1 Korintusi 15
15
Krisztus feltámadásának tanúi
1Eszetekbe juttatom testvéreim az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet el is fogadtatok, amelynek alapján álltok, 2amely által üdvözöltök is, ha megtartjátok, amint hirdettem nektek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké.
3Elsősorban azt adtam át nektek, amit magam is kaptam, hogy Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, 4eltemették, és feltámadt a harmadik napon az Írások szerint. 5Megjelent Kéfásnak, azután a tizenkettőnek, 6majd több mint ötszáz atyafinak egyszerre, akik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban már elhunytak. 7Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak, 8legutoljára pedig, mint egy idétlennek, nekem is megjelent.
9Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, aki nem vagyok méltó, hogy apostolnak hívjanak, mert üldöztem Isten anyaszentegyházát. 10De Isten kegyelme által vagyok, aki vagyok, és az ő hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló, sőt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan, de nem én, hanem Isten velem való kegyelme. 11Tehát akár én, akár azok, így prédikálunk és ti így lettetek hívőkké.
Krisztus feltámadt, mi is feltámadunk
12Ha tehát Krisztusról azt prédikáljuk, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondják némelyek közöttetek, hogy nincs feltámadása a halottaknak? 13Mert ha nem támadnak fel a halottak, akkor Krisztus sem támadt fel. 14Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is. 15Sőt Isten hamis bizonyságtevőinek is bizonyulunk, mivel bizonyságot tettünk, hogy Isten feltámasztotta Krisztust, akit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak. 16Mert ha nem támadnak fel a halottak, a Krisztus sem támadt fel. 17Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a ti hitetek, még bűneitekben vagytok. 18Sőt akkor azok is elvesztek, akik a Krisztusban hunytak el. 19Mert ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabban vagyunk.
20Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, és zsengéjük lett azoknak, akik már elhunytak. 21Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. 22Mert amint Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy a Krisztusban is mindnyájan életre kelnek. 23Mégpedig mindenki a maga sorrendjében: az első zsenge Krisztus, azután, akik a Krisztuséi az ő eljövetelekor, 24azután a végső célba érkezés, amikor (Krisztus) átadja az uralmat Istennek, az Atyának és eltöröl minden birodalmat, hatalmat és erőt. 25Mert addig kell uralkodnia, míg ellenségeit mind a lába alá veti. 26Mint utolsó ellenséget semmisíti meg a halált, 27mert (Isten) „mindent lába alá vetett“. Amikor pedig azt mondja (az Írás), hogy „minden alája van vetve“, nyilvánvalóan azon kívül, aki neki mindent alávetett. 28Amikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is aláveti magát annak, aki neki mindent alávetett, hogy Isten legyen minden mindenben.
29Különben mi értelme van annak, hogy némelyek a halottakért keresztelkednek meg, ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel? Akkor miért keresztelkednek meg a halottakért? 30Mi is miért veszélyeztetjük akkor magunkat minden pillanatban? 31Naponként halálos veszedelemben vagyok. Oly igaz ez, atyámfiai, mint a veletek való dicsekedésem a Krisztus Jézusban, a mi Urunkban. 32Ha csak emberi módon viaskodtam Efezusban a fenevadakkal, mit használ nekem? Ha a halottak nem támadnak fel, akkor
„együnk, igyunk,
holnap úgyis meghalunk!“
33Ne tévelyegjetek! Jó erkölcsöt megrontják a rossz társaságok. 34Legyetek igazán józanok és ne vétkezzetek! Némelyek nem ismerik Istent. Ezt megszégyenítésetekre mondom.
A test feltámadása
35De azt mondhatná valaki: Hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testtel jönnek elő? 36Balgatag! Amit vetsz, nem kel életre csak akkor, ha előbb meghal. 37És amikor elveted, nem azt a testet veted el, ami majd kikel, hanem csak a magot, talán búzáét vagy más egyebét. 38Isten pedig testet ad neki, akarata szerint, és pedig mindenféle magnak a maga saját testét. 39Nem minden test egyforma. Más az emberek teste, más a barmoké, a halaké és a madaraké. 40És vannak mennyei testek és földi testek. De más a mennyiek fényessége és más a földieké. 41Más a nap fényessége és más a holdé és más a csillagoké. A csillag a csillagtól is különbözik fényességében.
