BoldogmondásokMinta

Olvasd el: Máté 5:7

IMÁK: Máté 5:7

Isten arra hívott el, hogy irgalmat gyakoroljunk, hogy megbocsássunk, bőkezűek legyünk, érezzünk együtt a szenvedőkkel, és segítsünk, akiknek arra van szükségük. Azért kaptuk ezt a feladatot, mert Isten is irgalmas volt hozzánk. A létező legnagyobb kegyelmet kaptuk meg: Jézus magára vette a világ bűnét, és feláldozta magát, hogy szabadok lehessünk. Pusztán a létezésünk - hogy Isten gyermekei lehetünk - is irgalom. A világ minden részéről összehív bennünket, és azzal a kiváltsággal ajándékoz meg minket, hogy Isten királyságához tartozhatunk. És mivel mi magunk is irgalmat nyert emberek vagyunk, nekünk is irgalmasnak kell lennünk mások iránt. 

Irgalmasak lehetünk azáltal, hogy az időnkkel vagy a javainkkal bőkezűen bánunk, hogy megbocsátunk, amikor vétkeznek ellenünk, hogy második (harmadik, negyedik) esélyt adunk, vagy gondoskodunk egy szenvedőről, még ha nem is érezzük, hogy „megérdemli”. 

Istenem, köszönöm, hogy irgalmas vagy hozzám! Jó vagy és kegyelmes, és állandóan szükségem van erre a kegyelemre. Segíts, hogy meglássam azokat az alkalmakat, amikor én is irgalmas lehetek. Adj erőt, hogy még akkor is jót tegyek, amikor nincs kedvem.