Himnusz:Kegyelem az életedben

„Bizony hamar eljövök!”

Jézusban maradni – A gyümölcsöző élet kulcsa

A NÉGY: Az Evangélium üzenete négy egyszerű igazságon keresztül

Isten Fegyverzete - Isten Védelmében és Erejében Járni

Szilárd alap

A MAG

A hűségesen kereső Isten – Aki visszavezet minket magához

Mi életem célja? Szeretni Istent és embertársaimat

Az „Imádkozom Érte”

Revised Hungarian Bible

Hungarian - 2014 Revideált új fordítású Biblia (Non -Drama - OT)

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkGEN">
 <div class="chapter ch44" data-usfm="GEN.44">
 <div class="label">44</div><div class="s">J&#243;zsef serleg&#233;t Benj&#225;min zs&#225;kj&#225;ba rejtik</div><div class="m"> 1Azut&#225;n J&#243;zsef ezt parancsolta h&#225;za fel&#252;gyel&#337;j&#233;nek: T&#246;ltsd meg ezeknek az embereknek a zs&#225;kjait &#233;lelemmel, amennyit csak el b&#237;rnak vinni, de mindegyiknek a p&#233;nz&#233;t tedd a zs&#225;kja sz&#225;j&#225;ba! 2Serlegemet, az ez&#252;st serleget pedig tedd a legkisebbik zs&#225;kj&#225;nak a sz&#225;j&#225;ba gabon&#225;ja &#225;r&#225;val egy&#252;tt! &#336; pedig &#250;gy tett, ahogyan J&#243;zsef meghagyta neki. 3Reggel, amikor vil&#225;gos lett, &#250;tra bocs&#225;tott&#225;k az embereket szamaraikkal egy&#252;tt. 4Kimentek a v&#225;rosb&#243;l, de m&#233;g nem j&#225;rtak messze, amikor J&#243;zsef azt mondta h&#225;za fel&#252;gyel&#337;j&#233;nek: Indulj, eredj azoknak az embereknek a nyom&#225;ba! Ha utol&#233;rted &#337;ket, ezt mondd nekik: Mi&#233;rt fizettetek rosszal a j&#243;&#233;rt? 5Hiszen ez az, amib&#337;l inni szokott az uram, s&#337;t j&#243;solni is ebb&#337;l szokott! Gonosz dolgot cselekedtetek! 6Amikor utol&#233;rte &#337;ket, el is mondta nekik mindezeket. 7&#336;k azonban ezt felelt&#233;k neki: Mi&#233;rt mond az &#233;n uram ilyeneket? T&#225;vol legyen szolg&#225;idt&#243;l, hogy ilyesmit tegyenek! 8Hiszen azt a p&#233;nzt is visszahoztuk neked K&#225;na&#225;n f&#246;ldj&#233;r&#337;l, amit zs&#225;kjaink sz&#225;j&#225;ban tal&#225;ltunk. Hogyan loptunk volna h&#225;t urad h&#225;z&#225;b&#243;l ez&#252;st&#246;t vagy aranyat?! 9Az, akin&#233;l megtal&#225;lj&#225;k szolg&#225;id k&#246;z&#252;l, haljon meg, mi magunk pedig az &#233;n uram rabszolg&#225;i lesz&#252;nk. 10&#336; ezt mondta: Legyen h&#225;t &#250;gy, ahogyan mondt&#225;tok! De csak az lesz a rabszolg&#225;m, akin&#233;l megtal&#225;lj&#225;k, ti szabadok maradtok. 11Erre mindegyik&#252;k sietve lerakta zs&#225;kj&#225;t a f&#246;ldre, &#233;s kinyitotta a zs&#225;kj&#225;t. 12&#336; pedig v&#233;gigkutatta azokat: a legid&#337;sebbn&#233;l kezdte, &#233;s a legkisebbn&#233;l v&#233;gezte. V&#233;g&#252;l a serleg Benj&#225;min zs&#225;kj&#225;b&#243;l ker&#252;lt el&#337;. 13Akkor ezek megszaggatt&#225;k fels&#337;ruh&#225;jukat, majd mindny&#225;jan f&#246;lrakodtak a szamarukra, &#233;s visszat&#233;rtek a v&#225;rosba.</div><div class="s">J&#250;da k&#246;ny&#246;r&#246;g Benj&#225;min&#233;rt</div><div class="m"> 14Amikor J&#250;da &#233;s testv&#233;rei bementek J&#243;zsef h&#225;z&#225;ba, &#337; m&#233;g otthon volt. F&#246;ldre borultak el&#337;tte, 15J&#243;zsef pedig ezt mondta nekik: Hogy csin&#225;lhattatok ilyet? H&#225;t nem tudj&#225;tok, hogy a magamfajta ember j&#243;solni is szokott? 