1 Sámuel 28:8-25

1 Sámuel 28:8-25 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)

Saul álruhába öltözött, hogy senki se ismerje föl, majd éjjel két emberével együtt elment ahhoz az asszonyhoz, Éndórba. Ezt kérte tőle: „Mondj nekem jövendőt a szellem által, kérlek, és idézd meg, akit mondok neked!” De az asszony így válaszolt: „Uram, te is jól tudod, hogy Saul király kiűzte a halottidézőket és a jósokat Izráel földjéről. Csapdába akarsz ejteni, hogy megöljenek?” Saul azonban megesküdött neki az Örökkévalóra: „Él az Örökkévaló, hogy emiatt nem lesz semmi bántódásod!” „Hát jó — egyezett bele az asszony —, akkor mondd, kit idézzek föl neked?” „Sámuelt!” — felelte Saul. Amikor az asszony meglátta Sámuelt, fölsikoltott. Azután Saulhoz fordult: „Hiszen te vagy Saul! Miért csaptál be engem?!” De a király megnyugtatta: „Ne félj, nem lesz semmi bántódásod! De mondd csak, kit látsz?” „Látok egy isten-félét feljönni a földből” — válaszolta az asszony. „Milyennek látod?” — kérdezte Saul. „Olyan, mint egy öregember, és köpenyt visel” — felelt a halottidéző. Saul azt gondolta, hogy ez Sámuel, ezért arccal a földre borult előtte. Sámuel ekkor megkérdezte Saultól: „Miért háborgatsz engem? Miért idéztél meg?” Saul így válaszolt: „Igen nagy bajban vagyok! A filiszteusok hadjáratot indítottak ellenem, ráadásul még Isten is elhagyott engem! Hiába kérdezem, nem válaszol sem a próféták, sem álom által. Ezért fordultam hozzád, hogy tanácsot kérjek, mitévő legyek most.” De Sámuel ezt felelte: „Ha az Örökkévaló elhagyott téged, és ellenségeddé lett, akkor mi értelme, hogy engem megkérdezz? Az Örökkévaló azt teszi, amit általam előre megmondott neked: Kiveszi kezedből a királyi uralmat, és másnak — Dávidnak — adja. Azért teszi ezt, mert nem engedelmeskedtél az Örökkévaló szavának: nem hajtottad végre az amálekieken az Örökkévaló ítéletét, amelyet lángoló haragjában hozott. Ezen felül az Örökkévaló veled együtt kiszolgáltatja Izráelt is a filiszteusoknak. Holnap te is, meg fiaid is velem lesztek. Bizony, Izráel seregét az Örökkévaló a filiszteusok kezébe adja, akik legyőznek titeket.” Amint ezt Saul meghallotta, annyira megrémült, hogy összeesett, és elterült a földön. Semmi ereje sem maradt, mert előzőleg már egy napja nem evett. Az asszony odalépett Saulhoz, és mikor látta, hogy mennyire hatalmába kerítette a félelem, ezt mondta neki: „Uram, én életem kockáztatásával megtettem, amit kértél. Most kérlek, te is hallgass rám! Enned kell valamit! Hadd készítsek ételt a számodra, hogy visszanyerd erődet, azután menj tovább.” De Saul azt mondta: „Nem kell!” Szolgái az asszonnyal együtt azonban addig győzködték, amíg beleegyezett. Összeszedte magát, felkelt a földről, és az ágyra ült. Az asszonynak volt egy hízott borja. Ezt sietve levágta, ételt készített belőle, majd kovásztalan lepényeket is sütött, azután megvendégelte Sault és kísérőit. Miután ettek, Saul és a két embere még azon az éjjelen elmentek.

