A zsoltárok könyve 23

23
Dávid zsoltára.
1Az én pásztorom az Örökkévaló!
Minden jóval ellát engem:
2dús legelőin megpihentet,
friss patakokhoz terelget,
3felüdíti lelkem,
és az igazságosság útján vezet,
jóságos természete szerint.
4Bizony, még ha a halál árnyékában,
sötét és mély völgyeken kell is átmennem,
akkor sem félek a gonosztól,
mert, te, Örökkévaló, ott is velem vagy.
Pásztorbotod megvéd, pálcád vezet.
5Ellenségeim szeme láttára bőségesen megteríted asztalom,
mint szívesen látott vendéged előtt.#23:5 mint… előtt Szó szerint: „Megkened fejemet olajjal”. A vendéglátó a vendég fejét és haját illatos olajjal dörzsölte be: így frissítette fel, különösen a nagy melegben.
Bizony, színig töltöd poharam!
6Jóságod és szereteted körülvesz amíg csak élek,
az Örökkévaló házában#23:6 házában Utalhat a Templomra (lásd a Szójegyzékben), de Isten mennyei lakóhelyére és jelenlétére is. lakom, egész életemben.

Jelenleg kiválasztva:

A zsoltárok könyve 23: EFO

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be

A YouVersion cookie-kat használ a felhasználói élmény személyre szabása érdekében. Weboldalunk használatával elfogadod a cookie-k használatát az Adatvédelmi szabályzatunkban leírtak szerint