16J&#250;da &#237;gy felelt: Mit mondjunk az &#233;n uramnak? Mit sz&#243;ljunk, &#233;s mivel igazoljuk magunkat? Isten hozta napvil&#225;gra szolg&#225;id b&#369;n&#233;t. Most m&#225;r rabszolg&#225;i vagyunk az &#233;n uramnak mi is, meg az is, akin&#233;l a serleget megtal&#225;lt&#225;k. 17De &#337; ezt mondta: T&#225;vol legyen t&#337;lem, hogy ezt tegyem! Csak az lesz a rabszolg&#225;m, akin&#233;l a serleget megtal&#225;lt&#225;k, ti pedig menjetek el ap&#225;tokhoz b&#233;kess&#233;ggel!</div><div class="p"> 18Ekkor J&#250;da odal&#233;pett hozz&#225;, &#233;s ezt mondta: K&#233;rlek, uram, hadd sz&#243;ljon egy sz&#243;t hozz&#225;d, uramhoz a te szolg&#225;d, &#233;s ne indulj haragra a te szolg&#225;d ellen, hiszen olyan vagy te, mint a f&#225;ra&#243;! 19Amikor az &#233;n uram ezt k&#233;rdezte szolg&#225;it&#243;l: Van-e ap&#225;tok vagy testv&#233;retek, 20akkor mi azt felelt&#252;k az &#233;n uramnak: Van m&#233;g nek&#252;nk egy &#246;reg ap&#225;nk &#233;s egy kisebbik gyermeke, aki &#246;regkor&#225;ban sz&#252;letett neki. Ennek a b&#225;tyja meghalt, &#233;s mivel &#337; egyed&#252;l maradt meg az anyj&#225;t&#243;l, az&#233;rt szereti &#337;t az apja. 21Te ezt mondtad szolg&#225;idnak: Hozz&#225;tok el &#337;t hozz&#225;m, hadd l&#225;ssam saj&#225;t szememmel! 22Mi azt felelt&#252;k az &#233;n uramnak: Nem hagyhatja el az a fi&#250; az apj&#225;t, mert ha elhagyja, meghal az apja. 23Te akkor ezt mondtad szolg&#225;idnak: Ha a legkisebb &#246;cs&#233;tek nem j&#246;n el veletek, ne ker&#252;ljetek t&#246;bb&#233; a szemem el&#233;!</div><div class="p"> 24Mi elment&#252;nk ap&#225;nkhoz, a te szolg&#225;dhoz, &#233;s elmondtuk neki az &#233;n uram besz&#233;d&#233;t. 25Mikor azt&#225;n ap&#225;nk azt mondta, hogy v&#225;s&#225;roljunk megint egy kis &#233;lelmet, 26mi azt felelt&#252;k: Nem mehet&#252;nk. Csak akkor megy&#252;nk el, ha vel&#252;nk lesz a legkisebb testv&#233;r&#252;nk is, mert nem ker&#252;lhet&#252;nk annak az embernek a szeme el&#233;, ha a legkisebb testv&#233;r&#252;nk nem lesz vel&#252;nk. 27Akkor ap&#225;m, a te szolg&#225;d ezt mondta nek&#252;nk: Ti is tudj&#225;tok, hogy csak k&#233;t fi&#250;t sz&#252;lt nekem a feles&#233;gem. 28Az egyik elment t&#337;lem, &#233;s &#233;n azt gondoltam: Biztosan vad&#225;llat t&#233;pte sz&#233;t, nem is l&#225;ttam viszont mindm&#225;ig. 29Ha ezt is elviszitek t&#337;lem, &#233;s szerencs&#233;tlens&#233;g &#233;ri, akkor &#337;sz fejemet a b&#225;nat miatt a holtak haz&#225;j&#225;ba juttatj&#225;tok! 30Ha most &#250;gy t&#233;rek vissza ap&#225;mhoz, a te szolg&#225;dhoz, hogy nincs vel&#252;nk ez a fi&#250;, akihez lelk&#233;b&#337;l ragaszkodik, 31&#233;s ha megl&#225;tja, hogy nincs meg a fi&#250;, akkor meghal, &#233;s szolg&#225;id a b&#225;nat miatt juttatj&#225;k ap&#225;nknak, a te szolg&#225;dnak &#337;sz fej&#233;t a holtak haz&#225;j&#225;ba. 32De szolg&#225;d &#237;gy v&#225;llalt kezess&#233;get ap&#225;mn&#225;l ez&#233;rt a fi&#250;&#233;rt: Ha nem hozom vissza hozz&#225;d, eg&#233;sz &#233;letemben viseljem v&#233;tkem terh&#233;t ap&#225;m el&#337;tt! 33Ez&#233;rt hadd maradjon itt a te szolg&#225;d e fi&#250; helyett uram rabszolg&#225;jak&#233;nt, ez a fi&#250; pedig menjen el testv&#233;reivel! 34Mert hogyan mehetn&#233;k el ap&#225;mhoz, ha ez a fi&#250; nincs velem? Nem akarom l&#225;tni azt a bajt, ami ap&#225;mat &#233;rn&#233;!</div>
 </div>
 </div>
</div>

