SzokásokMinta

Orvoslás és segítségkérés

Tegnap arról beszéltünk, mennyire fontos az Isten igazságaira alapozott szilárd énkép kialakítása. A mai napon a SZOKÁSOK mozaikszó második betűjét használjuk, s ez a lépés tán a legfontosabb is, mert a többi is erre alapoz: Orvoslás és segítségkérés. 

A zsidókhoz írt levélben —mely Jézust követő zsidó embereknek íródott— azt olvassuk, hogy a hívők között, azaz hívőkkel töltött idő elhanyagolása nemcsak egy jó szokás hiánya, de rossz szokás is.  

A görögben az eredeti szó, amelyet itt „szokásnak” fordítunk, az éthos (Zsidók 10:24-25), mely szó olyan dologra utal, amely szinte hagyománnyá vált, sőt, akár törvényesen előírt is lehet. Az emberi szokások amolyan receptként működnek. A jó szokások, mint például a hívő közösséghez tartozás szokása, jó orvosságként szolgálnak. A rossz szokások, mint például a magunkba zárkózás, főleg a nehézségek idején, további fájdalmat és elkeseredést okoznak, megbetegítenek. 

A mai kezdőbetűnk, ill. kifejezésünk, az orvoslás és segítségkérés, szükséges ahhoz, hogy a tegnapi kifejezésünkre (szilárd énkép) alapozott tanultakat alkalmazni tudjuk, s abban sikereket is érjünk el. Rejtett és mélyen húzódó sérelmeink és küzdelmeink nagy része csak akkor kerül felszínre, amikor olyan emberekkel beszélgetünk, akikben megbízunk — tanácsadó, pásztor, házastárs, és persze Isten, akiben mindig bízhatunk. 

Talán te is szokásoddá tetted a jó baráti társaság és közösség elhanyagolását. Semmi baj! A recept nagyon egyszerű: Orvosold, kérj segítséget! Persze ne csak egy alkalommal fordulj segítségért! Kezdd el rendszeressé tenni ezt életedben, járj össze más, Krisztust követő emberekkel, akik előtt megnyílsz életed dolgaival kapcsolatban.

Tedd fel magadnak a kérdést: Kinek fogok beszélni arról, milyen rossz szokásaimtól akarok megszabadulni, és milyen jó szokásokat akarok bevezetni, felvenni? Mikorra tervezem a találkozónkat?