&#225;lya! </div><div class="b"></div><div class="p"> 14J&#233;zus pedig egy szam&#225;rcsik&#243;ra tal&#225;lva, fel&#252;lt r&#225;, ahogyan meg van &#237;rva:</div><div class="b"></div><div class="q"> 15&#8222;Ne f&#233;lj, Sion le&#225;nya,</div><div class="q">&#237;me, kir&#225;lyod j&#246;n,</div><div class="q">szam&#225;rcsik&#243;n &#252;lve.&#8221; </div><div class="b"></div><div class="p"> 16Tan&#237;tv&#225;nyai el&#337;sz&#246;r nem &#233;rtett&#233;k mindezt, de miut&#225;n J&#233;zus megdics&#337;&#252;lt, visszaeml&#233;keztek arra, hogy az t&#246;rt&#233;nt vele, ami meg volt &#237;rva r&#243;la. 17Bizonys&#225;got tett mellette a sokas&#225;g, amely vele volt, amikor L&#225;z&#225;rt kih&#237;vta a s&#237;rb&#243;l, &#233;s felt&#225;masztotta a hal&#225;lb&#243;l. 18Ez&#233;rt is vonult ki el&#233; a sokas&#225;g, mert hallott&#225;k, hogy ezt a jelt tette. 19A farizeusok pedig &#237;gy sz&#243;ltak egym&#225;shoz: L&#225;tj&#225;tok, hogy semmit sem tudtok el&#233;rni: &#237;me, a vil&#225;g &#337;t k&#246;veti!</div><div class="s">A f&#246;ldbe vetett b&#250;zaszem</div><div class="m"> 20N&#233;h&#225;ny g&#246;r&#246;g is volt azok k&#246;z&#246;tt, akik felmentek az &#252;nnepre, hogy im&#225;dj&#225;k az Istent. 21Ezek odamentek F&#252;l&#246;ph&#246;z, aki a galileai B&#233;tsaid&#225;b&#243;l val&#243; volt, &#233;s ezzel a k&#233;r&#233;ssel fordultak hozz&#225;: Uram, J&#233;zust szeretn&#233;nk l&#225;tni. 22F&#252;l&#246;p elment, &#233;s sz&#243;lt Andr&#225;snak, Andr&#225;s &#233;s F&#252;l&#246;p elment, &#233;s sz&#243;lt J&#233;zusnak. 23J&#233;zus &#237;gy v&#225;laszolt nekik: Elj&#246;tt az &#243;ra, hogy megdics&#337;&#237;ttess&#233;k az Emberfia. 24Bizony, bizony, mondom nektek: ha a f&#246;ldbe vetett b&#250;zaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros term&#233;st hoz. 25Aki szereti az &#233;let&#233;t, elveszti; aki pedig gy&#369;l&#246;li az &#233;let&#233;t e vil&#225;gon, &#246;r&#246;k &#233;letre &#337;rzi meg azt. 26Ha valaki nekem szolg&#225;l, engem k&#246;vessen; &#233;s ahol &#233;n vagyok, ott lesz az &#233;n szolg&#225;m is; &#233;s ha valaki nekem szolg&#225;l, azt megbecs&#252;li az Atya. 27Most megrend&#252;lt az &#233;n lelkem. K&#233;rjem azt: Aty&#225;m, ments meg ett&#337;l az &#243;r&#225;t&#243;l engem? De hiszen &#233;ppen ez&#233;rt az &#243;r&#225;&#233;rt j&#246;ttem! 28Aty&#225;m, dics&#337;&#237;tsd meg a te nevedet! Erre hang hallatszott az &#233;gb&#337;l: M&#225;r megdics&#337;&#237;tettem, &#233;s ism&#233;t megdics&#337;&#237;tem. 29A sokas&#225;g pedig, amely ott &#225;llt, &#233;s hallotta, azt mondta, hogy mennyd&#246;rg&#233;s volt; m&#225;sok azonban &#237;gy sz&#243;ltak: Angyal besz&#233;lt vele. 30J&#233;zus megsz&#243;lalt: Nem &#233;n&#233;rtem hallatszott ez a hang, hanem ti&#233;rtetek. 31Most megy v&#233;gbe az &#237;t&#233;let e vil&#225;g felett, most vettetik ki e vil&#225;g fejedelme. 32&#201;n pedig, ha felemeltetem a f&#246;ldr&#337;l, magamhoz vonzok mindeneket. 33Ezt az&#233;rt mondta, hogy jelezze, milyen hal&#225;llal fog meghalni.</div><div class="s">J&#225;rjatok a vil&#225;goss&#225;gban!