Odaadni mindent…És mindent visszakapniMinta

Utazás a nagylelkűség felé

Minden értékes élet és örökség középpontjában a nagylelkűség szemléletének kell állnia, és annak a megértésnek, hogy mit jelent áldássá lenni mások számára. A gyülekezetek, missziók és emberek felé adakozást először szemléltetni, majd tanítani kell, hogy a következő generáció is elhívásaként tekintsen a nagylelkűségre. Miután valaki elsajátít egy olyan koncepciót, mint a nagylelkűség, sokkal érthetőbbé válik a hozzá kapcsolódó felelősség.

A saját utamon megtapasztaltam, hogy a nagylelkűség időzítése felfedi a szívedet Isten felé. Félelmetesnek tűnhet az a lépés, amikor megírod azt a csekket vagy megnyomod az „adományozás” gombot. De az egésznek a bizalom a lényege. Valóban bízom abban, hogy Isten ugyanaz az Isten, aki megakadályozta Ábrahámot abban, hogy lemészárolja a saját fiát, és helyette egy kost küldött számára áldozatként? Ha a válaszom igen, akkor annak következményei vannak. Méghozzá jók.

Ez azt jelenti, hogy mivel Isten hűségesen gondoskodik rólunk, ezért örömmel adakozhatunk még a nehéz időkben is. Gyakran Isten csupán annyit vár, hogy megtegyük az első lépést. Lehet egy olyan egyszerű dolog is, mint kikeveredni az adósságból, vagy eltervezni, hogy egy évtizeden át támogatsz egy missziós családot. Ez az első lépés. Az a tapasztalatom, hogy miután elköteleztük magunkat, Isten hamar felfedi magát a vállalásunkban.

Nem számít, hogy gazdagságból vagy szerény körülmények közül adakozunk. Isten alig várja, hogy belépjünk a nagylelkűség örömébe. Csak bíznunk kell benne, és megtenni az első lépést.

Alkalmazás: Volt olyan alkalom, amikor tudtad, hogy Isten valami nehezet kér tőled, amihez rendkívüli hitre van szükséged? Véghezvitted a kérését, vagy végül megbántad, hogy nem tetted meg?