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkGEN">
 <div class="chapter ch45" data-usfm="GEN.45">
 <div class="label">45</div><div class="s">J&#243;zsef megismerteti mag&#225;t testv&#233;reivel</div><div class="m"> 1Ekkor J&#243;zsef m&#225;r nem tudott tov&#225;bb uralkodni mag&#225;n az ott &#225;ll&#243; sok ember el&#337;tt, &#233;s felki&#225;ltott: K&#252;ldjetek ki el&#337;lem mindenkit! Nem is maradt senki n&#225;la, &#233;s ekkor J&#243;zsef megismertette mag&#225;t a testv&#233;reivel. 2Hangos s&#237;r&#225;sra fakadt, &#250;gyhogy meghallott&#225;k az egyiptomiak, &#233;s &#237;gy hallottak r&#243;la a f&#225;ra&#243; h&#225;z&#225;ban is. 3Majd ezt mondta J&#243;zsef a testv&#233;reinek: &#201;n vagyok J&#243;zsef! &#201;l-e m&#233;g az &#233;n ap&#225;m? De a testv&#233;rek nem tudtak v&#225;laszolni, mert megr&#233;m&#252;ltek t&#337;le. 4J&#243;zsef ezt mondta testv&#233;reinek: J&#246;jjetek m&#225;r k&#246;zelebb hozz&#225;m! Erre azt&#225;n k&#246;zelebb mentek. Ekkor &#237;gy sz&#243;lt: &#201;n vagyok J&#243;zsef, a testv&#233;retek, akit eladtatok Egyiptomba! 5De most ne b&#225;nk&#243;djatok, &#233;s ne keseregjetek amiatt, hogy engem ide eladtatok, mert az&#233;rt k&#252;ld&#246;tt el engem Isten el&#337;ttetek, hogy &#233;letben maradjatok. 6Mert m&#225;r k&#233;t esztendeje tart az &#233;h&#237;ns&#233;g a f&#246;ld&#246;n, &#233;s m&#233;g &#246;t esztendeig nem lesz sem sz&#225;nt&#225;s, sem arat&#225;s. 7Isten k&#252;ld&#246;tt el engem el&#337;ttetek, hogy marad&#233;kotok legyen a f&#246;ld&#246;n, &#233;s &#233;letben tartson benneteket nagy szabad&#237;t&#225;ssal. 8Teh&#225;t nem ti k&#252;ldtetek ide, hanem Isten, aki engem a f&#225;ra&#243; els&#337; ember&#233;v&#233;, eg&#233;sz h&#225;z&#225;nak ur&#225;v&#225; &#233;s eg&#233;sz Egyiptom uralkod&#243;j&#225;v&#225; tett. 9Sietve menjetek el ap&#225;mhoz, &#233;s mondj&#225;tok meg neki: Ezt &#252;zeni a fiad, J&#243;zsef: Isten eg&#233;sz Egyiptom ur&#225;v&#225; tett engem. J&#246;jj el hozz&#225;m, ne t&#233;tov&#225;zz! 10G&#243;sen f&#246;ldj&#233;n fogsz lakni, k&#246;zel leszel hozz&#225;m te, a fiaid &#233;s az unok&#225;id, meg a juhaid, marh&#225;id &#233;s mindened. 11&#201;n majd ell&#225;tlak itt, hiszen m&#233;g &#246;t &#233;vig tart az &#233;h&#237;ns&#233;g. &#205;gy nem fogsz n&#233;lk&#252;l&#246;zni sem te, sem h&#225;zad n&#233;pe, sem semmi m&#225;s, ami a ti&#233;d.</div><div class="p"> 12Ti most saj&#225;t szemetekkel l&#225;tj&#225;tok testv&#233;remmel, Benj&#225;minnal egy&#252;tt, hogy &#233;n magam besz&#233;lek hozz&#225;tok. 13Mondj&#225;tok el az&#233;rt ap&#225;mnak, milyen dics&#337; dolgok t&#246;rt&#233;ntek itt velem Egyiptomban, &#233;s mindazt, amit l&#225;ttatok. Azut&#225;n sietve hozz&#225;tok ide ap&#225;mat! 14Ekkor testv&#233;r&#233;nek, Benj&#225;minnak a nyak&#225;ba borult, &#233;s s&#237;rt. Benj&#225;min is s&#237;rt a nyak&#225;ba borulva. 