</div><div class="m"> 34A sokas&#225;g megk&#233;rdezte t&#337;le: Mi azt hallottuk a t&#246;rv&#233;nyb&#337;l, hogy a Krisztus &#246;r&#246;kre megmarad: akkor hogyan mondhatod, hogy fel kell emeltetnie az Emberfi&#225;nak? Ki ez az Emberfia? 35J&#233;zus ezt mondta nekik: M&#233;g egy kis ideig k&#246;z&#246;ttetek van a vil&#225;goss&#225;g. Addig j&#225;rjatok a vil&#225;goss&#225;gban, am&#237;g n&#225;latok van, hogy a s&#246;t&#233;ts&#233;g hatalm&#225;ba ne ker&#237;tsen titeket; mert aki a s&#246;t&#233;ts&#233;gben j&#225;r, nem tudja, hov&#225; megy. 36Am&#237;g n&#225;latok van a vil&#225;goss&#225;g, higgyetek a vil&#225;goss&#225;gban, hogy a vil&#225;goss&#225;g fiai legyetek! Ezeket mondta J&#233;zus, majd elment &#233;s elrejt&#337;z&#246;tt el&#337;l&#252;k.</div><div class="s">A n&#233;p hite &#233;s hitetlens&#233;ge</div><div class="m"> 37Noha ennyi jelt tett el&#337;tt&#252;k, m&#233;gsem hittek benne, 38hogy beteljesedj&#233;k &#201;zsai&#225;s pr&#243;f&#233;ta szava, amely &#237;gy hangzik: &#8222;Uram, ki hitt a mi besz&#233;d&#252;nknek, &#233;s az &#218;r karj&#225;nak ereje ki el&#337;tt lett nyilv&#225;nval&#243;v&#225;?&#8221; 39Az&#233;rt nem tudtak hinni, mert &#201;zsai&#225;s ezt is mondta: 40&#8222;Megvak&#237;totta a szem&#252;ket, &#233;s megkem&#233;ny&#237;tette a sz&#237;v&#252;ket, hogy szem&#252;kkel ne l&#225;ssanak &#233;s sz&#237;v&#252;kkel ne &#233;rtsenek, hogy meg ne t&#233;rjenek, &#233;s meg ne gy&#243;gy&#237;tsam &#337;ket.&#8221; 41Ezeket mondta &#201;zsai&#225;s, mert l&#225;tta az &#337; dics&#337;s&#233;g&#233;t, &#233;s &#337;r&#243;la sz&#243;lt. 42J&#243;llehet a vezet&#337;k k&#246;z&#252;l is sokan hittek benne, m&#233;gsem vallott&#225;k meg ezt a farizeusok miatt, nehogy kiz&#225;rj&#225;k &#337;ket a zsinag&#243;g&#225;b&#243;l; 43mert t&#246;bbre becs&#252;lt&#233;k az emberekt&#337;l nyert dics&#337;s&#233;get, mint az Isten dics&#337;s&#233;g&#233;t.</div><div class="s">Aki hisz J&#233;zusban, az Aty&#225;ban hisz</div><div class="m"> 44J&#233;zus pedig hangos sz&#243;val ezt mondta: Aki hisz &#233;nbennem, az nem &#233;nbennem hisz, hanem abban, aki elk&#252;ld&#246;tt engem; 45&#233;s aki engem l&#225;t, az azt l&#225;tja, aki elk&#252;ld&#246;tt engem. 46&#201;n vil&#225;goss&#225;gul j&#246;ttem a vil&#225;gba, hogy aki hisz &#233;nbennem, ne maradjon a s&#246;t&#233;ts&#233;gben. 47Ha valaki hallja az &#233;n besz&#233;deimet, de nem tartja meg azokat, &#233;n nem &#237;t&#233;lem el azt; mert nem az&#233;rt j&#246;ttem, hogy el&#237;t&#233;ljem a vil&#225;got, hanem az&#233;rt, hogy megmentsem. 48Aki elvet engem, &#233;s nem fogadja el az &#233;n besz&#233;deimet, annak van &#237;t&#233;l&#337; b&#237;r&#225;ja: az az ige, amelyet sz&#243;ltam, az &#237;t&#233;li el &#337;t az utols&#243; napon. 49Mert &#233;n nem magamt&#243;l sz&#243;ltam, hanem aki elk&#252;ld&#246;tt engem, maga az Atya parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak, &#233;s mit besz&#233;ljek. 50&#201;n pedig tudom, hogy az &#337; parancsolata &#246;r&#246;k &#233;let. Amit teh&#225;t &#233;n mondok, &#250;gy hirdetem, ahogyan az Atya mondta nekem.</div>
 </div>
 </div>
</div>

