Zsoltárok 2
2
Isten és felkentje diadalmaskodik
1Miért tombolnak a népek,
milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek?
2Összegyűlnek a föld királyai,
a fejedelmek együtt tanácskoznak
az Úr ellen és felkentje ellen:
3Dobjuk le magunkról bilincseiket,
tépjük le köteleiket!
4A mennyben lakozó kineveti,
az Úr kigúnyolja őket.
5Majd így szól hozzájuk haragjában,
izzó haragjában így rémíti meg őket:
6Én kentem föl királyomat
szent hegyemen, a Sionon!
7Kihirdetem az Úr végzését.
Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy!
Fiammá tettelek ma téged!
8Kérd tőlem, és neked adom
örökségül a népeket,
birtokul a földkerekséget.
9Összetöröd őket vasvesszővel,
szétzúzod, mint a cserépedényt!
10Azért ti, királyok, térjetek észhez,
okuljatok, ti, bírái a földnek!
11Félelemmel szolgáljátok az Urat,
reszketve vigadjatok!
12Csókoljátok a fiút,
hogy meg ne haragudjék,
és el ne pusztuljatok az úton.
Mert hamar föllángol haragja,
de mind boldog, aki hozzá menekül!
Jelenleg kiválasztva:
Zsoltárok 2: RÚF
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Hungarian Protestant New Translation Revised © Hungarian Bible Society, 2014