1 Királyok 8
8
A templom felszentelése és Salamon imája
(Vers 1–11: v. ö. 2 Krón. 5.)
1Akkor összegyűjté Salamon az Izráel véneit és a nemzetségeknek minden fejeit, az Izráel fiai atyjaiknak fejedelmeit Salamon királyhoz Jeruzsálembe, hogy az Úr szövetségének ládáját felvigyék #2 Sám. 5,6–9. 6,16.17. a Dávid városából, mely a Sion. 2És felgyűlének Salamon királyhoz az Izráel minden férfiai az Ethánim havában, az ünnepen; ez a #3 Móz. 23,24–32. hetedik hónap. 3Mikor pedig eljöttek mindnyájan az Izráel vénei: felvevék a papok a ládát, 4És felvivék az Úr ládáját, a gyülekezetnek sátorát, és mind a szent edényeket, melyek valának a sátorban, és felvivék azokat a papok #4 Móz. 4,5–15. és a Léviták. 5És Salamon király és az Izráel egész gyülekezete, a mely ő hozzá gyűlt, megyen vala ő vele a láda előtt, áldozván juhokkal és ökrökkel, melyek meg sem számláltathatnának, sem pedig meg nem irattathatnának a sokaság miatt. 6És bevivék a papok az Úr szövetségének ládáját az ő helyére #1 Krón. 22,19. a ház belső részébe, a szentek-szentjébe, a Kérubok szárnyai alá. 7Mert a Kérubok kiterjesztik vala szárnyaikat #rész6,23–28. a láda helye felett, és befedik vala a Kérubok a ládát és annak rúdjait felülről. 8És a rudak #2 Krón. 5,8.9. olyan hosszúak voltak, hogy azok vége látható volt a szenthelyen a szentek-szentjének első része felől; azonban kivül nem voltak láthatók; és ott vannak mind e mai napig. 9És nem volt egyéb a ládában, mint csak #2 Móz. 25,16–21. Zsid. 9,4. a két kőtábla, a melyeket Mózes a Hórebnél helyezett bele, mikor az Úr szövetséget kötött az Izráel fiaival, mikor kijövének Égyiptom földéből. 10Mikor pedig kijöttek a papok a szenthelyből: köd #2 Móz. 40,34.35. tölté be az Úrnak házát, 11Úgy, hogy meg sem állhattak a papok az ő szolgálatjokban a köd miatt; mert #2 Móz. 20,21. 2 Krón. 5,14. az Úr dicsősége töltötte vala be az Úrnak házát.
(Vers 12–53: v. ö. 2 Krón. 6,1–40.)
12Akkor monda Salamon: Az Úr mondotta, hogy ő lakoznék #3 Móz. 16,2. 4 Móz. 12,5. ködben. 13Építve építettem házat néked lakásul; helyet, a hol örökké lakjál. 14Azután megfordult a király, és megáldá #2 Sám. 6,18. Izráel egész gyülekezetét és az Izráel egész gyülekezete felállott. 15És monda: Áldott #2 Krón. 6,4. legyen az Úr, Izráelnek Istene, a ki szólott az ő szája által Dávidnak, az én atyámnak; és azt az ő hatalmasságával beteljesítette, mondván: 16Attól a naptól fogva, #2 Sám. 7,6–8. a melyen kihoztam az én népemet, az Izráelt Égyiptomból, soha nem választottam egyetlen várost sem az Izráel minden nemzetségei közül, hogy ott nékem házat építenének, a melyben lenne az én nevem; hanem csak Dávidot választottam, hogy ő legyen az én népem, Izráel felett. 17És ámbár #2 Sám. 7,2. az én atyám, Dávid már elvégezte volt, hogy ő épít házat az Úrnak, Izráel Istene nevének; 18De az Úr azt mondá Dávidnak, az én atyámnak: Azt, hogy arra gondoltál, hogy az én nevemnek házat építs, jól cselekedted, hogy szívedben ezt végezted; 19Mégis nem te építesz házat nékem, hanem a te fiad, #2 Sám. 7,11–13. a ki a te ágyékodból származik, az épít házat az én nevemnek. 20És beteljesíté az Úr az ő beszédét, a melyet szólott; mert felkelék az én atyám, Dávid helyett, és ülék az Izráel királyi székibe, a miképen megmondotta vala az Úr, és megépítém a házat az Úr, Izráel Istene nevének. 21És helyet szerzettem ott a ládának, a melyben az Úrnak #vers 9. szövetsége vagyon, a melyet szerzett a mi atyáinkkal, mikor kihozta őket Égyiptom földéből. 22És oda állott #2 Krón. 6,12.13. Salamon az Úr oltára elé, az Izráel egész gyülekezetével szembe, és felemelé kezeit az ég felé, 23És monda: Uram, Izráel Istene! nincsen hozzád hasonló Isten, sem az égben ott fenn, sem a földön itt alant, a ki megtartod a szövetséget és az irgalmasságot a te szolgáidnak, a kik te előtted teljes szívvel járnak; 24A ki megtartottad #2 Sám. 7,12.13. azt, a mit a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak szólottál; mert magad szólottál néki, és a te hatalmaddal beteljesítetted, a mint e mai napon megtetszik. 