Sámuel második könyve 22

22
Dávid zsoltárt énekel az Örökkévalónak
1Dávid ezt az éneket#22:1 éneket Ez az ének a 18. zsoltár. Csak apró eltérések vannak a kettő között. akkor énekelte az Örökkévalónak, amikor ő megszabadította Dávidot minden ellenségétől, még Saultól is:
2Az Örökkévaló az én Kősziklám,
erős kőváram és szabadítóm!
3Istenem a kősziklám,
hozzá menekülök!
Ő véd meg engem!
Benne van minden erőm,
ő vezet győzelemre!
Ő a rejtekhelyem, menedékem, megmentőm!
Te mentesz meg az erőszaktól!
4Az Örökkévalóhoz kiáltok,
aki dicséretre méltó,
és megszabadulok ellenségeimtől.
5Körülvettek a halál hullámai,
megrémített a pusztító áradat.
6Testemre fonódtak a Seol kötelei,
megfogtak a halál csapdái.
7De nagy bajomban az Örökkévalóhoz kiáltottam,
Istenemet hívtam segítségül.
Templomában meghallotta hangomat,
kiáltásom feljutott hozzá, meghallgatott!
8Remegett a föld, és reszketett,
még az egek alapja is remegett,
mert az Örökkévaló haragra lobbant!
9Füst szállt fel orrából,
szájából emésztő tűz lövellt,
tüzes szikrák repültek szerteszét.
10Meghasította az eget, és leszállt az Örökkévaló,
sötét viharfelhők voltak a lába alatt.
11Kérubokon ülve repült,
szelek szárnyain suhant.
12Sűrű sötét felhőkbe rejtőzött,
körülvették vastag viharfellegek.
13Dicsőségének ragyogó fénye
egyszerre áttört a felhőkön,
villámok cikáztak.
14Mennydörgő szavával szólt az Örökkévaló,
a Felséges zengett az egekből.
15Kilőtte nyilait, és szétszórta az ellenséget,
villámaival összezavarta őket.
16Mikor az Örökkévaló megfenyítette a vizeket,
haragja szélviharától
még a tenger feneke is meglátszott,
feltárultak a föld alapjai.
17Akkor lenyújtottad kezed a magasból,
és felemeltél,
kihúztál a rohanó, örvénylő vizekből!
18Az Örökkévaló megszabadított
hatalmas ellenségeimtől!
Bizony, megmentett gyűlölőimtől,
akik erősebbek nálam!
19Rám rohantak a veszedelem napján,
az Örökkévaló mégis megmentett engem!
20Tágas mezőre vitt ki engem,
megmentett, mert kedvét leli bennem!
21Megjutalmazott az Örökkévaló ártatlanságom szerint,
jóval fizetett kezem tisztaságáért,
22mert az Örökkévaló útjain jártam,
és nem vétkeztem Isten ellen.
23Törvényeit mindig szem előtt tartottam,
parancsaitól el nem tértem.
24Becsületesen és igazán éltem előtte,
a bűnöktől távol maradtam.
25Meg is jutalmazott az Örökkévaló
ártatlanságom szerint,
mert azt tettem, amit ő jónak tart.
26Istenem, aki hűséges,
ahhoz te is hűséges vagy!
Aki igaz,
ahhoz te is igaz vagy!
27Aki jó és tisztaszívű,
ahhoz te is jó vagy és tisztaszívű!
De túljársz az eszén,
annak, aki ravaszkodik!
28Megszabadítod az alázatosakat,
de szemmel tartod,
és megalázod a büszkéket.
29Örökkévaló, te vagy a mécsesem,
Istenem, te világítasz nekem a sötétben!
30Veled együtt még az ellenséges seregen is áttörök!
Istenemmel minden akadályon átjutok!
31Isten útja tökéletes!
Az Örökkévaló szava megbízható!
Pajzsa ő azoknak, akik benne bíznak!
32Kicsoda Isten, az Örökkévalón kívül?
Kicsoda kőszikla, Istenünkön kívül?
33Isten az én erős váram!
Ő teszi tökéletessé utamat!
34Olyan biztossá teszed lépteimet,
mint a szarvasoké!
Felvezetsz a magas sziklák csúcsaira is.
35Megtanítod kezemet a harcra,
és karomat, hogy az erős íjat megfeszítse.
36Szabadításod védelmez engem,
újra meg újra megsegítesz, Istenem!
37Megerősítetted lábamat és bokámat,
hogy gyorsabban haladjak,
és ne botladozzam.
38Üldözöm ellenségeimet, utolérem őket,
vissza se térek, míg nem végzek velük!
39Összetöröm őket, fel sem kelnek többé,
lábam alatt elterülnek.
40Mert megerősítettél a harcban, Istenem,
térdre kényszerítetted,
akik ellenem támadtak.
41Megadtad, hogy ellenségeimet leverhettem,
és gyűlölőimet levágtam.
42Segítséget kerestek,
de nem találtak.
Kiáltottak még az Örökkévalóhoz is,
de nem felelt nekik.
43Ízzé-porrá zúztam őket,
mint a föld porát,
széttapostam ellenségeimet,
mint a sarat.
44Istenem, megszabadítottál
sok ezer ellenségemtől!
Nemzetek fejévé tettél.
Olyan népek szolgálnak nekem,
akiket nem is ismertem.
45Idegenek hódolnak nekem,
amint hallják, engedelmeskednek szavamnak.
46Minden bátorságuk elszállt,
váraikból remegve jönnek elő.
47Él az Örökkévaló!
Áldott az én Kősziklám, Istenem,
aki győzelemre vezet!
48Isten megbünteti ellenségeimet,
és népeket rendel uralmam alá!
49Megment ellenségeim kezéből,
az ellenem támadók fölé emeli fejemet,
megszabadít a kegyetlentől.
50Ezért, Örökkévaló, dicsérlek téged,
a nemzetek előtt dicséretet éneklek neked!
51Mert te vagy az Isten,
aki győzelmet adsz választott királyodnak,
megmutatod kegyelmed és hűséged felkentednek,
Dávidnak, és utódainak mindörökké!

Jelenleg kiválasztva:

Sámuel második könyve 22: EFO

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be

A YouVersion cookie-kat használ a felhasználói élmény személyre szabása érdekében. Weboldalunk használatával elfogadod a cookie-k használatát az Adatvédelmi szabályzatunkban leírtak szerint