Ésaiás 16:1-14
Ésaiás 16:1-14 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
Küldjetek bárányokat az ország királyának, küldjetek ajándékot Szelából a pusztán keresztül, Sion leányának hegyére! Mint a fészkéről elűzött madár repdes ide-oda, otthona szétszórt romjainál, úgy futkosnak Moáb asszonyai rémülten az Arnón-patak gázlóinál: átkeljenek-e, vagy maradjanak? Tanácskozzatok, és hozzatok igazságos döntést, nyújtsatok védelmet a menekülteknek, rejtsétek el őket üldözőik elől! Hadd lakjanak Moáb menekültjei közöttetek, legyen nálatok a rejtekhelyük, ne érje el őket a pusztító! Majd ha véget ér az elnyomás, ha elpusztul a pusztító, ha eltűnnek, akik a népeket letapossák, akkor új királyság épül. Trónját a hűség és szeretet teszi erőssé. Rajta ül Dávid sátorában a bíró, aki igazságosságban uralkodik, igazán ítél, és hamar igazságot szolgáltat. Jól ismerjük Moáb büszkeségét! Tudjuk, milyen gőgös és öntelt, pedig kérkedése csak üres hencegés. Ezért Moáb népe siratni fogja országát, mind jajgatnak miatta. Siratják Kír-Hareszet híres mazsola-pogácsáit reménytelen sóhajtoznak utána, mert Hesbón szőlőhegyein kiszáradtak a kertek, Szibmá szőlői mind elpusztultak! Bizony, levágják Moáb vesszőit a nemzetek királyai, pedig annak hajtásai egészen Jazérig értek, a sivatagig nyúltak, kiterjesztett ágai elértek a tengerig. Elsiratom Jazért és Szibmá szőlőit, könnyeimmel öntözöm Hesbónt és Elálét, mert nem hangzik ott többé aratók és szüretelők örömteli éneke. Kertjeiből kiveszett a jókedv, szőlőiben nem énekelnek, szüretelők sem kurjongatnak. Üresen állnak a szőlőprések, vidám kiáltásuk nem hallik többé. Lelkem keservesen sír Moábért, mint a hárfa hangja, egész bensőm zokog Kír-Hareszetért! Bizony, hiába megy Moáb népe a magaslatokra! Hiába fárasztja magát bálványoltárai előtt, hiába imádkozik azok szentélyében, nem ér vele semmit! Ezt mondta az Örökkévaló Móábról már régen. De most így szól
Ésaiás 16:1-14 Karoli Bible 1908 (HUNK)
Küldjétek a föld Urának bárányát Szelából a pusztán át Sion leányának hegyére. Mert mint a bujdosó madár szétszórt fészek körül, olyanok lőnek Moáb leányai az Arnon gázlóin: Adj tanácsot, tarts ítéletet; tegyed árnyékodat délben olyanná, mint az éjszaka, rejtsd el a kiűzötteket, és a bujdosót ne add ki! Lakozzanak benned menekültjeim, és Moábnak te légy oltalom a pusztító ellen! Mert vége a nyomorgatónak, megszünt a pusztítás, és elfogytak a földről a tapodók. És Isten kegyelme megerősített egy ülőszéket, és ül azon igazsággal Dávid sátorában egy bíró, jogosság keresője, igazság ismerője. Hallottuk volt Moáb kevélységét, a felettébb kevélyét, gőgjét, kevélységét, dühét, és üres kérkedését. Ezért jajgatni fog Moáb Moábért, minden jajgatni fog, és nyögtök Kir-Háresethnek romjain egészen megtörve. Mert Hesbon földei elhervadának, és Sibma szőlőjének drága vesszőit a népek fejedelmei levágták. Jáézerig értek azok, a pusztát bejárták, kacsai szétterjedtek, és a tengeren túlnyúltak. Ezért siratom Jáézer siralmával Sibma szőlőjét, megnedvesítlek könyeimmel Hesbon és Eleálé, mert szüretedről és aratásodról a víg éneklés elmaradt. Elvétetett a vígság és öröm a kertből, és a szőlőkben nem vígadnak és nem kiáltanak, bort sajtókban nem nyom a bornyomó, véget vetettem a víg éneklésnek. Ezért bensőm Moábért, mint a czitera sír, és szívem Kir-Heresért! És lesz, hogy meg fog tetszeni, hogy Moáb a magaslaton elfáradt, és hogy templomába megy imádkozni, de nem mehet! Ez a beszéd, a melyet szólott az Úr Moáb felől már régen. És most szól az Úr, mondván: Három esztendő alatt, melyek, mint napszámos esztendői, megaláztatik Moáb dicsősége egész nagy népével együtt, és maradéka kicsiny, kevés és erőtelen lészen.
