Máté 13
13
Hét példázat az Isten országáról
(Vers 1–23: v. ö. Márk 4,1–20. Luk. 8,4–15.)
1Azon a napon kimenvén Jézus a házból, leüle a tenger mellett. 2És nagy sokaság gyülekezék ő hozzá, annyira, hogy ő a hajóba méne leülni; az egész sokaság pedig a parton áll vala. 3És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne #Márk 4,1–20. Luk. 8,4–15. a magvető vetni, 4És a mikor ő vet vala, némely mag az útfélre esék; és eljövén a madarak, elkapdosák azt. 5Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala; és hamar kikele, mivelhogy nem vala mélyen a földben. 6De mikor a nap felkelt, elsüle; és mivelhogy gyökere nem vala, elszáradott. 7Némely pedig a tövisek közé esék, és a tövisek felnevekedvén, megfojták azt. 8Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit. 9A kinek van füle a hallásra, hallja. 10A tanítványok pedig hozzámenvén, mondának néki: Miért szólasz nékik példázatokban? 11Ő pedig felelvén, monda nékik: Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg. 12Mert #rész25,29. Márk 4,25. Luk. 8,18. 19,26. a kinek van, annak adatik, és bővölködik; de a kinek nincs, az is elvétetik tőle, a mije van. 13Azért szólok velök példázatokban, mert #5 Móz. 29,3. látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek. 14És beteljesedék rajtok Ésaiás #Ésa. 6,9.10. jövendölése, a mely ezt mondja: Hallván halljatok, és ne értsetek; és látván lássatok, és ne ismerjetek: 15Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak szemeikkel, és ne halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket. 16A ti szemeitek #Luk. 10,23.24. pedig boldogok, hogy látnak; és a ti füleitek, hogy hallanak. 17Mert bizony mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, a miket ti láttok, és nem látták; és hallani, a miket ti hallotok, és nem hallották. 18Ti halljátok meg azért a magvető példázatát. 19Ha valaki hallja az ígét a mennyeknek országáról és nem érti, eljő a gonosz és elkapja azt, a mi annak szívébe vettetett vala. Ez az, a mely az útfélre esett. 20A mely pedig a köves helyre esett, ez az, a ki hallja az ígét, és mindjárt örömmel fogadja; 21De nincs gyökere benne, hanem csak ideig való; mihelyt pedig nyomorgatás vagy üldözés támad az íge miatt, azonnal megbotránkozik. 22A mely pedig a tövisek közé esett, ez az, a ki hallja az ígét, de #rész6,19–34. 1 Tim. 6,9. e világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága elfojtja az ígét, és gyümölcsöt nem terem. 23A mely pedig a jó földbe esett, ez az, a ki hallja és érti az ígét; a ki gyümölcsöt is terem, és terem némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit. 24Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az ő földébe jó magot #vers 36–43. vetett; 25De mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne. 26Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is. 27A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly? 28Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat? 29Ő pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok. 30Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát #rész3,12. pedig takarítsátok az én csűrömbe.
(Vers 31–32: v. ö. Márk 4,30–32. Luk. 13,18–19.)
31Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, #Márk 4,31. Luk. 13,19. a melyet vévén az ember, elvete az ő mezejében; 32A mely kisebb ugyan minden magnál; de a mikor felnő, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira, hogy reá szállanak az égi madarak, és fészket raknak ágain. 33Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, #Luk. 13,20.21. a melyet vévén az asszony, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele. 34Mind ezeket #Márk 4,33.34. példázatokban mondá Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik, 35Hogy beteljék a mit #Zsolt. 78,2. a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, amik e világ alapítása óta rejtve valának. 36Ekkor elbocsátván a sokaságot, beméne Jézus a házba. És az ő tanítványai hozzámenének, mondván: Magyarázd meg nékünk #vers 24–30. a szántóföld konkolyáról való példázatot. 37Ő pedig felelvén monda nékik: A ki a jó magot veti, az az embernek Fia; 38A szántóföld pedig a világ; #1 Kor. 3,9. a jó mag az Isten országának fiai; a konkoly pedig a gonosznak fiai. 39Az ellenség pedig, a ki a konkolyt vetette, az ördög; az aratás pedig a világ vége; az aratók pedig az angyalok. 40A miképen azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik: akképen lesz a világnak végén. 41Az embernek Fia elküldi az ő angyalait, és az ő országából #rész25,31–46. összegyűjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, a kik gonoszságot cselekesznek, 42És bevetik őket a tüzes kemenczébe: ott #rész8,12. lészen sírás és fogcsikorgatás. 43Akkor #Dán. 12,3. az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjoknak országában. A kinek van füle a hallásra, hallja. 44Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, a melyet megtalálván az ember, elrejté azt; és a felett való örömében elmegy és #rész19,29. Luk. 14,33. Fil. 3,7. eladván mindenét a mije van, megveszi azt a szántóföldet. 45Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedőhöz, a ki igazgyöngyöket keres; 46A ki találván egy drágagyöngyre, #Péld. 8,10.11. elméne, és mindenét eladván a mije volt, megvevé azt. 47Szintén hasonlatos a mennyeknek országa a tengerbe vetett gyalomhoz, a mely mindenféle #rész22,9.10. fajtát összefogott; 48Melyet, minekutána megtelt, a partra vontak a halászok, és leülvén, a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványakat pedig kihányták. 49Így lesz a világ végén is: Eljőnek majd az angyalok, és kiválasztják #rész25,32. a gonoszokat az igazak közül. 50És a tüzes kemenczébe vetik őket; ott lészen sírás és fogcsikorgatás. 51Monda nékik Jézus: Megértettétek-é mindezeket? Mondának néki: Megértettük Uram. 52Ő pedig monda nékik: Annakokáért minden írástudó, a ki a mennyeknek országa felől megtaníttatott, hasonlatos az olyan gazdához, a ki ót és újat hoz elő az ő éléstárából.
Jézust hazájában megvetik
53És lőn, a mikor elvégzé Jézus ezeket a példázatokat, elméne onnan. 54És hazájába érve, tanítja vala őket az ő zsinagógájukban, annyira, hogy álmélkodnak és ezt mondják vala: Honnét van ebben ez a bölcseség és az erők? 55Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? Nem az ő anyját hívják-é Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak? 56És az ő nőtestvérei is nem mind minálunk #Ján. 7,15–52. vannak-é? Honnét vannak tehát ennél mindezek? 57És megbotránkoznak vala ő benne. Jézus pedig monda nékik: #Ján. 4,44. Nincsen próféta tisztesség nélkül, hanem csak az ő hazájában és házában. 58Nem is tőn ott sok csodát, az ő hitetlenségök miatt.
Jelenleg kiválasztva:
Máté 13: HUNK
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Public Domain