Mikeás próféta könyve 1:8-16

Ezért gyászolok és jajgatok, mezítláb és csupaszon járok, sírok, mint a sakálok, jajongok, mint a baglyok. Jaj, mert Samária halálos sebet kapott, és az ellenség támadása már Júdát is elérte! Egészen népem kapujáig hatolt, már Jeruzsálemet ostromolja az áradat! Ne híreszteljétek ezt Gátban, ne sírjatok Akkóban! Bét-Afra lakói, porban heverve gyászoljatok! Sáfír lakói, rabságba vonultok az úton, szégyennel borítva, de meztelen! Caanán lakói nem mernek várukból kijönni, Bét-Écel lakói jajgatnak. Ott sincs többé menedékünk. Márót lakosai reménykedve várják a jó hírt, de az Örökkévalótól csak veszedelem jön Jeruzsálem kapujára. Fogjátok be a lovakat a harci szekerekbe, Lákis harcosai! Tőletek származott Sion népének bűne, tőletek indultak ki Izráel vétkei! Júda népe, vegyél búcsút Móreset-Gáttól! Izráel királyai nem kapnak segítséget Akzíb házaitól. Marésa lakosai, városotokat birtokba veszi az ellenség, és az Örökkévaló a kezükbe ad titeket! Izráel vezetői Adullám barlangjába rejtőznek. Jaj, Izráel! Nyírd le hajadat, gyászold gyermekeidet, sirasd el őket, akiket szerettél! Olyan kopasz legyen a fejed, mint a keselyűé, mert bizony, száműzetésbe hurcolják fiaidat!