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkJHN">
 <div class="chapter ch13" data-usfm="JHN.13">
 <div class="label">13</div><div class="s">J&#233;zus megmossa tan&#237;tv&#225;nyai l&#225;b&#225;t</div><div class="m"> 1K&#246;zeledett a p&#225;ska &#252;nnepe, &#233;s J&#233;zus tudta, hogy elj&#246;tt az &#337; &#243;r&#225;ja, amelyben &#225;t kell mennie e vil&#225;gb&#243;l az Aty&#225;hoz. Szerette &#246;v&#233;it e vil&#225;gban, szerette &#337;ket mindv&#233;gig. 2&#201;s vacsora k&#246;zben, amikor az &#246;rd&#246;g m&#225;r a sz&#237;v&#233;be sugallta J&#250;d&#225;s Isk&#225;ri&#243;tesnek, Simon fi&#225;nak, hogy &#225;rulja el &#337;t, 3J&#233;zus tudva, hogy az Atya mindent a kez&#233;be adott, &#233;s hogy az Istent&#337;l j&#246;tt, &#233;s az Istenhez megy, 4felkelt a vacsor&#225;t&#243;l, letette fels&#337;ruh&#225;j&#225;t, &#233;s egy kend&#337;t k&#246;t&#246;tt mag&#225;ra, 5azut&#225;n vizet &#246;nt&#246;tt a mosd&#243;t&#225;lba, &#233;s elkezdte a tan&#237;tv&#225;nyok l&#225;b&#225;t mosni &#233;s t&#246;r&#246;lni a mag&#225;ra k&#246;t&#246;tt kend&#337;vel. 6Simon P&#233;terhez l&#233;pett, aki &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;: Uram, te mosod meg az &#233;n l&#225;bamat? 7J&#233;zus &#237;gy v&#225;laszolt neki: Amit &#233;n teszek, most m&#233;g nem &#233;rted, de k&#233;s&#337;bb majd meg&#233;rted. 8P&#233;ter &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;: Az &#233;n l&#225;bamat nem mosod meg soha. J&#233;zus &#237;gy v&#225;laszolt neki: Ha nem moslak meg, semmi k&#246;z&#246;d sincs hozz&#225;m. 9Simon P&#233;ter erre ezt mondta neki: Uram, ne csak a l&#225;bamat, hanem a kezemet, s&#337;t a fejemet is! 10J&#233;zus &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;: Aki megf&#252;rd&#246;tt, annak csak arra van sz&#252;ks&#233;ge, hogy a l&#225;b&#225;t moss&#225;k meg, k&#252;l&#246;nben teljesen tiszta. Ti is tiszt&#225;k vagytok, de nem mind. 11Mert tudta, ki &#225;rulja el, az&#233;rt mondta: Nem vagytok mindny&#225;jan tiszt&#225;k.</div><div class="s">A Mester &#233;s tan&#237;tv&#225;nyai</div><div class="m"> 12Miut&#225;n megmosta a l&#225;bukat, &#233;s felvette a fels&#337;ruh&#225;j&#225;t, ism&#233;t asztalhoz telepedett, &#233;s ezt mondta nekik: &#201;rtitek, hogy mit tettem veletek? 13Ti Mesternek &#233;s &#218;rnak h&#237;vtok engem, &#233;s j&#243;l mondj&#225;tok, mert az vagyok. 14Ha teh&#225;t megmostam a ti l&#225;batokat, &#233;n, az &#218;r &#233;s a Mester, nektek is meg kell mosnotok egym&#225;s l&#225;b&#225;t. 15Mert p&#233;ld&#225;t adtam nektek, hogy amint &#233;n tettem veletek, ti is &#250;gy tegyetek. 16Bizony, bizony, mondom nektek: a szolga nem nagyobb az ur&#225;n&#225;l, &#233;s a k&#252;ld&#246;tt sem nagyobb ann&#225;l, aki elk&#252;ldte &#337;t. 17Ha tudj&#225;tok ezeket, boldogok lesztek, ha meg is teszitek. 18Nem mindny&#225;jatokr&#243;l sz&#243;lok: &#233;n tudom, kiket v&#225;lasztottam ki, de be kell teljesednie az &#205;r&#225;snak: &#8222;Aki velem egy&#252;tt eszik, az t&#225;madt ellenem.&#8221; 19M&#225;r most megmondom nektek, miel&#337;tt megt&#246;rt&#233;nik, hogy amikor meglesz, higgy&#233;tek, hogy &#233;n vagyok. 