Zsoltárok 88
88
Könyörgés a kemény kisértésben és halálos veszedelemben
1Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklőmesternek a Mahalath-lehannóthra. Az Ezrahita #1 Krón. 15,19. 25,5. Hémán tanítása. 2Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente előtted vagyok: 3Jusson elődbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra! 4Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, #Zsolt. 123,3.4. és életem a Seolig jutott. 5Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember. 6A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikről többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtől. 7Mély sírba #Zsolt. 86,13. 141,7. vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé. 8A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal #Zsolt. 42,8. nyomtál engem. Szela. 9Elszakasztottad ismerőseimet tőlem, útálattá tettél előttök engem; berekesztettem és ki nem jöhetek. 10Szemem #Zsolt. 38,11. megsenyvedett a nyomorúság miatt; kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád #Zsolt. 143,6. terjengetem kezeimet. 11Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Szela. 12Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hűségedet a #Zsolt. 6,5. pusztulás helyén? 13Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén? 14De én hozzád rimánkodom, Uram, és #Zsolt. 5,4. jó reggel elédbe jut az én imádságom: 15Miért vetsz el hát Uram engem, és rejted el orczádat én tőlem? 16Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve; viselem a te rettentéseidet, roskadozom. 17Általmentek rajtam a te búsulásaid; #Zsolt. 42,8. a te szorongatásaid #vers 18.19. elemésztettek engem. 18Körülvettek engem, mint a vizek egész napon; együttesen körülöveztek engem. 19Elszakasztottál tőlem barátot és rokont; ismerőseim a – setétség.
Jelenleg kiválasztva:
Zsoltárok 88: HUNK
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Public Domain