25Most azért Uram, Izráel Istene, tartsd meg, a mit a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak igértél, ezt mondván: A te magodból #2 Sám. 7,16. való férfiú el nem fogy én előttem, a ki az Izráel királyi székibe üljön; csakhogy a te fiaid őrizzék meg az ő útjokat, hogy én előttem járjanak, a mint te én előttem jártál. 26Most teljesítsd be, Izráel Istene, a te szavaidat, a melyeket szólottál a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak. 27Vajjon gondolható-é, hogy lakozhatnék az Isten a földön? Ímé az ég, és #Ésa. 66,1. Jer. 23,24. az egeknek egei be nem foghatnak téged; mennyivel kevésbbé e ház, a melyet én építettem. 28De tekints a te szolgád imádságára és könyörgésére, óh Uram, én Istenem, hogy meghalljad #2 Krón. 7,12–16. a dicséretet és az imádságot, a melylyel a te szolgád könyörög előtted e mai napon; 29Hogy a te szemeid e házra nézzenek éjjel és nappal, e helyre, a mely felől azt mondottad: Ott lészen #5 Móz. 12,11. az én nevem; hallgasd meg ez imádságot, a melylyel könyörög a te szolgád e helyen. 30És hallgasd meg a te szolgádnak és a te népednek, az Izráelnek könyörgését, a kik imádkozándanak e helyen; hallgasd meg lakhelyedből, a mennyekből, és meghallgatván légy kegyelmes! 31Mikor vétkezéndik valaki felebarátja ellen, és esküre köteleztetik, hogy megesküdjék és ő ide jő, megesküszik az oltár előtt ebben a házban: 32Te hallgasd meg a mennyekből, és vidd véghez, és tégy igazat a te szolgáid között, kárhoztatván az istentelent, hogy fején #2 Móz. 22,10.11. teljék a mit keresett; és megigazítván az igazat, megfizetvén néki az ő igazsága szerint. 33Mikor megverettetik a te néped, az Izráel, az ő ellenségeitől, #5 Móz. 28,15.28. mivel ellened vétkeztek, és hozzád megtéréndenek, és vallást teéndenek a te nevedről, és néked imádkozándanak és könyörgéndenek e házban: 34Te hallgasd meg a mennyekből, és bocsásd meg az Izráelnek, a te népednek vétkét; és hozd vissza őket arra a földre, a melyet adtál az ő atyáiknak. 35Mikor berekesztetik #2 Krón. 6,26. az ég, és nem lészen eső, mert ellened vétkeztek; és imádkozándanak e helyen, és vallást teéndenek a te nevedről, és megtéréndenek az ő bűnökből, mert te szorongatod őket: 36Te hallgasd meg #2 Krón. 7,13–15. őket a mennyekből, és légy kegyelmes a te szolgáidnak és az Izráelnek, a te népednek vétke iránt, tanítsd meg őket a jó útra, a melyen járjanak; és adj esőt a te földedre, a melyet örökségül adtál a te népednek. 37Éhség ha lesz e földön, ha döghalál, aszály, ragya, sáska, cserebogár; ha ellenség szállja meg #Ésa. 37,14–29. kapuit; vagy más csapás és nyavalya jövénd reájok: 38A ki akkor könyörög és imádkozik, legyen az bárki; vagy a te egész néped, az Izráel, ha elismeri kiki az ő szívére mért csapást, és kiterjeszténdi kezeit e ház felé: 39Te hallgasd meg a mennyekből, a te lakhelyedből és légy kegyelmes, és cselekedd azt, hogy kinek-kinek fizess az ő útai szerint, #Jer. 17,10. a mint megismerted az ő szívét, mert egyedül csak te ismered minden embernek szívét. 40Hogy féljenek téged mind éltig, míg e földnek színén lakoznak, a melyet adtál a mi atyáinknak. 41Sőt még az idegen is, #2 Krón. 6,32. a ki nem a te néped, az Izráel közül való, ha eljövénd messze földről a te nevedért; 42(Mert meghallják a te nagyságos nevedet és a te hatalmas kezedet és kinyújtott karodat), #2 Krón. 6,32. és eljövén imádkozánd e házban: 43Te hallgasd meg a mennyekből, a te lakhelyedből, és add meg az idegennek mindazt, a miért könyörög néked, hogy mind az egész földön való népek megismerjék a te nevedet, és féljenek úgy téged, miképen a te néped az Izráel; és ismerjék meg, hogy a te nevedről neveztetik ez a ház, a melyet én építettem. 44Ha a te néped hadba megy ki az ő ellensége ellen, az úton, a melyen te küldöd el, és imádkozándik az Úrhoz, fordulván #Dán. 6,10. az úton e város felé, a melyet te magadnak választottál és e ház felé, a melyet építettem a te nevednek: 45Hallgasd meg a mennyekből az ő imádságokat és könyörgésöket, és szerezz nékik igazságot. 46Ha te ellened vétkezéndenek, – mert nincsen ember, #Péld. 20,9. 