A zsoltárok könyve 63
63
Dávid zsoltára, abból az időből, amikor Júda pusztájában volt.
1Ó, Isten, én Istenem!
Sóvárogva kívánkozom hozzád,
hogy nálad lehessek!
Ahogy a kiszikkadt, kopár föld az esőre,
testem-lelkem úgy szomjazik jelenlétedre,
úgy kívánkozom hozzád!
2Felnézek rád szentélyedben,
hogy dicsőségedet és erődet lássam!
3Mert hűséges szereteted jobb, mint az élet!
Teljes szívvel dicsérlek!
4Kezeimet hozzád emelem,
teljes szívvel-lélekkel áldalak,
amíg csak élek!
5Lelkem megtelik jóságoddal:
jóllakik, mint egy bőséges lakomán,
mikor téged dicsérlek, Istenem!
6Ha ágyamban rád gondolok,
még éjjel is veled beszélgetek,
7mert megsegítettél engem,
szárnyaid árnyékában örvendezek.
8Lelkem ragaszkodik hozzád,
mert jobboddal fogod a kezem.
9De akik vesztemre törnek,
maguk fognak a föld mélyébe kerülni!
10Kard élére jutnak,
sakálok falják fel őket,
11de a király örül Istennek!
Dicsérik Istent mind,
akik hűséget esküdtek neki,
mert Isten bezárja a hazugok száját!
Jelenleg kiválasztva:
A zsoltárok könyve 63: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International