20Bizony, bizony, mondom nektek: aki befogadja azt, akit elk&#252;ld&#246;k, engem fogad be; aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem elk&#252;ld&#246;tt.</div><div class="s">J&#233;zus &#225;rul&#243;ja</div><div class="r">(Mt 26,20&#8211;25; Mk 14,17&#8211;21; Lk 22,21&#8211;23)</div><div class="m"> 21Miut&#225;n ezeket elmondta J&#233;zus, megrend&#252;lt lelk&#233;ben, &#233;s bizonys&#225;got tett e szavakkal: Bizony, bizony, mondom nektek, k&#246;z&#252;letek egy el&#225;rul engem. 22Zavartan n&#233;ztek egym&#225;sra a tan&#237;tv&#225;nyok: vajon kir&#337;l besz&#233;l? 23J&#233;zus mellett telepedett asztalhoz egyik tan&#237;tv&#225;nya, akit J&#233;zus szeretett. 24Intett neki Simon P&#233;ter, hogy tudakolja meg, ki az, akir&#337;l besz&#233;l. 25Az odahajolt J&#233;zushoz, &#233;s megk&#233;rdezte t&#337;le: Uram, ki az? 26J&#233;zus &#237;gy felelt: Az, akinek &#233;n m&#225;rtom be a falatot &#233;s odaadom. Bem&#225;rtotta teh&#225;t a falatot, &#233;s odaadta J&#250;d&#225;s Isk&#225;ri&#243;tesnek, Simon fi&#225;nak; 27&#233;s akkor a falat ut&#225;n belement a S&#225;t&#225;n. J&#233;zus pedig &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;: Amit tenni akarsz, tedd meg hamar! 28Az ott &#252;l&#337;k k&#246;z&#252;l senki sem &#233;rtette, hogy mi&#233;rt mondja ezt neki. 29Egyesek ugyanis azt gondolt&#225;k, hogy mivel az ersz&#233;ny J&#250;d&#225;sn&#225;l volt, azt mondja neki J&#233;zus: Vedd meg, amire sz&#252;ks&#233;g&#252;nk van az &#252;nnepre, vagy azt, hogy a szeg&#233;nyeknek adjon valamit. 30Miut&#225;n teh&#225;t elfogadta a falatot, azonnal kiment. M&#225;r &#233;jszaka volt.</div><div class="s">Az &#250;j parancsolat</div><div class="m"> 31Amikor J&#250;d&#225;s kiment, &#237;gy sz&#243;lt J&#233;zus: Most dics&#337;&#252;lt meg az Emberfia, &#233;s az Isten dics&#337;&#252;lt meg &#337;benne; 32ha pedig az Isten dics&#337;&#252;lt meg benne, az Isten is megdics&#337;&#237;ti majd &#337;t &#246;nmag&#225;ban, s&#337;t azonnal megdics&#337;&#237;ti &#337;t. 33Gyermekeim, m&#233;g egy kis ideig veletek vagyok: kerestek majd engem, &#233;s ahogyan megmondtam a zsid&#243;knak, hogy ahova &#233;n megyek, oda ti nem j&#246;hettek, most nektek is ezt mondom. 34&#218;j parancsolatot adok nektek, hogy szeress&#233;tek egym&#225;st: ahogyan &#233;n szerettelek titeket, ti is &#250;gy szeress&#233;tek egym&#225;st! 35Arr&#243;l fogja megtudni mindenki, hogy az &#233;n tan&#237;tv&#225;nyaim vagytok, ha szeretitek egym&#225;st.</div><div class="s">P&#233;ter fogadkoz&#225;sa</div><div class="r">(Mt 26,31&#8211;35; Mk 14,27&#8211;31; Lk 22,31&#8211;34)</div><div class="m"> 36Simon P&#233;ter megk&#233;rdezte t&#337;le: Uram, hova m&#233;gy? J&#233;zus &#237;gy felelt: Ahova &#233;n megyek, oda most nem k&#246;vethetsz, de k&#233;s&#337;bb k&#246;vetni fogsz. 37P&#233;ter &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;: Uram, mi&#233;rt ne k&#246;vethetn&#233;lek most? Az &#233;letemet adom &#233;rted! 38J&#233;zus &#237;gy v&#225;laszolt: Az &#233;letedet adod &#233;n&#233;rtem? Bizony, bizony, mondom neked, mire a kakas megsz&#243;lal, h&#225;romszor tagadsz meg engem.</div>
 </div>
 </div>
</div>

BibleProject | Isten örök szereteteMinta

Szentírás

A tervről

Kapcsolódó tervek

A Kegyelem Himnusza

A feszültségtől Jézus békességéig