San Lucas 8

Jume jáamuchim Jesústa aniakame

1Chúkula ínel yeu siika. Jesús sïme buere pueblommechi éntok il‑lïchimmechi ámeu noksisimey éntok am téjhuaasimey juka bemela nokta Diosta reytaka nésahue bétana huémta. Jume dooce discíipulom éntok áamaki. 2Éntok huate jáamuchim kaa türi espíritummea éntok kökoammey türialame áamakim kaatey, áme násuk entok María jü Magdalena ti téhuaakame, íachïri guoy búsan lemooniom át yeu sákalatukay; 3Juana, jü Chuuzata juubi, Heroodesta móoroma, éntok Susana, éntok huate jáamuchim bem jita jípurëmakim ä aniay.

Et‑leerota ejemplo

(Mt. 13:1-9; Mr. 4:1-9)

4Juebena génte áma joome, éntok sékäna joome, áma áu náu yájjak, Jesústahui ä bít báreka, huanäi íkäi ejemplota ámeu nookak, ínel jíakari:

5—Jü et‑leero yeu siika juka ä báchiahua echíseka. Ä echay éntok, huate böo mayoat huáttek huanäi át chéptihuak, éntok huikichim jikat bétana yájaka ä buäka. 6Huate báchia tétapo huáttek. Huanäi síuhuek, të huaakek, bueïtuk buía kaa bäaritukay. 7Huate báchia éntok júya huíchata sisihuëpo huáttek. Huanäi jü júya huícha áamak síhueka ä jíabi mëak. 8Huate éntok türi buíapo huáttek. Huanäi yötuka tüisi chúppuk, huépü báchia cien báchiam nénkak.

Íkäi noksuka, Jesús tüisi kusisi ínel ámeu jiaahuak:

—¡Jükä ín nooki jíkkaij báareme ä jikkaijnake!

Jíta béchïbosum türi jume ejemplom

(Mt. 13:10-17; Mr. 4:10-12)

9Huanäi jume ä disciipulohuam ä temajek:

—¿Jáchisu ä jiau báarehui ikäy ejemplota?

10Huanäi áapo ínel ámeu jiaahua:

—Eme yeu púari ä jüneria ïaahuaka juka kara át jüneehuamtachi Diosta reytaka ä nésahuepo ayukamta. Të jume huatemmeu éntok, jita ámeu nok bárëteko, ejemplommey jíbba. Bueïtuk bíchakam júne kaa bínnake, éntok jíkkajakam júne kaa át jüneenake.

Jesús el‑lerota ejemplo ámeu nooka

(Mt. 13:18-23; Mr. 4:13-20)

11’Ínel jiau báare, jü ejemplo: Jü báchia jü Diosta nooki; 12jü báchia böo mayoat huáttekame jume ä jíkkajame, huanäi sep jü diablo ámeu yepsaka, juka noki bem jiápsipo ayukamta am úhuaanake kaa ä súaleka bem jínëutunakë béchïbo. 13Jü báchia tétapo huáttekame, jume ínel ä jíkkajame. Al‑leakam ä mabeta, të katim naahuak; ímëi chúbala ä sússuale, huanärim ili obiachisi ä huée táytek amáu bícham nóttinake. 14Jü báchia huíchapo huáttekame ímëi ínel jume ä jíkkajame të katekasum jü yún jitat obisi éehuame, jü yún jita kaa naksi jípu péehuame éntok jü ujyória tüisi ímï át jíapsihuame ä jíabi mënake, huanäi béjam kaa takanake. 15Të jü báchia türi buíapo huáttekame ímëi ínel jume türi jíapsimak éntok yö lúl‑la nokita bem jíkkaij‑läu ëeriame, ímëi ínel yü tutti takata nénkame.

Jü machiriata ejemplo

(Mr. 4:21-25)

16’Kaabe machiriata bébeetia sótöriy ä páttia báreka, éntok kaibu tariimata bétuk júne ä órenake; ál‑la metjikat chöla ják ä órenake, áman kimume ä machirianakë béchïbo. 17Bueïtuk kaita jita ják éhuil óorek sïme jauhuey júne yeu machinake; éntok kaita ják éhuil ésori, kaa jüneriatunake ti kaa maachi, bueïtuk sïme yeu machinake.

18’Áachem suaka, ä jíkkaja; bueïtuk sïme jume jita jípureme, júchi huatek mákna, të jü kaita jípureme, éntok juka ä jípu máchirëu júne úhuaana.

