Máté 20
20
Példázat a szőlőmunkásokról
1Mert hasonlatos a mennyeknek országa a gazdaemberhez, a ki jó reggel kiméne, hogy munkásokat fogadjon az ő #rész21,33. szőlejébe. 2Megszerződvén pedig a munkásokkal napi tíz pénzben, elküldé őket az ő szőlejébe. 3És kimenvén három óra tájban, láta másokat, a kik hivalkodván a piaczon álltak vala. 4És monda nékik: Menjetek el ti is a szőlőbe, és a mi igazságos, megadom néktek. 5Azok pedig elmenének. Hat és kilencz óra tájban ismét kimenvén, ugyanazon képen cselekedék. 6Tizenegy óra tájban is kimenvén, talála másokat, a kik hivalkodva állottak vala, és monda nékik: Miért álltok itt egész napon át, hivalkodván? 7Mondának néki: Mert senki sem fogadott meg minket. Monda nékik: Menjetek el ti is a szőlőbe, és a mi igazságos, megkapjátok. 8Mikor pedig beestveledék, monda a szőlőnek ura az ő vinczellérjének: Hívd elő a munkásokat, és add ki nékik a bért, az utolsóktól kezdve mind az elsőkig. 9És jövén a tizenegyórásak, fejenként tíz-tíz pénzt vőnek. 10Jövén azután az elsők, azt gondolják vala, hogy ők többet kapnak: de ők is tíz-tíz pénzt vőnek fejenként. 11A mint pedig fölvevék, zúgolódnak vala a házigazda ellen, 12Mondván: Azok az utolsók egyetlen óráig munkálkodtak és egyenlőkké tetted azokat velünk, a kik a napnak terhét és hőségét szenvedtük. 13Ő pedig felelvén, monda azok közül egynek: Barátom, nem cselekszem igazságtalanul veled; avagy nem tíz pénzben szerződtél-é meg velem? 14Vedd, a mi a tiéd, és menj el. Én pedig ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint néked. 15Avagy #Róm. 9,16.21. nem szabad-é nékem a magaméval azt tennem, amit akarok? avagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok? 16Ekképen lesznek #rész19,30. Márk 10,31. Luk. 13,30. az utolsók elsők és az elsők utolsók; mert sokan vannak a hivatalosok, #rész22,14. de kevesen a választottak.
Jézus harmadszor jelenti szenvedéseit
(Vers 17–19: v. ö. Márk 10,32–34. Luk. 18,31–33.)
17És mikor felmegy vala Jézus Jeruzsálembe, útközben csupán a tizenkét tanítványt vévén magához, monda nékik: 18Ímé, felmegyünk #rész16,21. 17,22.23. Márk 8,31. 9,31. 10,33. Luk. 9,22. 17,25. 24,7. Jeruzsálembe, és az embernek Fia átadatik a főpapoknak és írástudóknak; és halálra kárhoztatják őt, 19És a pogányok kezébe adják őt, hogy megcsúfolják és megostorozzák és keresztre feszítsék; de harmadnap feltámad.
Zebedeus fiai; rangkérdés
(Vers 20–28: v. ö. Márk 10,35–45.)
20Ekkor hozzá méne a Zebedeus fiainak #rész10,2. anyja az ő fiaival együtt, leborulván és kérvén ő tőle valamit. 21Ő pedig monda néki: Mit akarsz? Monda néki: Mondd, hogy ez az én két fiam #rész19,28. üljön a te országodban egyik jobb kezed felől, a másik bal kezed felől. 22Jézus pedig felelvén, monda: Nem tudjátok, mit kértek. Megihatjátok-é a pohárt, #rész26,39. Ján. 18,11. a melyet én megiszom? és megkeresztelkedhettek-é azzal #Márk 10,38. Luk. 12,50. a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem? Mondának néki: Meg. 23És monda nékik: Az én poharamat megiszszátok ugyan, és a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek; de az én jobb és balkezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, a kiknek az én Atyám elkészítette. 24És hallva ezt a tíz, megboszankodék a két testvérre. 25Jézus pedig előszólítván őket, monda: Tudjátok, hogy a pogányok fejedelmei #Márk 10,42–44. Luk. 22,25–27. uralkodnak azokon, és a nagyok hatalmaskodnak rajtok. 26De ne így legyen közöttetek; hanem a ki közöttetek nagy #rész23,11. akar lenni, legyen a ti szolgátok; 27És a ki közöttetek első akar lenni, legyen a #Márk 9,35. ti szolgátok. 28Valamint az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő #Luk. 22,27. Fil. 2,7. szolgáljon, és adja az ő életét #1 Tim. 2,6. váltságul sokakért.
Két vak
(Vers 29–34: v. ö. Márk 10,46–52. Luk. 18,35–43.)
29És mikor #Márk 10,46–52. Luk. 18,35–43. Jerikóból távozának, nagy sokaság követé őt. 30És ímé, két vak, a ki az út mellett ül vala, meghallván, hogy Jézus arra megy el, kiált vala, mondván: Uram, Dávidnak Fia, könyörülj rajtunk! 31A sokaság pedig dorgálja vala őket, hogy hallgassanak; de azok annál jobban kiáltnak vala, mondván: Uram, Dávidnak Fia, könyörülj rajtunk! 32És megállván Jézus, megszólítá őket és monda: Mit akartok, hogy cselekedjem veletek? 33Mondának néki: Azt, Uram, hogy megnyíljanak a mi szemeink. 34Jézus pedig megszánván őket, illeté az ő szemeiket; és szemeik azonnal megnyíltak; és követék őt.
Jelenleg kiválasztva:
Máté 20: HUNK
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Public Domain