1 Ján. 1,8.10. a ki ne vétkeznék – és megharagudván reájok, ellenség kezébe adándod, és fogva elviéndik őket azok, a kiktől megfogattak, az ellenségnek földére, messze vagy közel; 47És eszökre térnek a földön, melyre fogva vitettek, és megtérvén könyörgenek néked azoknak földökön, a kiktől fogva elvitettek, mondván: Vétkeztünk, hamisan és istentelenül cselekedtünk! 48És megtéréndenek te hozzád teljes szívökből és lelkökből, az ő ellenségöknek földében, a kik őket fogva elvitték, és imádkozándanak #Dán. 9,4–23. hozzád az ő földöknek #Dán. 6,10. útja felé fordulva, a melyet adtál az ő atyáiknak, és e város felé, a melyet magadnak választottál, és e ház felé, a melyet a te nevednek építettem: 49Hallgasd meg a mennyekből, a te lakhelyedből az ő imádságokat és könyörgésöket, és szerezz nékik igazságot; 50És légy kegyelmes a te néped iránt, a kik ellened vétkezéndenek, és minden bűneik iránt, a melyekkel ellened vétkeztek; és szerezz kedvességet nékik azok előtt, #Jer. 52,31–34. a kik őket fogva tartják, hogy könyörüljenek rajtok; 51Mert ők a te néped és örökséged, a kiket kihoztál Égyiptomból, #5 Móz. 4,20. a vaskemencze közepéből, 52Hogy a te szemeid nézzenek a te szolgádnak imádságára és a te népednek az Izráelnek könyörgésére; meghallgatván őket mindenkor, mikor téged segítségül hívnak. 53Mert te különválasztottad őket magadnak örökségül #2 Móz. 19,5.6. 5 Móz. 7,6. a földnek minden népei közül; a miképen megmondottad volt Mózes, a te szolgád által, mikor kihoztad a mi atyáinkat Égyiptomból, Uram Isten! 54És mikor elvégezte Salamon az Úr előtt való minden imádságát és könyörgését, felkele az Úr oltára elől, és megszünék az ő térdein való állástól, és kezeinek az égbe felemelésétől. 55És felállván megáldá #2 Sám. 6,18. az Izráel egész gyülekezetét, felszóval ezt mondván: 56Áldott legyen az Úr, a ki nyugodalmat adott az ő népének, az Izráelnek, minden ő beszéde szerint, #5 Móz. 12,10. csak egy beszéde is hiábavaló nem volt minden ő jó beszédei közül, a melyeket szólott Mózes, az ő szolgája által. 57Az Úr, a mi Istenünk, legyen velünk, a miképen volt a mi atyáinkkal, ne hagyjon el minket, el se távozzék tőlünk, 58Hanem hajtsa magához a mi szívünket, hogy járjunk minden ő útaiban, és őrizzük meg az ő parancsolatit, rendeléseit és végzésit, a melyeket a mi atyáinknak parancsolt. 59És ezek a szavak, a melyekkel imádkoztam az Úr előtt, legyenek jelen az Úr előtt a mi Istenünk előtt éjjel és nappal, hogy ítéletet tegyen az ő szolgájának és az ő népének, az Izráelnek, minden időben, 60Hogy megismerjék a földön minden népek, hogy csak az Úr az #5 Móz. 4,35.39. Ésa. 44,8. Isten, és hogy ő kívülötte nincsen más. 61És a ti szívetek legyen tökéletes az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, hogy járjatok az ő rendeléseiben, és őrizzétek meg az ő parancsolatit, miképen e mai napon.
(Vers 62–66: v. ö. 2 Krón. 7,4–10.)
62És a király és az egész Izráel ő vele, áldozatokat #2 Krón. 7,1.2. áldozának az Úr előtt. 63És Salamon áldozék hálaadó áldozatul, a melyet áldozék az Úrnak: huszonkétezer #2 Krón. 7,5. ökröt, százhúszezer juhot. És e képen szentelék fel az Úr házát a király és az Izráel minden fiai. 64Ugyanazon napon szentelé fel a király a középső pitvart, mely az Úrnak háza előtt vala; mert ott szerze egészen égőáldozatokat, ételáldozatokat és hálaáldozatok kövéreit. Mert a rézoltár, mely az Úr előtt állott, kisebb volt, mintsem reá fért volna az égőáldozat, az ételáldozat és a hálaáldozatok kövére. 65És Salamon ünnepet #2 Krón. 7,7. 8–10. szerze ebben az időben, és vele együtt az egész Izráel; egy nagy gyűlést Hámát határától fogva Égyiptom határáig, az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, hét napig és újra hét napig, azaz tizennégy napig. 66És a nyolczadik napon elbocsátá a #2 Krón. 7,10. népet. És áldák a királyt, és elmenének az ő hajlékaikba örömmel és víg szívvel, mindama jók felett, a melyeket cselekedett az Úr az ő szolgájával, #rész4,20.21. 5,4. 2 Sám. 12,7.8. Dáviddal, és az Izráellel, az ő népével.
Jelenleg kiválasztva:
1 Királyok 8: HUNK
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Public Domain