1 Sámuel 28:8-25 Karoli Bible 1908 (HUNK)

Másnak tetteté azért Saul magát, és más ruhákat vevén magára, elméne ő és vele két férfi; és elmenének éjjel az asszonyhoz, és monda: Mondj jövendőt nékem halottidézés által, és idézd fel nékem azt, a kit mondok néked. És monda az asszony néki: Ímé te jól tudod, hogy mit cselekedett Saul, hogy kiirtá a földről a varázslókat és jövendőmondókat; miért akarod azért tőrbe ejteni az én lelkemet, hogy megöless engem?! És megesküvék néki Saul az Úrra, mondván: Él az Úr, hogy e dolog miatt büntetésed nem lészen. Monda azért az asszony: Kit idézzek fel néked? És ő monda: Sámuelt idézd fel nékem. Mikor pedig az asszony Sámuelt meglátta, hangosan felkiáltott. És szóla az asszony Saulnak, mondván: Miért csaltál meg engem? hiszen te vagy Saul! És monda néki a király: Ne félj! Ugyan mit láttál? Az asszony pedig monda Saulnak: istenfélét látok feljőni a földből. És ő monda néki: Milyen ábrázata van? Ő pedig monda: Egy vén ember jő fel, és palást van rajta. És megismeré Saul, hogy az Sámuel, és meghajtá magát arczczal a föld felé, és tisztességet tőn néki. Sámuel pedig monda Saulnak: Miért háborgattál, hogy felidéztettél engemet? És felele Saul: Igen nagy szorultságban vagyok; a Filiszteusok hadakoznak ellenem, az Isten pedig eltávozék tőlem, és nem felel már nékem sem próféták által, sem álomlátás által; azért hívtalak téged, hogy megmondjad nékem, mit kelljen cselekednem? És monda Sámuel: Ugyan miért kérdezel engemet, ha az Úr eltávozott tőled és ellenségeddé lőn?! És a szerint cselekedett az Úr, a mint általam megmondotta vala: elvette az Úr a királyságot a te kezedből, és adta azt a te társadnak, Dávidnak. Mivel nem hallgattál az Úrnak szavára, és nem hajtottad végre az ő felgerjedt haragját az Amálekitákon: azért cselekszik most így veled az Úr. És az Úr Izráelt is veled együtt a Filiszteusok kezébe adja, te pedig holnap fiaiddal együtt velem leszesz. Izráelnek táborát is a Filiszteusok kezébe adja az Úr. Akkor Saul a maga egész nagyságában hirtelen a földre esék, mert nagyon megrémüle Sámuel szavaitól; és semmi erő nem vala benne, mert egész nap és egész éjjel semmit sem evék. Akkor az asszony Saulhoz ment, és mikor látta, hogy annyira megrémült, monda néki: Ímé a te szolgálóleányod hallgatott szavadra, és koczkára tettem életemet, és megfogadtam szavaidat, a melyeket mondottál nékem: Most azért hallgass te is szolgálóleányod szavára, hadd tegyek egy falat kenyeret elődbe, és egyél, hogy erőd legyen, mikor útra kelsz. Ő azonban vonakodék, és mondá: Nem eszem; de szolgái és az asszony is kényszeríték őt, és ő engedett szavoknak, felkelt a földről, és felüle az ágyra. Vala pedig az asszony házánál egy hízott borjú, és sietve levágta azt; azután lisztet vett, és meggyúrta, és sütött kovásztalan pogácsát. És vivé Saul elé és az ő szolgái elé, és evének; azután felkeltek és elmenének azon az éjszakán.

1 Sámuel 28:8-25 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)

Saul ekkor elváltoztatta magát, más ruhát vett magára, és elment két emberével. Amikor éjjel odaértek az asszonyhoz, ezt mondta: Jövendölj nekem halottidézéssel, és idézd meg nekem, akit mondok neked! De az asszony ezt felelte: Magad is tudod, mit tett Saul. Kiirtotta az országból a halottidézőket és a jövendőmondókat. Miért akarsz csapdába ejteni és megöletni engem? De megesküdött neki Saul az ÚRra, és ezt mondta: Az élő ÚRra mondom, hogy nem ér téged büntetés emiatt. Az asszony ekkor megkérdezte: Kit idézzek föl neked? Ő így felelt: Sámuelt idézd föl nekem! Amikor az asszony meglátta Sámuelt, hangosan felkiáltott, és ezt mondta Saulnak: Miért csaltál meg, hiszen te vagy Saul!? De a király ezt mondta neki: Ne félj! Mit láttál? Az asszony ezt felelte Saulnak: Isten-félét látok feljönni a földből. Saul megkérdezte tőle: Milyen az alakja? Az asszony így felelt: Egy vén ember jön fölfelé palástba burkolózva. Ebből megtudta Saul, hogy Sámuel az; ezért arccal a földig hajolt, és leborult előtte. Sámuel ezt mondta Saulnak: Miért háborgattál, és idéztél fel engem? Saul így felelt: Igen nagy bajban vagyok. Megtámadtak a filiszteusok; az Isten pedig eltávozott tőlem, és nem felel többé sem próféták által, sem álomban. Téged hívtalak tehát, hogy tudasd velem, mit kell tennem. De Sámuel ezt mondta: Miért kérdezel engem, ha az ÚR eltávozott tőled, és ellenségeddé lett?! Úgy cselekedett az ÚR, ahogyan általam megmondta: kiragadta kezedből a királyságot az ÚR, és másnak, Dávidnak adta. Mivel nem hallgattál az ÚR szavára, és nem hajtottad végre az ő fölgerjedt haragját Amálékon, azért bánik most veled így az ÚR. Sőt az ÚR veled együtt Izráelt is a filiszteusok kezébe adja, te pedig holnap fiaiddal együtt nálam leszel. Még Izráel táborát is a filiszteusok kezébe adja az ÚR. Ekkor Saul hirtelen egész hosszában a földre zuhant, annyira megrémült Sámuel szavaitól. Semmi erő sem volt benne, mert egész nap és egész éjjel nem evett semmit. Az asszony pedig odament Saulhoz, és látva, hogy nagyon megrémült, ezt mondta neki: Látod, szolgálóleányod hallgatott szavadra. Kockára tettem az életemet, és megfogadtam a szavadat, amit mondtál nekem. Most azért te is hallgass szolgálóleányod szavára! Hadd tegyek eléd egy falat kenyeret, és egyél, hogy legyen erőd, amikor útra kelsz. Ő azonban vonakodott, és ezt mondta: Nem eszem. De szolgái, sőt az asszony is addig unszolták, míg végre hallgatott a szavukra, fölkelt a földről, és az ágyra ült. Volt az asszony házánál egy hízott borjú, sietve levágta, majd lisztet vett, meggyúrta, és megsütötte kovásztalan lepénynek. Ezt vitte Saulnak és szolgáinak, és azok ettek. Azután fölkeltek, és elmentek még azon az éjszakán.

