Ézsaiás próféta könyve 60

60
Izráel Szentjének városa
1„Kelj fel és tündökölj,
hiszen elérkezett világosságod,
és az Örökkévaló dicsősége rád ragyogott!
2Nézd, bár a földet sötétség borítja,
és a népeken sűrű homály terpeszkedik,
de rajtad felragyog az Örökkévaló világossága,
és dicsősége benned nyilvánvaló lesz.
3Világosságodhoz nemzetek gyűlnek,
királyaik eljönnek e hajnal fényéhez.
4Nézz föl, és tekints körül!
Lásd, mind hozzád jönnek,
köréd gyülekeznek!
Fiaid ezek, akik messziről jönnek,
és leányaid, akiket dajkáik a karjukon hoznak!
5Mikor meglátod, arcod felragyog,
szíved örömében majd kiszökik a helyéről,
és remegve szélesre tárul,
mivel a tengerek gazdagsága özönlik hozzád,
a nemzetek hozzák kincseiket.
6Karavánok sora jön Midjánból, Éfából,
tevék tömege tolong utcáidon.
Sebából is eljönnek mindannyian,
aranyat és tömjént hoznak,
és az Örökkévaló dicső tetteit hirdetik.
7Hozzád terelik a juhnyájakat Kédárból,
Nebajótból kosokat hoznak,
hogy oltáromra kerüljenek kedves áldozatul.
Bizony, dicsőségem házát még dicsőségesebbé teszem!
8Kik ezek, akik oly tömegben repülnek,
mint a sűrű fellegek,
vagy mint galambok csapata,
mikor dúcaikba leszállnak?
9Mert rám várnak a szigetek
és a távoli tengerpartok lakói.
Társis hajói is csak szavamra várnak,
hogy elhozzák fiaidat messze földről,
ezüstjükkel, aranyukkal együtt, Istened kedvéért,
hogy tiszteljék az Örökkévaló nevét,
és Izráel Szentjét, aki téged felékesített.
10Az idegenek fiai újra felépítik falaidat,
és királyaik szolgálnak neked,
mert haragomban ugyan megvertelek,
de mivel szeretlek, most könyörülök rajtad.
11Ezért tartsd nyitva kapuid szüntelen,
ne zárd be őket se éjjel, se nappal!
Hadd hozzák be a nemzetek kincseiket,
királyaik vezetik ünnepélyes menetüket.
12Mert az a nép és ország,
amely nem szolgál téged, elvész.
Bizony, az ilyen nemzet elpusztul teljesen!
13A Libanon dísze jön hozzád:
legszebb cédrusaikat, fenyőiket
és ciprusaikat hozzák,
hogy ékesítsék szent helyemet,
s trónusom zsámolyát#60:13 trónusom zsámolyát Szó szerint: „lábam helyét”, vagyis a Templomot, Jeruzsálemben. díszítsék vele.
14Hozzád mennek,
s meghajolnak előtted elnyomóid fiai,
leborulnak lábad előtt,
akik megvetettek téged,
így neveznek: »Az Örökkévaló városa«,
és így: »Izráel Szentjének Sionja«.
15Bár azelőtt utált és elhagyott voltál,
és senki feléd sem nézett,
most már örökre dicsőségessé teszlek,
és öröm forrásává nemzedékről nemzedékre.
16A népek gazdagsága táplál,
és királyok segítenek téged,
és akkor tudod meg,
hogy én vagyok az Örökkévaló,
Megmentőd és Megváltód,
Jákób erős Istene.
17Bronz helyett aranyat hozok,
vas helyett ezüstöt,
fa helyett bronzot,
és kövek helyett vasat.
A békességet teszem fejedelmeddé,
és igazságosság kormányoz téged.
18Erőszaknak híre sem lesz földeden,
pusztulás és rombolás elő sem fordul határaid között.
Isten szabadítása lesz városod védőfala,
és dicsérete annak kapuja.
19Attól kezdve nem a napfény lesz világosságod,
s éjjel sem a Hold világít neked,
hanem maga az Örökkévaló lesz világosságod örökké,
és Istened lesz dicsőséged.
20Napod nem nyugszik le soha,
sem a hold el nem fogy,
hanem az Örökkévaló lesz világosságod örökre,
és gyászod napjai véget érnek.
21Néped fiai mind igazságban élnek,
és övék lesz a föld örökre.
Olyanok lesznek, mint a facsemete
amelyet magam ültettem kertembe,
hogy dicsőségemet nyilvánvalóvá tegyék.
22A legkisebb közülük ezerre sokasodik,
a kicsiny is hatalmas néppé növekszik.
Én, az Örökkévaló viszem ezt végbe,
megvalósítom a maga idején.”

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be

A YouVersion cookie-kat használ a felhasználói élmény személyre szabása érdekében. Weboldalunk használatával elfogadod a cookie-k használatát az Adatvédelmi szabályzatunkban leírtak szerint