Erőt kaptunk - Egykor és most Minta

Olvasd el!: ApCsel 24
IMÁK: ApCsel 24:15–16

„Ugyanazt várom és remélem, mint a vádolóim, hogy Isten egy napon feltámasztja majd mind az igazakat, mind a gonoszokat. Ezért teljes erővel arra törekszem, hogy a lelkiismeretem mindig tiszta legyen Isten és az emberek előtt.”

A feltámadásba vetett reménység keresztény hitünk központi eleme. Krisztus feltámadása mindent megváltoztatott, szellemi állapotunktól kezdve, örök életünkig. Krisztus volt az első (ember), aki legyőzte a halált, és halálunk után mi is új életre fogunk feltámadni. Örök létünk a Krisztusba vetett hitünkön múlik, azon, hogy Őbelé vetettük-e bizalmunkat megigazulásunkat illetően. 

Pál minden napját a feltámadás fényében élte. Állandó bűnbánatban élt, mindig megvallotta vétkeit Istennek. Gyorsan megoldotta a konfliktusokat, azonnal bocsánatot kért, és kész volt megbocsátani másoknak. 

Ha Krisztusban van a bizodalmunk, mi is abban a bizonyságban élhetünk, hogy meg fogjuk tapasztalni a feltámadást. Ha ennek a tudatában élünk, akkor Pál példáját követjük a bűnbánatban és a megbocsátásban. Éljünk tiszta lelkiismerettel, persze nem azért, mert nem nyerünk bűnbocsánatot, ha nem valljuk meg a vétkeinket, hanem azért, mert a bűnbánat és a mások vétkeinek megbocsátása jelzi, hogy Krisztus követői vagyunk. 

Úr Jézus, dicsérlek, mert a Beléd vetett hiten keresztül örök életet kínálsz. Segíts, hogy minden napomat a feltámadás bizonyosságában éljem. Hiszem, hogy feltámadok és örök életem lesz Veled. Segíts, hogy rendszeresen megbánjam a vétkeimet és kész legyek megbocsátani másoknak. Ámen.