15Majd megcs&#243;kolta mindegyik testv&#233;r&#233;t, &#233;s s&#237;rva meg&#246;lelte &#337;ket. Azut&#225;n m&#225;r besz&#233;dbe elegyedtek vele a testv&#233;rei.</div><div class="s">A f&#225;ra&#243; Egyiptomba h&#237;vja J&#225;k&#243;bot &#233;s fiait</div><div class="m"> 16A f&#225;ra&#243; h&#225;z&#225;ban meghallott&#225;k a h&#237;rt, hogy megj&#246;ttek J&#243;zsef testv&#233;rei. Tetszett ez a f&#225;ra&#243;nak &#233;s szolg&#225;inak. 17Ezt mondta a f&#225;ra&#243; J&#243;zsefnek: Mondd meg testv&#233;reidnek: Ezt cselekedj&#233;tek: Rakj&#225;tok meg &#225;llataitokat, eredjetek, menjetek el K&#225;na&#225;n f&#246;ldj&#233;re! 18Azut&#225;n vegy&#233;tek magatokhoz ap&#225;tokat, h&#225;zatok n&#233;p&#233;t, &#233;s j&#246;jjetek hozz&#225;m; &#233;n pedig nektek adom Egyiptom f&#246;ldj&#233;nek a legjav&#225;t, &#233;s a legzs&#237;rosabb f&#246;ld&#246;n &#233;lhettek. 19Parancsold meg nekik: Ezt cselekedj&#233;tek: Vigyetek magatokkal szekereket Egyiptomb&#243;l gyermekeitek &#233;s feles&#233;geitek sz&#225;m&#225;ra, hozz&#225;tok magatokkal ap&#225;tokat, &#233;s j&#246;jjetek ide! 20Ne sajn&#225;lj&#225;tok a holmitokat, mert Egyiptom eg&#233;sz f&#246;ldj&#233;nek a legjava lesz a ti&#233;tek!</div><div class="p"> 21Izr&#225;el fiai &#237;gy is cselekedtek. J&#243;zsef adott nekik szekereket a f&#225;ra&#243; parancsa szerint, &#233;s &#250;traval&#243;t is adott nekik. 22Mindegyiknek adott egy &#246;lt&#246;zet ruh&#225;t, de Benj&#225;minnak h&#225;romsz&#225;z ez&#252;st&#246;t &#233;s &#246;t &#246;lt&#246;zet ruh&#225;t adott. 23Apj&#225;nak pedig ezt k&#252;ldte: t&#237;z szamarat, megrakva Egyiptom legjobb term&#233;keivel, &#233;s t&#237;z szam&#225;rkanc&#225;t, megrakva gabon&#225;val, keny&#233;rrel &#233;s egy&#233;b &#233;lelemmel, &#250;traval&#243;ul az apj&#225;nak. 24&#205;gy k&#252;ldte el testv&#233;reit, &#233;s azok elmentek. De ezt mondta nekik: Ne civakodjatok az &#250;ton!</div><div class="p"> 25F&#246;lmentek teh&#225;t Egyiptomb&#243;l, &#233;s meg&#233;rkeztek K&#225;na&#225;n f&#246;ldj&#233;re apjukhoz, J&#225;k&#243;bhoz. 26Megmondt&#225;k neki: J&#243;zsef m&#233;g &#233;letben van, s&#337;t eg&#233;sz Egyiptom f&#246;l&#246;tt &#337; uralkodik! De J&#225;k&#243;b sz&#237;ve hideg maradt, mivel nem hitt nekik. 27Elbesz&#233;lt&#233;k h&#225;t neki mindazt, amit J&#243;zsef mondott nekik. &#201;s amikor l&#225;tta a szekereket, amelyeket J&#243;zsef k&#252;ld&#246;tt, hogy &#337;t elvigy&#233;k, J&#225;k&#243;b megk&#246;nnyebb&#252;lt. 28Ezt mondta Izr&#225;el: Ennyi el&#233;g! Csakhogy &#233;l m&#233;g J&#243;zsef, a fiam! Megyek, hogy megl&#225;ssam &#337;t, miel&#337;tt meghalok.</div>
 </div>
 </div>
</div>

