Józsué 7:2-10
Józsué 7:2-10 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
Jerikó elfoglalása után Józsué Aj városa ellen fordult, amely Bét-Áven mellett fekszik, és felderítőket küldött ki, hogy mindent nézzenek meg, és hozzanak híreket. Azok el is mentek Aj városába, majd visszatérve jelentették Józsuénak: „Kicsi város az, nem sokan laknak benne. Szükségtelen az egész sereget fárasztanod, elég lesz, ha két vagy háromezer harcost küldesz Aj elfoglalására!” Így Józsué csak egy háromezer fős csapatot küldött Aj ellen. A város védői azonban megfutamították az izráelieket, és mintegy harminchat katonát megöltek közülük. A többieket pedig elűzték a város kapujától, s vágták az izráelieket a lejtőn, ahogy azok futottak. Egészen a kőbányákig kergették őket. A vereség hírére egész Izráel megrémült, és minden bátorságuk elszállt. Józsué és a nép vezetői gyászoltak, megszaggatták a ruháikat, a fejükre port szórtak, az Örökkévaló Szövetségládája előtt a földre borultak, és ott maradtak estig. Józsué így panaszkodott az Örökkévalónak: „Örökkévaló Úr Isten! Miért hoztad át a Jordánon ezt a népet, ha most az emóriak kezébe adsz bennünket, hogy azok elpusztítsanak? Maradtunk volna a Jordán túlsó partján! Ó Uram, mit mondjak most, hogy Izráel megfutamodott az ellenségei elől? Mert ezt megtudják a kánaáni népek, e föld lakosai mind! Majd összefognak ellenünk, és úgy kiirtanak minket, hogy hírünk sem marad! Te, Uram, mit teszel akkor, hogy nagy nevedet ne érje gyalázat?” Az Örökkévaló ezt felelte Józsuénak: „Miért fekszel a földön? Kelj föl!
Józsué 7:2-10 Karoli Bible 1908 (HUNK)
Külde ugyanis Józsué férfiakat Jérikhóból, Aiba, a mely Bethaven mellett van, Bétheltől napkelet felé, és szóla nékik, mondván: Menjetek fel és kémleljétek ki azt a földet. És felmenének a férfiak és kikémlelék Ait. Majd visszatérének Józsuéhoz, és mondának néki: Ne menjen fel az egész nép; mintegy kétezer férfi, vagy mintegy háromezer férfi menjen fel, és megverik Ait. Ne fáraszd oda az egész népet, hiszen kevesen vannak azok! Felméne azért oda a népből mintegy háromezer férfi; de elfutának Ai férfiai elől. És megölének közülök Ai férfiai mintegy harminczhat férfit, és üldözék őket a kaputól kezdve egész Sébarimig, és levágták őket a lejtőn. Azért megolvada a népnek szíve, és lőn olyanná, mint a víz. Józsué pedig megszaggatá az ő ruháit, és földre borula arczczal az Úrnak ládája előtt mind estvéig, ő és Izráel vénei, és port hintének a fejökre. És monda Józsué: Ah Uram Istenem! Miért is hozád által ezt a népet a Jordánon, hogyha az Emoreus kezébe adsz minket, hogy elveszítsen? Vajha úgy akartuk volna, hogy maradtunk volna túl a Jordánon! Óh Uram! mit mondjak, miután meghátrált Izráel az ő ellenségei előtt! Ha meghallják a Kananeusok és e földnek minden lakói, és ellenünk fordulnak, és kiirtják nevünket e földről: mit cselekszel majd a te nagy nevedért? És monda az Úr Józsuénak: Kelj fel! Miért is borulsz te arczra?
Józsué 7:2-10 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Józsué ugyanis néhány férfit küldött Jerikóból Ajba, amely Bét-Áven mellett van, Bételtől keletre, és azt mondta nekik: Menjetek, és nézzetek körül azon a földön. A férfiak fölmentek, és kémkedtek Ajban. Amikor visszatértek Józsuéhoz, azt mondták neki: Ne vonuljon föl az egész nép. Csak két- vagy háromezer ember vonuljon föl, azok is megverik Ajt. Ne fáraszd oda az egész népet, mert kevesen vannak azok. Fölvonultak tehát oda a népből mintegy háromezren, de megfutamodtak Aj emberei elől. Megöltek közülük Aj emberei mintegy harminchat embert, üldözték őket a kaputól egészen Sebárimig, és megverték őket a lejtőn. Ekkor valósággal megolvadt a nép szíve, és olyanná lett, mint a víz. Józsué pedig megszaggatta ruháját, arccal a földre borult az ÚR ládája előtt, és úgy maradt estig Izráel véneivel együtt. A fejükre port hintettek. Közben ezt mondta Józsué: Jaj, Uram, URam! Miért is hoztad át ezt a népet a Jordánon, ha most az emóriak kezébe adsz bennünket, hogy elpusztítsanak? Bár csak azt határoztuk volna, hogy a Jordánon túl maradunk! Ó, Uram! Mit mondjak most, hogy Izráel máris meghátrált ellenségei előtt? Ha meghallják ezt a kánaániak és az ország többi lakói, akkor körülfognak bennünket, és még a nevünket is kiirtják a földről. Mit teszel akkor a te nagy nevedért? Az ÚR azt felelte Józsuénak: Kelj föl! Miért estél arcra?
Józsué 7:2-10 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Józsué ugyanis néhány férfit küldött Jerikóból Ajba, amely Bét-Áven mellett van, Bételtől keletre, és azt mondta nekik: Menjetek, és nézzetek körül azon a földön! A férfiak elmentek, és kikémlelték Ajt. Amikor visszatértek Józsuéhoz, azt mondták neki: Ne vonuljon föl az egész nép. Csak két- vagy háromezer ember vonuljon föl, azok is megverik Ajt. Ne fáraszd oda az egész népet, mert kevesen vannak azok. Fölvonultak tehát oda a népből mintegy háromezren, de megfutamodtak az ajbeliek elől. Megöltek közülük az ajbeliek mintegy harminchat embert, üldözték őket a kaputól egészen Sebárimig, és megverték őket a lejtőn. Ekkor valósággal megdermedt a nép szíve, és elvesztette minden bátorságát. Józsué pedig megszaggatta ruháját, arccal a földre borult az ÚR ládája előtt, és úgy maradt estig Izráel véneivel együtt. A fejükre port hintettek. Akkor ezt mondta Józsué: Jaj, Uram, URam! Miért is hoztad át ezt a népet a Jordánon, ha most az emóriak kezébe adsz bennünket, hogy elpusztítsanak? Bárcsak úgy határoztunk volna, hogy a Jordánon túl maradunk! Ó, Uram! Mit mondjak most, hogy Izráel máris megfutamodott ellenségei elől? Ha meghallják ezt a kánaániak és az ország többi lakói, akkor körülfognak bennünket, és még a nevünket is kiirtják a földről. Mit teszel akkor a te nagy nevedért? Az ÚR azt felelte Józsuénak: Kelj föl! Miért fekszel ott, arccal a földre borulva?