Pulosay kágad pa Rumián Pa Rumián Pulosay kágaday bárawá

Pa Rumián Pulosay kágaday bárawá
Pa Rumián Pulosay kágad Nókén Ahdnámagay shashomi ketáb ent o awali kágad. É kágad, pa Rumay kelisáyá nebisag butag (7:1, 15). Rum, Rumi bádsháhiay bondar#1:0 Bondar, bezán molkay taht. Orduá sadrmakán, Pársiá páyetakht. at o é shahrá bázén kawméay mardom nendók atant. Esháni nyámá Yahudi ham hastat.
É habar pakkáiá zánaga nabit ke Rumay shahrá, kelisáay bendát chón butag. Buta kant ke hamá Rumi ke Pentikástay róchá Urshalimá átkagatant o Petrosay wázá gón atant, cha áyán lahténá, gón hamá say hazárén mardomán hawár pákshódi#1:0 Pákshódiay labz, Yunáni zobáná “baptismah” gwashaga bit o eshiay máná “ápá bokk dayag” yá “gón ápá shódag” ent. kortag ke á róchá báwarmand butant (Kásedáni Kár, dar 2) o hamé báwarmand ke padá Rumá per tarretagant, wasshén mestágay sheng kanagesh bendát kortag o cha hamesháni johdán kelisá bendát butag. É ham buta kant ke lahtén mardomá Torkiah, Yunán yá dega molkéá wasshén mestág eshkotag, padá Rumá shotagant o mestágay sheng kanagesh bendát kortag.
Rumay shahray géshterén mardom Yahudi naatant. Paméshká gomán hamesh ent ke óday kelisáyá Yahudi o darkawmén báwarmand hawár butagant. É kágaday tahá Pulos gón Yahudián ham habara kant o gón é dega kawmáni mardomán ham.
Cha é kágaday jendá záher ent ke eshiay nebeshtakár Pulos ent (1:1). Pulos, Esráilié at ke maróchigén Torkiahay shahr Tarsusá pédá butagat. É kágad nebeshtah kanagay zamánagá, é damag Ásiá gwashag butag. Pulos, Parisi o wánendahén mardomé at. Áiá Urshalimá dini kánun wántagat. Kásedáni Káray ketábá nebeshtah ent ke Pulos chón báwarmand but (dar 9) o chón Rumay bádsháhiay bázén jágahán tarr o tábia kort o wasshén mestágay jária jat (dar 10 tán 28). Pulos, wati báwarmandiay sawabá do randá bandig kanag but o godhsará koshag but. Pulosá sézdah kágad nebeshtah kortag ke Nókén Ahdnámagá hawár ant.
Pulosá, Rumay báwarmandáni sará é kágad cha Korentay shahrá nebeshtah kort. É wahdá, á wati sayomi mestági sapará at. É paymá é kágaday nebisagay wahd o zamánag 56 yá 57 miládiá bit. Rumay báwarmand Pulosá wat nadistagatant o áyáni kelisáay jérhahán sarpad naat, paméshká é kágaday tahá, áyáni jérhaháni sará habara nakant, chó ke dega lahtén kágaday tahá kant.
É kágad say bahrá ent; dar yakk tán yázadah awali bahr ent, dar dwázdah tán pánzdah domi bahr ent o dar shánzdah sayomi bahr ent.
Awali bahrá, Pulos nejátay sarjamén kesshá kárit, hamá neját ke cha Issá Masihay sará báwarmandiá rasit. Pulos é habaray sará zóra dant ke sajjahén mardomán gonáh kortag o kass cha Sharyatay dáragá narakkit (dar 1 tán 5). Pulos é chizzáni bárawá ham habara kant ke ensán báwarmand bayagá rand báyad ent gonáhay ráhá marawt (dar 6 o 7). Hamá hakkay bárawá ham habara kant ke Hodáay chokk bayagay barkatá márá hastent (dar 8). Padá, Hodáay káráni tahá Esráili kawmay jágah o makámay bárawá habara kant. Gwashit ke pésará wasshén mestág jahánay é dega kawmán sar kanaga bit o randá sajjahén Esráil báwara kanant ke Issá, hamá wádah dátagén Masih ent (dar 9 tán 11).
Domi bahr, Pulos é habará kant ke báwarmand chón pa tepáki zend begwázénant o yakdomiá#1:0 Yakdomi, bezán yakdegar, yakk o domi. ér majanant. Pulos, Rumay kelisáyá wati kár o erádaháni bárawá ham hála dant, chéá ke áiay démteri káráni tahá é kelisáay mardom ham gón ant. É kágaday nebeshtah kanagay wahdá Pulos hamá sajjahén zarrán yakjáh kanag o Urshalimá sar kanaga lóthit ke cha bázén kelisáéay némagá pa Urshalimay garib o nézgárén kelisáyá nazz árag butagant. Pulos erádaha kant ke cha é zarráni sar kanagá o rand Rumá o padá Espániáyá berawt o wasshén mestágá sheng bekant.
Kágaday goddhi#1:0 Goddhi, bezán áheri. bahrá pa kelisáay bázén mardoméá salám o drót mán ent o Hodáay satá o saná ham.

Пазнака

Капіяваць

Параўнаць

Падзяліцца

None

Хочаце, каб вашыя адзнакі былі захаваны на ўсіх вашых прыладах? Зарэгіструйцеся або ўвайдзіце