Mózes első könyve 22

22
Isten próbára teszi Ábrahámot
1Ezek után Isten próbára tette Ábrahámot.
Megszólította: „Ábrahám!”
Ő pedig válaszolt: „Igen, Uram!”
2„Vedd magad mellé egyetlen fiadat, Izsákot, akit szeretsz, és menj el Mórijjá földjére! Ott majd mutatok neked egy hegyet, azon áldozd föl Izsákot égőáldozatként!” — mondta Isten.
3Másnap Ábrahám már korán reggel fölkészült az útra. Felnyergelte a szamarát, fát hasogatott az égőáldozathoz, és két szolgájával és Izsákkal együtt elindultak arra a helyre, amelyet Isten mondott. 4A harmadik napon Ábrahám távolról meglátta azt a hegyet, ahová igyekezett. 5Akkor ezt mondta szolgáinak: „Telepedjetek le itt, vigyázzatok a szamárra, és várjatok ránk. Mi pedig a fiammal elmegyünk oda, és imádkozunk, azután majd visszajövünk.”
6Ábrahám a tűzifát a fia, Izsák vállára tette, az égő parazsat és a kést maga vitte, és ketten indultak tovább. 7Útközben Izsák az apjához fordult: „Édesapám!”
„Tessék, fiam!” — mondta Ábrahám.
„Itt a fa és a parázs a tűzgyújtáshoz, de hol van az áldozati bárány?” — kérdezte Izsák.
8„Isten maga fog gondoskodni az áldozati bárányról” — felelte Ábrahám, és együtt folytatták az utat.
9Amikor arra a helyre értek, amelyet Isten mutatott neki, Ábrahám oltárt épített, majd elrendezte rajta a tűzifát. Azután megkötözte a fiát, Izsákot, és őt is az oltárra helyezte a tűzifa tetejére. 10Már éppen felemelte a kést, hogy Izsákot megölje, 11de az Örökkévaló angyala rákiáltott az égből:
„Ábrahám, Ábrahám!”
„Igen, Uram!” — felelt Ábrahám.
12„Ne öld meg a fiút! Ne bántsd! Miután próbára tettelek, látom, hogy valóban féled és tiszteled Istent, és egyszülött fiadat sem tagadtad meg tőlem” — kiáltotta az angyal.
13Amikor Ábrahám körülnézett, a háta mögött egy kost pillantott meg, amely szarvánál fogva megakadt a sűrű bozótban. Tehát odament, fogta a kost, és azt áldozta föl égőáldozatul a fia helyett.
14Ezért Ábrahám így nevezte azt a helyet: „Az Örökkévaló gondoskodik.” Azóta mondják ezt az emberek: „Az Örökkévaló gondoskodik rólunk az ő hegyén!”
15Azután az Örökkévaló angyala másodszor is kiáltott Ábrahámnak az égből:
16„Azt mondja az Örökkévaló: Mivel megtetted, hogy a fiad is átadtad nekem — igen, még az egyetlen fiadat is —, ezért magamra esküszöm, 17hogy gazdagon és bőségesen megáldalak, utódaidat#22:17 utódaidat Szó szerint: „magodat” — ez jelentheti Ábrahám egyik leszármazottját, vagy akár az összeset is. A következő mondatban is. megsokasítom és megszaporítom, mint égen a csillagokat, és mint tenger partján a homokot.
A te utódod fogja birtokolni ellenségeinek kapuját, 18és a te utódod által fogom megáldani a föld összes nemzeteit.
Igen, mindezekkel megáldalak, mert engedelmeskedtél szavamnak.”
19Ezután Ábrahám visszatért a várakozó szolgákhoz, majd együtt hazamentek Beérsebába, mert abban az időben ott táboroztak.
20Később valaki hírt hozott Ábrahámnak Náhórról, a testvéréről. Elmondta, hogy Náhórnak és feleségének, Milkának fiai születtek: 21Úc, az elsőszülött, azután Búz, a második, majd Kemúél, a harmadik, akinek fia Arám, 22-23azután Keszed, Hazó, Pildás, Jidláf és Betúél. Ezek nyolcan mind Náhór és Milká fiai voltak. Rebeka Betúél leánya volt. 24Náhórnak még négy gyermeke született a másodfeleségétől, Reúmától: Tebah, Gaham, Tahas és Maaka.

Jelenleg kiválasztva:

Mózes első könyve 22: EFO

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be

A YouVersion cookie-kat használ a felhasználói élmény személyre szabása érdekében. Weboldalunk használatával elfogadod a cookie-k használatát az Adatvédelmi szabályzatunkban leírtak szerint