Ésaiás 16:1-14 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Küldjetek bárányokat az ország uralkodójának Szelából a pusztaságon át Sion leányának hegyére! Bujdosó madárhoz, földúlt fészekhez hasonlítanak Móáb leányai az Arnón gázlóinál. Tartsatok tanácsot, hozzatok döntést! Tedd árnyékodat fényes délben olyanná, mint az éjszaka! Rejtsd el az elűzötteket, ne jelentsd föl a bujdosókat! Hadd lakjanak nálad az elűzött móábiak! Légy rejtekhelyük, ha jön a pusztító! Mert vége lesz az erőszaknak, megszűnik a pusztítás, eltűnnek az ország eltiprói. Kegyelem által készül egy trón. Megingathatatlanul ül azon Dávid sátorában a bíró, aki törődik a joggal, és szorgalmazza az igazságot. Hallottunk Móáb gőgjéről, hogy milyen gőgös, fennhéjázó, dölyfös és öntelt, üres hencegő. Ezért jajgatni fog egyik móábi a másikért, mindenki jajgatni fog. Nyögni fogtok összetörten Kír-Hareszet aszú szőlőjéért, mert elhervadtak Hesbón szőlőhegyei, Szibmá szőlőtőkéi. A nép urai lemetszették vesszőit, pedig Jazérig értek, befutották a pusztaságot. Hajtásai szétágaztak, a tengeren túlra nyúltak. Ezért elsiratom Szibmá szőlőtőkéit, ahogyan sirattam Jazért. Elárasztlak könnyeimmel, Hesbón és Elálé, mert szüretedről és aratásodról elmaradt a kurjantás. Odalett az öröm és vigadozás a szőlőskertben, nem ujjonganak a szőlőkben, nem kiáltoznak. Nem tapos bort sajtókban a taposó, a kurjantást megszüntetem. Ezért, mint a citera, zeng a bensőm Móábért, a keblem Kír-Hereszért. És ha megjelenik Móáb az áldozóhalmon, bárhogyan fáradozik, még ha szentélyébe megy is imádkozni, nem érhet el semmit. Ezt az igét mondta az Úr Móábról már régen. De most így szól az Úr: Három esztendőn belül, a bérlők éveihez hasonlóan, megalázzák Móáb előkelőit és egész nagy tömegét, még a maradéka is kevés, kicsiny és erőtlen lesz.
Ésaiás 16:1-14 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Küldjetek bárányokat az ország uralkodójának Szelából a pusztaságon át Sion leányának hegyére! Bujdosó madárhoz, földúlt fészekhez hasonlítanak Móáb leányai az Arnón gázlóinál. Tartsatok tanácsot, hozzatok döntést! Tedd árnyékodat fényes délben olyanná, mint az éjszaka! Rejtsd el az elűzötteket, ne jelentsd föl a bujdosókat! Hadd lakjanak nálad az elűzött móábiak! Légy rejtekhelyük, ha jön a pusztító! Mert vége lesz az erőszaknak, megszűnik a pusztítás, eltűnnek az ország eltiprói. Kegyelem által készül egy trón. Megingathatatlanul ül azon Dávid sátrában a bíró, aki törődik a joggal, és szorgalmazza az igazságot. Hallottunk Móáb gőgjéről, hogy milyen gőgös, fennhéjázó, dölyfös és öntelt, hazugságokkal hencegő. Ezért jajgatni fog egyik móábi a másikért, mindenki jajgatni fog. Nyögni fogtok összetörten Kír-Hareszet aszú szőlőjéért, mert elhervadtak Hesbón szőlőhegyei, Szibmá szőlőtőkéi. A népek urai lemetszették vesszőit, pedig Jazérig értek, befutották a pusztaságot; hajtásai szétágaztak, a tengeren túlra nyúltak. Ezért elsiratom Szibmá szőlőtőkéit, ahogyan sirattam Jazért. Elárasztlak könnyeimmel, Hesbón és Elálé, mert szüretedről és aratásodról elmaradt a kurjantás. Odalett az öröm és a vigadozás a gyümölcsöskertben, nem ujjonganak a szőlőkben, nem kiáltoznak. Nem tapos bort sajtókban a taposó, a kurjantást megszüntetem. Ezért, mint a citera, zeng a bensőm Móábért, és a keblem Kír-Hereszért. És ha megjelenik Móáb az áldozóhalmon, bárhogyan fáradozik, még ha szentélyébe megy is imádkozni, nem érhet el semmit. Ezt az igét mondta az ÚR Móábról már régen. De most így szól az ÚR: Három esztendőn belül, amelyek úgy telnek majd neki, mint egy napszámosnak, megalázzák Móáb előkelőit és hatalmas köznépét is mind; kevés lesz a maradéka, kicsiny és erőtlen.