Lukács evangéliuma 17
17
Ne okozz megütközést!
(Mt 18:6–7, 21–22; Mk 9:42)
1Ezt mondta Jézus a tanítványainak: „Elkerülhetetlen, hogy történjenek olyan dolgok, amelyek miatt egyesek elveszítik a hitüket. De jaj annak, aki miatt ilyesmi történik! 2Jobban járna, ha egy malomkövet kötnének a nyakára, és bedobnák a tengerbe, mielőtt ilyen bajt okozna. 3Vigyázzatok hát, legyetek óvatosak!
Ha Isten családjában valamelyik testvéred bűnt követ el, figyelmeztesd, és ha megbánja,#17:3 megbánja Ez a kifejezés ugyanaz, mint amellyel Bemerítő János és Jézus Isten Királyságába hívta az embereket: „Változtassátok meg a gondolkodásotokat és térjetek vissza Istenhez!” Vagyis nem csupán bocsánatkérésről van szó, hanem gyökeres és belső megváltozásról. A következő versben is. bocsáss meg neki! 4Ha napjában hétszer is vétkezik ellened, és hétszer visszajön hozzád megbánással, bocsáss meg neki!”
A mustármagnyi hit
5Akkor az apostolok kérték az Urat: „Erősítsd a hitünket!”
6Ő így válaszolt: „Ha legalább akkora hitetek lenne, mint egy mustármag, akkor mondhatnátok ennek az eperfának, hogy szakadjon ki tövestől, és gyökerezzen meg a tengerben — az pedig engedelmeskedne nektek.”
A szolga és ura
7Jézus ezt mondta: „Ki az közületek, aki azt mondja a rabszolgájának, amikor az a szántás vagy legeltetés után hazajön a mezőről: »Gyere, ülj le, és vacsorázz meg«? 8Ugye, hogy inkább ezt mondjátok: »Készíts nekem vacsorát, vedd fel a kötényedet, és szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Azután majd te is vacsorázhatsz.« 9A szolgát nem illeti külön dicséret azért, hogy elvégzi, amit rábíztak, hiszen csak azt tette, ami a kötelessége. 10Rátok is ez érvényes. Ha mindazt elvégeztétek, amit rátok bíztak, ti is elmondhatjátok: »Rabszolgák vagyunk, nem érdemlünk semmi külön elismerést. Csak azt tettük, ami a kötelességünk.«”
Hol van a többi kilenc?
11Jézus útban volt Jeruzsálem felé, és Galileából éppen Samáriába érkezett. 12Amikor az egyik faluba ért, tíz leprás jött vele szembe, akik jó messze megálltak, 13és onnan kiabáltak: „Jézus, Mester, segíts rajtunk!”
14Mikor Jézus látta őket, ezt mondta nekik: „Menjetek, mutassátok meg magatokat a papnak!”#17:14 Menjetek… papnak Mózes törvénye szerint a papnak kellett eldöntenie, hogy valaki egészen meggyógyult-e a leprából. Lásd 3Móz 14.
Azok mind a tízen el is indultak, és útközben meggyógyultak. 15Egyikük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszajött Jézushoz, és hangosan dicsérte Istent. 16Azután arcra borult Jézus lába előtt, és megköszönte, hogy meggyógyította. Ez az egy éppen samáriai volt. 17Jézus ezt kérdezte: „Nem tízen gyógyultak meg? Hol van a többi kilenc? 18Egyikük sem jött vissza, hogy Istent dicsőítse, csak ez az idegen?” 19Azután hozzá fordult: „Kelj fel, és menj el békességgel! A hited megmentett téged.”
Isten Királysága bennetek van
(Mt 24:23–28, 37–41)
20Egyszer a farizeusok megkérdezték Jézust, hogy mikor jön majd el Isten Királysága.
Így válaszolt: „Isten Királysága bizony eljön, de nem szemmel látható módon. 21Nem úgy, hogy rámutatnak: »Itt van!«, vagy »Ott van!«, mert Isten Királysága bennetek és közöttetek van.”
Amikor az Emberfia eljön
22A tanítványainak pedig ezt mondta: „Eljön majd az idő, amikor szeretnétek látni legalább egyetlen egyet az Emberfiának napjai közül, de nem fogtok látni. 23Amikor ezt mondják nektek: »Nézd, itt van!«, vagy: »Ott van!«, ne menjetek oda, és ne kövessétek őket!” 24„Ahogy a villám megvilágítja egyik végétől a másikig az egész égboltot, olyan nyilvánvaló módon jön vissza az Emberfia is azon a napon. 25De előbb még sokat kell szenvednie. Ez a nemzedék pedig elutasítja őt.
26Ahogyan Nóé napjaiban volt, úgy lesz az Emberfia eljövetelének idejében is. 27Akkor az emberek ettek, ittak, megházasodtak és férjhez mentek egészen addig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. Azután jött az Özönvíz, és mindenkit elpusztított.
28Ugyanaz történik majd, mint ami Lót idején történt. Az emberek akkor is ettek, ittak, vásároltak és eladtak, ültettek és építettek, 29de mikor Lót kiment Sodomából, tűz és kéneső hullott az égből, és mindenkit elpusztított a városban. 30Ugyanígy lesz abban az időben is, amikor az Emberfia megjelenik.
31Azon a napon, ha valaki éppen felment a háza lapos tetejére, vissza se menjen a házba, hogy onnan elvigyen valamit, hanem azonnal meneküljön! Ha a mezőn lesz, azonnal meneküljön, ne forduljon vissza és ne törődjön azzal, amit hátrahagy! 32Emlékezzetek Lót feleségére!#17:32 Lót feleségére Lásd 1Móz 19:15–26.
33Aki meg akarja őrizni a lelkét, vagyis az életét, az el fogja veszteni, de aki feladja az életét, az örökre megmenti.
34Mondom nektek: azon az éjszakán, ha ketten lesznek egy ágyban, az egyiket felviszik, a másikat otthagyják. 35Ha két asszony őröl majd együtt a kézimalommal, az egyiket felviszik, a másikat otthagyják.” 36#17:36 Egyes kéziratokban ez következik: „Két férfi lesz majd a mezőn, az egyiket felviszik, a másikat otthagyják.”
37A tanítványok megkérdezték tőle: „Hová, Uram?”
Ő pedig így válaszolt: „Ahol a tetem van, oda gyűlnek a keselyűk.”#17:37 keselyű Elhullott állatokkal táplálkozó madár.
Jelenleg kiválasztva:
Lukács evangéliuma 17: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International