Párhuzamos
24
Jézus jövendölése a templomról
(Mk 13,1–2; Lk 21,5–6)
1Amikor Jézus kijött a templomból, és tovább akart menni, odaléptek hozzá a tanítványai, hogy megmutassák neki a templom épületeit. 2Ő azonban így szólt hozzájuk: Látjátok mindezt? Bizony mondom nektek, nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.
A nagy megpróbáltatás ideje
(Mk 13,3–20; Lk 21,7–24; Mt 10,17–22)
3Amikor Jézus az Olajfák hegyén ült, odamentek hozzá tanítványai külön, és ezt kérdezték: Mondd meg nekünk, mikor lesz ez, és mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének? 4Jézus így válaszolt nekik: Vigyázzatok, nehogy valaki megtévesszen titeket! 5Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus! – és sokakat megtévesztenek. 6Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket. Vigyázzatok, ne rémüljetek meg, mert ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég. 7Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, éhínségek és földrengések lesznek mindenfelé. 8De mindez a vajúdás kínjainak kezdete. 9Akkor átadnak titeket kínvallatásra, megölnek benneteket, és gyűlöl titeket minden nép az én nevemért. 10Akkor sokan eltántorodnak, elárulják és meggyűlölik egymást. 11Sok hamis próféta támad, és sokakat megtévesztenek. 12Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, sokakban meghidegül a szeretet. 13De aki mindvégig kitart, az üdvözül. 14Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég.
15Amikor tehát meglátjátok, hogy „a pusztító utálatosság” ott áll a szent helyen – erről beszélt Dániel próféta, aki olvassa, értse meg! –, 16akkor azok, akik Júdeában lesznek, meneküljenek a hegyekbe, 17aki a ház tetején lesz, ne szálljon le, hogy kihozzon valamit, 18és aki a mezőn lesz, ne térjen vissza, hogy elhozza felsőruháját. 19Jaj a terhes és a szoptató anyáknak azokban a napokban! 20Imádkozzatok, hogy ne kelljen sem télen, sem szombaton menekülnötök. 21Mert olyan nagy nyomorúság lesz akkor, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig, és nem is lesz soha. 22Ha nem rövidíttetnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen halandó sem, de a választottakért megrövidíttetnek azok a napok.
Az Emberfia eljövetele
(Mk 13,21–37; Lk 17,23–27.34–37; 21,25–31; 12,39–40)
23Akkor, ha valaki ezt mondja nektek: Íme, itt a Krisztus vagy amott – ne higgyétek el! 24Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat is. 25Íme, előre megmondtam nektek. 26Ha tehát azt mondják nektek: Íme, a pusztában van – ne menjetek ki! Íme, a belső szobákban van – ne higgyétek el! 27Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. 28Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk.
29Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóoszlopai megrendülnek. 30És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden nemzetsége, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. 31És ő elküldi angyalait nagy harsonaszóval, és összegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől, az ég egyik sarkától a másik sarkáig. 32Tanuljatok a fügefa példájából: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. 33Így ti is, amikor látjátok mindezt, tudjátok, hogy közel van ő, az ajtó előtt! 34Bizony mondom nektek, hogy nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik. 35Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.
36Azt a napot pedig és azt az órát senki nem tudja, sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül. 37Mert ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is. 38Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, 39és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is. 40Akkor ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik, 41két asszony őröl a kézimalommal, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik. 42Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok!
43Gondoljatok arra, ha tudná a ház ura, hogy mikor jön el éjjel a tolvaj, akkor virrasztana, és nem hagyná, hogy betörjenek a házába. 44Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!
Az okos és a gonosz szolga
(Lk 12,42–46)
45Ki tehát a hű és okos szolga, akit azért rendelt szolgái fölé az úr, hogy a maga idejében eledelt adjon nekik? 46Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál ura, amikor megjön! 47Bizony mondom nektek, hogy egész vagyona fölé rendeli őt. 48Ha pedig az a gonosz szolga így szólna szívében: Késik az én uram – 49és verni kezdené szolgatársait, és együtt enne és inna a részegesekkel; 50megjön annak a szolgának az ura azon a napon, amelyen nem várja, és abban az órában, amelyben nem is gondolja; 51akkor kettévágatja, és a képmutatók sorsára juttatja: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.