42Így van a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban. 43Elvettetik dicstelenségben, feltámasztatik dicsőségben. Elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben. 44Elvettetik a földi test, feltámasztatik a lelki test.
Van földi test, és van lelki test. 45Így van megírva: „Ádám, az első ember földi lény volt,“ az utolsó Ádám (Jézus) pedig megelevenítő Lélek. 46De nem a lelki az első, hanem a földi, azután a lelki. 47Az első ember földből való, földi, a második ember, az Úr, mennyből való. 48Amilyen a földből való, olyanok a földiek is, amilyen a mennyei, olyanok a mennyeiek is. 49Ezért, amint hordoztuk a földinek képmását, úgy hordani fogjuk a mennyeinek képmását is.
50Azt pedig állítom, atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát. A romlandóság sem örökölheti a romolhatatlanságot. 51Íme titkot mondok nektek: mindnyájan ugyan nem halunk meg, de mindnyájan elváltozunk. 52Nagy hirtelen, egy szempillantás alatt, az utolsó trombitaszóra, mert trombita fog szólni, mire a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. 53Mert ennek a romlandó testnek romolhatatlanságot kell ölteni magára, és e halandó testnek halhatatlanságot.
54Amikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, s e halandó test halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesedik az Ige, amely meg van írva: „A győzelem semmivé tette a halált.
55Halál, hol a te győzelmed?
Halál, hol a te fullánkod?“
56A halál fullánkja pedig a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. 57De hála az Istennek, aki a győzelmet adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.
58Azért, szeretett atyámfiai, álljatok erősen, rendíthetetlenül. Buzgólkodva az Úr dolgában, tudva, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.
Currently Selected:
1 Korintusi 15: EIV
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
The New Testament: Life, Truth and Light
(Ujszövetseg: elet, igazsag es vilagossag)
Copyright © 2003 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.
1 Korintusi 15
15
Krisztus feltámadásának tanúi
1Eszetekbe juttatom testvéreim az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet el is fogadtatok, amelynek alapján álltok, 2amely által üdvözöltök is, ha megtartjátok, amint hirdettem nektek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké.
3Elsősorban azt adtam át nektek, amit magam is kaptam, hogy Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, 4eltemették, és feltámadt a harmadik napon az Írások szerint. 5Megjelent Kéfásnak, azután a tizenkettőnek, 6majd több mint ötszáz atyafinak egyszerre, akik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban már elhunytak. 7Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak, 8legutoljára pedig, mint egy idétlennek, nekem is megjelent.
9Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, aki nem vagyok méltó, hogy apostolnak hívjanak, mert üldöztem Isten anyaszentegyházát. 10De Isten kegyelme által vagyok, aki vagyok, és az ő hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló, sőt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan, de nem én, hanem Isten velem való kegyelme. 11Tehát akár én, akár azok, így prédikálunk és ti így lettetek hívőkké.
Krisztus feltámadt, mi is feltámadunk
12Ha tehát Krisztusról azt prédikáljuk, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondják némelyek közöttetek, hogy nincs feltámadása a halottaknak? 13Mert ha nem támadnak fel a halottak, akkor Krisztus sem támadt fel. 14Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is. 15Sőt Isten hamis bizonyságtevőinek is bizonyulunk, mivel bizonyságot tettünk, hogy Isten feltámasztotta Krisztust, akit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak. 16Mert ha nem támadnak fel a halottak, a Krisztus sem támadt fel. 17Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a ti hitetek, még bűneitekben vagytok. 18Sőt akkor azok is elvesztek, akik a Krisztusban hunytak el. 19Mert ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabban vagyunk.
20Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, és zsengéjük lett azoknak, akik már elhunytak. 21Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. 22Mert amint Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy a Krisztusban is mindnyájan életre kelnek. 23Mégpedig mindenki a maga sorrendjében: az első zsenge Krisztus, azután, akik a Krisztuséi az ő eljövetelekor, 24azután a végső célba érkezés, amikor (Krisztus) átadja az uralmat Istennek, az Atyának és eltöröl minden birodalmat, hatalmat és erőt. 25Mert addig kell uralkodnia, míg ellenségeit mind a lába alá veti. 26Mint utolsó ellenséget semmisíti meg a halált, 27mert (Isten) „mindent lába alá vetett“. Amikor pedig azt mondja (az Írás), hogy „minden alája van vetve“, nyilvánvalóan azon kívül, aki neki mindent alávetett. 28Amikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is aláveti magát annak, aki neki mindent alávetett, hogy Isten legyen minden mindenben.
29Különben mi értelme van annak, hogy némelyek a halottakért keresztelkednek meg, ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel? Akkor miért keresztelkednek meg a halottakért? 30Mi is miért veszélyeztetjük akkor magunkat minden pillanatban? 31Naponként halálos veszedelemben vagyok. Oly igaz ez, atyámfiai, mint a veletek való dicsekedésem a Krisztus Jézusban, a mi Urunkban. 32Ha csak emberi módon viaskodtam Efezusban a fenevadakkal, mit használ nekem? Ha a halottak nem támadnak fel, akkor
„együnk, igyunk,
holnap úgyis meghalunk!“
33Ne tévelyegjetek! Jó erkölcsöt megrontják a rossz társaságok. 34Legyetek igazán józanok és ne vétkezzetek! Némelyek nem ismerik Istent. Ezt megszégyenítésetekre mondom.
A test feltámadása
35De azt mondhatná valaki: Hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testtel jönnek elő? 36Balgatag! Amit vetsz, nem kel életre csak akkor, ha előbb meghal. 37És amikor elveted, nem azt a testet veted el, ami majd kikel, hanem csak a magot, talán búzáét vagy más egyebét. 38Isten pedig testet ad neki, akarata szerint, és pedig mindenféle magnak a maga saját testét. 39Nem minden test egyforma. Más az emberek teste, más a barmoké, a halaké és a madaraké. 40És vannak mennyei testek és földi testek. De más a mennyiek fényessége és más a földieké. 41Más a nap fényessége és más a holdé és más a csillagoké. A csillag a csillagtól is különbözik fényességében.
42Így van a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban. 43Elvettetik dicstelenségben, feltámasztatik dicsőségben. Elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben. 44Elvettetik a földi test, feltámasztatik a lelki test.
Van földi test, és van lelki test. 45Így van megírva: „Ádám, az első ember földi lény volt,“ az utolsó Ádám (Jézus) pedig megelevenítő Lélek. 46De nem a lelki az első, hanem a földi, azután a lelki. 47Az első ember földből való, földi, a második ember, az Úr, mennyből való. 48Amilyen a földből való, olyanok a földiek is, amilyen a mennyei, olyanok a mennyeiek is. 49Ezért, amint hordoztuk a földinek képmását, úgy hordani fogjuk a mennyeinek képmását is.
50Azt pedig állítom, atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát. A romlandóság sem örökölheti a romolhatatlanságot. 51Íme titkot mondok nektek: mindnyájan ugyan nem halunk meg, de mindnyájan elváltozunk. 52Nagy hirtelen, egy szempillantás alatt, az utolsó trombitaszóra, mert trombita fog szólni, mire a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. 53Mert ennek a romlandó testnek romolhatatlanságot kell ölteni magára, és e halandó testnek halhatatlanságot.
54Amikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, s e halandó test halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesedik az Ige, amely meg van írva: „A győzelem semmivé tette a halált.
55Halál, hol a te győzelmed?
Halál, hol a te fullánkod?“
56A halál fullánkja pedig a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. 57De hála az Istennek, aki a győzelmet adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.
58Azért, szeretett atyámfiai, álljatok erősen, rendíthetetlenül. Buzgólkodva az Úr dolgában, tudva, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.
Currently Selected:
:
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
The New Testament: Life, Truth and Light
(Ujszövetseg: elet, igazsag es vilagossag)
Copyright © 2003 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.