Jesústa áiye éntok ä sailahuam

(Mt. 12:46-50; Mr. 3:31-35)

19Huanäi jü ä áyehua éntok jume ä sailahuam áu yájjak, tem karam áu rúktey juka genteta büru béchïbo. 20Huanäi senu ä téjhuak, ínel áu jíaka:

—Em áiye éntok em sailam päkum aane enchi bít báreka.

21Të áapo ínel ámeu jiaahua:

—Jume Diosta noki jíkkajame éntok ä joame, ímëi ámëria jü ín áiye éntok ín sailam.

Jesús jekata yánti tahuatuak

(Mt. 8:23-27; Mr. 4:35-41)

22Séjtul táapo Jesús canoapo ámemak huéeka ä discíipulommaki, ínel ámeu jiaahuak:

—Baubäa huáytanate kannake.

Huanärim áman bíchaa sájjak. 23Të áman bíchaa am katey, Jesús kótchok. Huanäi senu huéchiapo jeka úttiaka naatek, bäa násuku. Jü canoa éntok bäam jajjayu táytek, éntok rópti machisi jínhua aaney. 24Huanärim Jesústa bússak, ínel áu jíaka:

—¡Maestro! ¡Maestro! ¡Béjate abe rópte!

Huanäi áapo yejteka, úttiaka áu nónokak jü jekatahui éntok jume máaremmehui; huanäi sïme kiktek entok sïme yánti taahua. 25Huanäi béja ä discíipulommeu ínel jiaahua:

—¿Jáksu ayka jü enchim Diostat éhuame?

Të bempo, at guómtilataka, kaa jáchin an máchika taahuak huanärim náu ínel jiaahuay:

—¿Jábesa ï yoreme, bäata éntok jekata júne sáuhue, éntokim ä nok jíkkaja?

Jü yoreme gadareno lemooniokame

(Mt. 8:28-34; Mr. 5:1-20)

26Gadarenom buiärapom yeu yájjak, baubäa huáytana, Galiléau lul‑la. 27Jesústa canoapo kóm chéptek, senu yoreme áma pueblopo jometaka ä nankirika siika. Ïri bínhua naateka lemooniota jípurey. Kaa sánkokay, éntok kaa ä jóapo jiápsay; ál‑la kókkolam mamähuäpo násuk jíba aaney. 28Huanäi Jesústa bíchaka, guókpo tónommia áu kíkteka, kusisi chayeka:

—¿Jítasë ínomak jípure, Jesús, Dios jikat kátekamta Üusi? Emoune íkäi aahua, katë nee jiokot johua.

29Jesús éntok béja kutti át nónokak jü kaa türi espíritutachi yoremtat yeu ä huée sáhueka. Béja bínhua át jóakay jü kaa türi espíritu; jü gente cadeenammea ä susumay guókpo éntok mámpo; të áapo am chúkchuktiay huanäi jü lemoonio ä núk sisimey mékka ánia see päriahui. 30Huanäi Jesús ä nátemajek:

—¿Jáchisë téhuak?

Áapo éntok ínel ä yómmiak:

—Legión tine téhuak.

Bueïtuk juebena lemooniom át kimulataka át jóatelatukay. 31Huanärim Jesústau jiokot jiaahuak, kaa jum kaa machikun guójöria mékka kömi emo bíttua ïaaka. 32Ámanim káupo büru koohuim rejtey ámam jïbuäsasakay, huamechïrim kimu rókaka áu nookak; Jesús éntok am jehuiteriak ámecham kimunakë béchïbo. 33Huanäi jume lemooniom yoremtat yeu sájaka kohuimmechim kimuk ímëi éntok sïmetaka jum sibapo emo kóm guötiaka bäapo kóm huáttekam, áma ropteka kókkok.

34Huanäi jume kohuim suayame, íkäi bíchaka, guómtilamtaka tennek huanärim am téjhuak jum pueblopo éntok ranchommechi. 35Huanäi jü génte yeu sájaka ä bitchak juka jita áma yeu sikamta. Huanärim Jesústau yájaka, juka yoremta áma téuhuak juka lemooniom át yeu sákalatukäuta, Jesústa guókpo kátekamta, sánkokamta éntok yúmalasi suakamta. Huanärim májhueka taahuak. 36Jume ä bíchakame, am ejtejhuariak jáchin ä tütehuakähui juka lemooniom jípurëuta. 37Íäribéchïbo, sïme jü génte juebénaka áma aneme jü Gadara buiärapo éntok huíkola ják jóakame, Jesústam sim sáhueka áamak jiaahuay, bueïtukim tüisi májhuey. Huanäi jü Jesús, canoapo kibakeka, siika. 38Jü yoreme lemooniom yeu béb‑riari áamak jiaahuay, áamak huée rókaka. Të Jesús ä simtuak, ínel áu jíakari:

39—Em jóahuë nótte; Akë am ejtejhuaria jáchin machisi buere jita Diosta émomak yáakähui.

