Máté 18
18
A gyermekies lelkületről. Botránkozásról
(Vers 1–9: v. ö. Márk 9,33–47. Luk. 9,46–48.)
1Abban az órában menének a tanítványok Jézushoz, mondván: Vajjon ki nagyobb a mennyeknek #Márk 9,33.34. Luk. 9,46. 22,24. országában? 2És előhíván Jézus egy kis gyermeket, közéjök állítja vala azt, 3És monda: Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképen #rész19,14. Márk 10,15. Luk. 18,17. nem mentek be a mennyeknek országába. 4A ki azért megalázza magát, mint ez a kis gyermek, az a nagyobb a mennyeknek országában. 5És a ki egy ilyen kis gyermeket befogad az én nevemben, #rész10,40. 25,40. Luk. 9,48. Márk 9,37. Ján. 13,20. engem fogad be. 6A ki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, a kik én bennem hisznek, jobb annak, hogy malomkövet kössenek a nyakára, #Luk. 17,1–2. és a tenger mélységébe vessék. 7Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek; #Luk. 17,1. de jaj annak az embernek, a ki által a botránkozás esik. 8Ha pedig a te #rész5,29.30. kezed vagy a te lábad megbotránkoztat téged, vágd le azokat és vesd el magadtól; jobb néked az életre sántán vagy csonkán bemenned, hogynem két kézzel vagy két lábbal vettetned az örök tűzre. 9És ha a te szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; jobb néked félszemmel bemenned az életre, hogynem két szemmel vettetned a gyehenna tüzére. 10Meglássátok, hogy eme kicsinyek közül egyet is meg ne utáljatok; mert mondom néktek, #Zsid. 1,14. hogy az ő angyalaik a mennyekben mindenkor látják az én mennyei Atyám orczáját. 11Mert az embernek Fia #Luk. 19,10. azért jött, hogy megtartsa, a mi elveszett vala.
(Vers 12–14: v. ö. Luk. 15,4–7.)
12Mit gondoltok? Ha valamely embernek száz juha #Luk. 15,4. van, és egy azok közül eltévelyedik: vajjon a kilenczvenkilenczet nem hagyja-é ott, és a hegyekre menvén, nem keresi-é azt, a melyik eltévelyedett? 13És ha történetesen megtalálja azt, bizony mondom néktek, inkább örvend azon, mint a kilenczvenkilenczen, a mely el nem tévelyedett. 14Ekképen a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy egy is elveszszen e kicsinyek közül.
A kulcsok hatalma
15Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, menj el és dorgáld #3 Móz. 19,17. Luk. 17,3. Gal. 6,1. meg őt négy szem között: ha hallgat rád, megnyerted a te atyádfiát; 16Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egyet vagy kettőt, hogy #5 Móz. 19,15. két vagy három tanú vallomásával erősíttessék minden szó. 17Ha azokra nem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek; ha a gyülekezetre sem hallgat, #1 Kor. 5,13. legyen előtted olyan, mint a pogány és a vámszedő. 18Bizony mondom néktek: A mit megköttök a földön, #rész16,19. Ján. 20,23. a mennyben is kötve lészen; és a mit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lészen. 19Ismét, mondom néktek, hogy ha ketten közületek #Márk 11,24. egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, a mit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám. 20Mert a hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, #rész28,20. ott vagyok közöttük.
Békülékenység. Példázat az adós szolgáról
21Ekkor hozzámenvén Péter, monda: Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom? még hétszer is? 22Monda néki Jézus: Nem mondom néked, hogy még hétszer #Luk. 17,4. is, hanem még hetvenhétszer is. 23Annakokáért hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki számot akar vala vetni az ő szolgáival. 24Mikor pedig számot kezde vetni, hozának eléje egyet, a ki tízezer tálentommal vala adós. 25Nem tudván pedig fizetni, parancsolá annak ura, hogy adják el azt, és a feleségét és gyermekeit, és mindenét, a mije vala, és fizessenek. 26Leborulván azért a szolga előtte, könyörög vala néki, mondván: Uram, légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked. 27Az úr pedig megszánván azt a szolgát, elbocsátá őt, és az adósságot is elengedé néki. 28Kimenvén pedig az a szolga, találkozék egygyel az ő szolgatársai közül, a ki száz dénárral vala néki adós; és megragadván azt, fojtogatja vala, mondván: Fizesd meg nékem, a mivel tartozol. 29Leborulván azért az ő szolgatársa az ő lábai elé, könyörög vala néki, mondván: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked. 30De ő nem akará; hanem elmenvén, börtönbe veté őt, mígnem megfizeti, a mivel tartozik. 31Látván pedig az ő szolgatársai, a mik történtek vala, felettébb megszomorodának; és elmenvén, mindent megjelentének az ő uroknak, a mik történtek vala. 32Akkor előhivatván őt az ő ura, monda néki: Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem néked, mivelhogy könyörögtél nékem: 33Nem kellett volna-é néked is könyörülnöd a te szolgatársadon, a miképen én is könyörültem te rajtad? 34És megharagudván az ő ura, átadta őt a hóhérok kezébe, #rész5,26. mígnem megfizeti mind, a mivel tartozik. 35Ekképen cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha szivetekből #rész6,14.15. meg nem bocsátjátok, kiki az ő atyjafiának, az ő vétkeiket.
Jelenleg kiválasztva:
Máté 18: HUNK
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Public Domain