A zsoltárok könyve 143
143
Dávid zsoltára.
1Örökkévaló, halld meg imádságomat!
Hallgasd meg kérésemet!
Válaszolj nekem igazságod
és hűséged szerint!
2Kérlek, ne perelj velem, szolgáddal,
hiszen veled szemben
senkinek nem lehet igaza!
3Ellenségem üldöz, összetör,
földre tipor, életemre tör,
sírgödör mélyére akar taszítani,
a rég meghaltak közé.
4Szellemem már fárad, reményét veszti,
szívem is dermedten hallgat.
5Mégis eszembe jutnak tetteid, Örökkévaló,
elgondolom éveimet és kezed munkáit.
6Feléd nyújtom kezeimet,
szomjas lelkem utánad sóvárog, Örökkévaló,
ahogy a száraz föld esőért kiált! Selah
7Siess hozzám, Örökkévaló, segíts,
már alig pislákol bennem a szellemem!
Ne fordulj el tőlem,
mert hamarosan a halottakhoz leszek hasonló!
8Hadd halljam minden reggel újra jóságodat,
hiszen benned bízom!
Mutasd meg, melyik úton induljak el,
mert hozzád emelem lelkemet!
9Örökkévaló, hozzád menekülök védelemért,
ments meg ellenségeimtől!
10Taníts akaratod teljesítenem,
te vagy Istenem!
Jó Szellemed vezéreljen engem
egyenes úton!
11Mentsd meg életem, Örökkévaló, saját magadért!
Igazságod szerint húzz ki a bajokból!
12Mutasd meg, hogy szeretsz,
és verd meg ellenségeimet!
Pusztítsd el, akik életemre törnek,
mert szolgád vagyok!
Jelenleg kiválasztva:
A zsoltárok könyve 143: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International