Lukács 18
18
Hamis bíróról és özvegy asszongyról
1Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy #Róm. 12,12. 1 Thess. 5,17. mindig imádkozni kell, és meg nem restülni; 2Mondván: Volt egy bíró egy városban, a ki Istent nem félt és embert nem becsült. 3Volt pedig abban a városban egy özvegyasszony, és elméne ahhoz, mondván: Állj bosszút értem az én ellenségemen. 4Az pedig nem akará egy ideig; de azután monda ő magában: Jól lehet Istent nem félek és embert nem becsülök; 5Mindazáltal mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom őt, hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem. 6Monda pedig az Úr: Halljátok, mit mond e hamis bíró! 7Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik ő hozzá kiáltanak éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk? 8Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?
A farizeus és a vámszedő imája
9Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, hogy ők #Péld. 30,12.13. igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot is mondá: 10Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik #Mát. 23,5. farizeus, és a másik #rész5,30. vámszedő. 11A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is. 12Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek. 13A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek! 14Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, #Mát. 23,12. 1 Pét. 5,5. rész 14,16. megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.
Jézus magához hívja a gyermekeket
(Vers 15–17: v. ö. Máté 19,13–15. Márk 10,13–16.)
15Vivének pedig hozzá kis gyermekeket is, hogy illesse azokat; #Mát. 19,13–15. Márk 10,13. mikor pedig a tanítványok ezt látták, megdorgálák azokat. 16De Jézus magához híván őket, monda: Engedjétek, hogy a kis gyermekek én hozzám jőjjenek, és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa. 17Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, #Mát. 18,3. Márk 10,15. semmiképen nem megy be abba.
A gazdagság veszélyei
(Vers 18–30: v. ö. Máté 19,16–29. Márk 10,17–30.)
18És megkérdé őt egy főember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, #Mát. 19,16–20. Márk 10,17–31. hogy az örökéletet elnyerhessem? 19Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten. 20A parancsolatokat tudod: #2 Móz. 20,12–17. Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat. 21Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam. 22Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy #Mát. 19,20–22. fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem. 23Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék; mert igen gazdag vala. 24És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek #Márk 10,23–26. gazdagságuk van! 25Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni. 26A kik pedig ezt hallották, mondának: Ki idvezülhet tehát? 27Ő pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, #Jer. 32,17. lehetséges az Istennél. 28És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk, és #Mát. 19,27–29. követtünk téged! 29Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért, #Márk 10,29.30. 30A ki sokszorta többet ne kapna ebben az időben, a jövendő világon pedig örök életet.
Jézus harmadszor jelenti szenvedéseit
(Vers 31–34: v. ö. Máté 20,17–19. Márk 10,32–34.)
31És maga mellé vévén a tizenkettőt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a #rész9,22. 22,54.64. 23,33.35. Dán. 9,26. Ésa. 53,2–12. próféták megírtak. 32Mert a pogányok #rész23,1. 24,4–6. kezébe adatik, és megcsúfoltatik, és meggyaláztatik, és megköpdöstetik; 33És megostorozván, megölik őt; és harmadnapon feltámad. 34Ők pedig ezekből semmit nem értének; és a beszéd ő előlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat.
Vak meggyógyítása
(Vers 35–43: v. ö. Máté 20,29–34. Márk 10,46–52.)
35Lőn pedig, mikor Jerikhóhoz közeledett, egy vak #Mát. 20,29–34. Márk 10,46–52. ül vala az út mellett koldulván. 36És mikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódék, mi dolog az? 37Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra. 38És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! 39A kik pedig elől mentek, dorgálák őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! 40És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdé őt, 41Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjőjjön. 42És Jézus monda néki: Láss, a #rész7,50. 8,48. 17,19. Mát. 9,22. Márk 5,34. 10,52. te hited téged megtartott. 43És azonnal megjöve annak szeme világa, és követé őt, dicsőítvén az Istent az egész sokaság pedig ezt látván, dicsőséget ada az Istennek.
Jelenleg kiválasztva:
Lukács 18: HUNK
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Public Domain