Huanäi áapo siika, ä noksimeka sïme pueblopo jita buéresi Jesústa áamak yáakähui.

Jairota maala éntok jü jámut, Jesústa mantommet jalojtekame

(Mt. 9:18-26; Mr. 5:21-43)

40Juka Jesústa nótteko, büru génte al‑leaka ä mabetak, bueïtuk sïmetaka ä boobíchaïhuiy. 41Senu yoreme Jairo ti téhuaaka áu yepsak, tiöpopo kóba yöturi. Jesústa guókpo tónommia kíkteka, jiokot áu jiaahuay ä jóau ä kibak ïaaka. 42Bueïtuk huépülak jíba malakay, dooce huásuktiriam jamak ják huériay; únna kökoreka béja abe muukey. Huanäi juka Jesústa áman bíchaa ä huéesimeyo, büru gentetamaki huanärim tüisi ä pítpittiay.

43Të senu jámut éntok béja dooce huásuktey mecha kökoata bénasi ójbo kaa chúkteka át huéiyey sïme juka ä tómita ä jípurëu am mák‑latukay jume mérikom, të kaabe ára ä úhuay juka kökoata. 44Amatana Jesústau sika jume ä mantommet át jálojtek, huanäi senu huéchiapo áma horapo kíktek jü ójbo át yeu huéeme.

45Huanäi jü Jesús ínel jiaahua:

—¿Jábesu inot jálojtek?

Kaabeta béja áu yeu buísek, jü Peero éntok jume huate áamak aneme ínëlim jiaahua:

—Maestro, jü génte büruka enchi pítpittia éntok enchi yuyüa jákübo junne, éntoke nátemaje: “¿Jábeta emót jálojtekähui?”

46Të Jesús ínel jiaahua:

—Jábe inot jálojtek, bueïtuk ínapo ä ínnëak, úttiärata inot yeu sikähui.

47Huanäi jü jámut, ä bíchaka áu jüneriahuakähui, áu yoosimeka áu rúktek huanäi Jesústa guókpo tónommia kíktek. Sïme genteta jíkkajäpo áu yeu buíssek jita béchïbo áachä jálojtekähui, éntok jáchin bénasi läutipo áu türiakähui. 48Huanäi Jesús ínel áu jiaahua:

—In maala, jü em Dios eäu enchi tütela. Yánti jiápsekë huéiye.

49Ketune Jesústa nokaysu, senu áma yepsak, tiöpopo kóba yöta jóa bétana, Jairotau ínel jíakari:

—Em mala béja muukuk; katë juka Maestrota múksi bitcha.

50Jesús ä jíkkajaka ínel áu jiaahuak:

—Katë májhue; chíkti em jíapsimake nee súale, huanäi türianake.

51Jum jóau yepsaka, kaabeta täbuik éntok áamak áman kibaktuak, Perota jíbba, Jacobota, Juanta, ä paahua, éntok juka ili usi jámutta áiye. 52Sïmetakam buaanay, éntokim tüisi ä sirok‑riay. Të Jesús ínel ámeu jiaahua:

—Katem buaana. Kaa mukila jü ili usi jámmut, kía kótche.

53Tem kía ä akbuay, bueïtuk bempo tüisi jüneiyay ä mukilatukähui. 54Të áapo, mámpo ä buíseka úttiaka áu nónokak ínel jíakari:

—Empo ili usi jámmut, yejtëe.

55Huanäi jü jíapsi áu nóttek, éntok sep yejtek; huanäi Jesús ä jïbuätua nésahuek. 56Jume ä áchayhuam éntok tepam át puj jáptek; të Jesús tüisi am téjhuak kaa jábetau am jíal sáhueka juka áma yeu sikamta bétana.

Právě zvoleno:

San Lucas 8: mfy

Zvýraznění

Kopírovat

Porovnat

Sdílet