1 Sámuel 28:8-25 Revised Hungarian Bible (RÚF)

Saul ekkor elváltoztatta a külsejét, más ruhát vett magára, és elment két emberével. Amikor éjjel odaértek az asszonyhoz, ezt mondta: Kérj jövendölést a halottaktól, és idézd meg nekem, akit mondok neked! De az asszony ezt felelte: Magad is tudod, mit tett Saul, hogyan irtotta ki az országból a halottidézőket és a jövendőmondókat. Miért akarsz csapdába ejteni és megöletni engem? De megesküdött neki Saul az ÚRra: Az élő ÚRra mondom, hogy nem ér téged büntetés emiatt. Az asszony ekkor megkérdezte: Kit idézzek meg neked? Ő így felelt: Sámuelt idézd meg nekem! Amikor az asszony meglátta Sámuelt, hangosan felkiáltott, és ezt mondta Saulnak: Miért szedtél rá? Hiszen te vagy Saul! De a király ezt mondta neki: Ne félj! Mit láttál? Az asszony ezt felelte Saulnak: Istenfélét látok feljönni a földből. Saul megkérdezte tőle: Hogyan néz ki? Az asszony így felelt: Egy öregember jön fölfelé, palástba burkolózva. Ebből megtudta Saul, hogy Sámuel az; ezért arccal a földig hajolt, és leborult előtte. Sámuel ezt mondta Saulnak: Miért háborgattál és idéztél meg engem? Saul így felelt: Igen nagy bajban vagyok. Megtámadtak a filiszteusok; Isten pedig eltávozott tőlem, és nem felel többé sem próféták által, sem álomban. Téged hívtalak tehát, hogy tudasd velem, mit kell tennem. De Sámuel ezt mondta: Miért kérdezel engem, ha az ÚR eltávozott tőled, és az ellenséged lett?! Úgy cselekedett az ÚR, ahogyan általam megmondta: kiragadta kezedből a királyságot az ÚR, és másnak, Dávidnak adta. Mivel nem hallgattál az ÚR szavára, és nem izzó haragja szerint bántál Amálékkal, azért bánik most veled így az ÚR. Sőt az ÚR veled együtt Izráelt is a filiszteusok kezébe adja, te pedig holnap fiaiddal együtt velem leszel. Még Izráel táborát is a filiszteusok kezébe adja az ÚR. Ekkor Saul hirtelen teljes hosszában elzuhant a földön, annyira megrémült Sámuel szavaitól. Semmi erő sem volt benne, mert egész nap és egész éjjel nem evett semmit. Az asszony pedig odament Saulhoz, és látva, hogy nagyon megrémült, ezt mondta neki: Látod, szolgálóleányod hallgatott szavadra. Kockára tettem az életemet, és hallgattam arra, amit mondtál nekem. Most azért te is hallgass szolgálóleányod szavára! Hadd tegyek eléd egy falat kenyeret, és egyél, hogy legyen erőd, amikor útra kelsz. Ő azonban vonakodva ezt mondta: Nem eszem. De udvari emberei, sőt az asszony is addig unszolták, míg végre szót fogadott nekik, fölkelt a földről, és az ágyra ült. Volt az asszony házánál egy hízott borjú. Sietve levágta, majd lisztet vett elő, meggyúrta, és megsütötte kovásztalan lepénynek. Odavitte Saulnak és udvari embereinek, azok pedig ettek. Azután fölkeltek, és elmentek még azon az éjszakán.