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkACT">
 <div class="chapter ch7" data-usfm="ACT.7.9+ACT.7.10+ACT.7.11+ACT.7.12+ACT.7.13">
 <div class="m">9Az &#337;saty&#225;k pedig f&#233;lt&#233;kenykedtek J&#243;zsefre, &#233;s eladt&#225;k Egyiptomba, de Isten vele volt. 10Megszabad&#237;totta &#337;t minden nyomor&#250;s&#225;g&#225;b&#243;l, kedvess&#233; &#233;s b&#246;lccs&#233; tette Egyiptom kir&#225;lya, a f&#225;ra&#243; el&#337;tt, &#233;s korm&#225;nyz&#243;v&#225; emelte Egyiptom &#233;s a f&#225;ra&#243; eg&#233;sz h&#225;za f&#246;l&#233;. 11&#201;h&#237;ns&#233;g t&#225;madt eg&#233;sz Egyiptomban &#233;s K&#225;na&#225;nban, &#233;s olyan nagy nyomor&#250;s&#225;g, hogy aty&#225;ink sem tal&#225;ltak &#233;lelmet. 12Amikor azonban meghallotta J&#225;k&#243;b, hogy van gabona Egyiptomban, elk&#252;ldte el&#337;sz&#246;r aty&#225;inkat. 13A m&#225;sodik alkalommal J&#243;zsef megismertette mag&#225;t testv&#233;reivel, &#233;s &#237;gy a f&#225;ra&#243; tudom&#225;s&#225;ra jutott J&#243;zsef sz&#225;rmaz&#225;sa. </div>
 </div>
 </div>
</div>

OWNit365 One Story PlanMinta

Szentírás

A tervről

Kapcsolódó tervek